Akik az elmúlt néhány hónapban odafigyeltek az AI-val kapcsolatos hírekre, sok olyan cikket olvashattak, amik előre temették az oktatási rendszert, mondván, majd a ChatGPT készíti el a gyerekek helyett a házidolgozatokat, beadandókat, azzal puskáznak és így semmit sem fejlődnek majd. Az elsőre logikusnak tűnő következtetés szerint az eddig is botrányos kompetenciaszintek (amit a PISA-jelentés keretében mérnek rendszeresen) újabb mélységekbe eshetnek.
Nos, a bejegyzésben megpróbálom megmutatni, hogy megfelelő adaptációval ennek pont az ellenkezője történhet. A kérdés az, hogy az illetékesek felismerik-e ezt a lehetőséget. Ha nem, akkor legfeljebb csak késleltetni fogják a beszivárgást, a globalizált világban a trendeket a Lajta folyó nem állíthatja meg.
Ahol már elkezdett megváltozni a világ
Sal Khan, a Khan Academy alapítója szerint egyértelmű mit kell tennünk: a bolygó minden diákjának személyi oktatót kell adnunk, mesterséges intelligencia formájában, miközben a bolygó minden tanára kap egy csodálatos, mesterségesen intelligens tanársegédet maga mellé. Hogy miért is számítana nagy dolognak, ha mindenkinek személyes oktatót adnánk? A választ Benjamin Bloom 1984-es két szigma tanulmánya – vagy ahogy ő nevezte: a két szigma problémája – illusztrálja a legjobban.
Bloom így írta le a tézisét: “Az átlagos, személyes oktatásban részesülő tanuló (egy diák – egy tanár) szemben a kontroll osztály (tradicionális módszerekkel tanított diákok, ahol egy tanárra 30 diák jut) tanulóinak 98 százalékánál jobb eredményt ért elt”. Ez a változás olyan mértékű, mintha az átlag IQ hirtelen eltolódna 100-ról 130-ra – és ugye ez nem egy lineáris skála, azaz nagyságrendi ugrásról beszélhetünk.
Forrás: Hubspot
Persze Bloom korában még elképzelhetetlen lett volna mindenkinek egy személyes tanárt adni, ezért a megoldást a problémára abban látta, hogy olyan effektív csoportos oktatási módszereket kell kidolgozni (az ábrán a piros színű görbe), amik legalább olyan hatékonyak, mint az egyéni oktatás.
Azonban ma már a technológia fejlődésének köszönhetően elérhető távolságba került a magántanár, még a föld legszegényebb gyermekeinek is, így továbbléphetünk a zöld görbe irányába – és ebben segíthet a Khan Academy.
Khan Academy
A Khan Academy, a világ legnagyobb nonprofit oktatási szervezete, már egy ideje próbálja megreformálni az oktatást. Magas minőségű videókat készítettek a teljes amerikai középiskolai tananyagból. Az USA középiskolai tananyaga sokkal szélesebb körben fed le témákat, mivel a diákok hamarabb kezdenek specializálódni, könnyen előfordulhat, hogy olyan témákat tanulnak a diákok, amelyeket hazánkban még a ranglistavezető gimnáziumokban se tanítanak.
Magyarországon ehhez hasonló kezdeményezés a Zanza TV, azonban ez a kezdeményezés még gyerekcipőben jár.
A nonprofit szervezet áprilisban bemutatta a Khanmigo nevű AI-tanárát (egyben tanársegédjét), ami a Khan és a spanyol amigo(barát) szavak jól csengő összeolvadásából kapta nevét.
A Khanmigo már most számos területen eléri az emberi tanárok képességeit, amit Sal Khan bemutatott TED Talkjában. Olyan dolgokra is képes, amivel még a jobb tanárok is gyakran küszködnek – például hogy megértse, hogy mit nem ért a tanuló. Az alábbi esetben a nebuló elfelejti kiemelni a negatív kettőt a zárójelből, amit az AI észre is vesz, majd utána tanító jellegű célzásokkal rávezeti a diákot a feladatmegoldásra csakúgy, mint ahogy egy hús-vér tanár csinálná.
Forrás: YouTube (képernyőfelvétel)
Emellett szülőként is funkcionálhat, aki elmagyarázza a gyerekének, miért fontos a sejtek méretének ismerete. Erre az AI szelíden megkérdezi, hát mit érdekel?
Forrás: YouTube (képernyőfelvétel)
Mire a diák így válaszol: Profi sportoló akarok lenni.
Erre az AI elmagyarázza a kapcsolatot a sport és a biológia között: a sejtek méretének megismerése, amiről ez a videó szól, nagyon hasznos lehet a táplálkozás és a test működésének megértésében.
Forrás: YouTube (képernyőfelvétel)
Sokan aggódnak, hogy túlságosan is hatékony lesz az AI és a gyerekek írni se fognak tudni rendesen (ez nem a kézzel írt karakterekre, hanem a fogalmazás készségére vonatkozik), mert annyira a gépre fognak támaszkodni. Ezeket az aggodalmakat azonban Sal Khan megalapozatlannak tartja eddigi tapasztalatai alapján:
“A média közkedvelt narratívája szerint az AI megjelenésével a gyerekek nem fejlesztik az íráskészségüket. Ezzel szemben mi, a Khanmigoval megmutattuk, hogy a mesterséges intelligencia a tanulókkal – együttműködve – ír, és nem helyettük…”
Éppen időben
Ez az “eszköz” nem is jöhetett volna jobbkor a segítségünkre, hiszen az egész világon különösen Európában (pláne Magyarországon!) egyre jobban öregedik el a tanári kar, ezt illusztrálja az alábbi korfa:
De az AI nemcsak a nyugdíjba vonuló tanárokat fogja tudni pótolni, hanem a világszerte már most hiányzó 69 millió tanárt is helyettesítheti majd.
„A mesterséges intelligencia el fogja érni azt a szintet, ahol legalább olyan jó oktatónk lesz, mint bármely ember” – hangzott el Bill Gatestől. A milliárdos szerint, aki szereti a vízióival felhívni magára a figyelmet, az AI az szerves része lesz az oktatásnak, és már az alapoktól (első osztály) kezdve jelen lesz az oktatásban.
Vannak azonban szkeptikusok is, például Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász, akit – kissé igazságtalanul – az tett különösen híressé, hogy váteszként “sikeresen” megjósolta, hogy az internet feltalálásnak nem lesz nagyobb hatása a gazdaságra, mint anno a faxgépnek volt.
Krugman szerint:
“A ChatGPT és a következő generációs mesterséges intelligenciák valószínűleg a 2030-as évek gazdasági (siker)sztorijai.”
A piac máris azt árazza, hogy Krugman ismét mellényúlt. Álljon itt szemléltetésképpen egy közelmúltbeli történet:
A Chegg Inc. részvényárfolyama 60 százalékot szakadt az év kezdete óta, és az átárazódásnak nyomós oka van. A Wall Street előszeretettel árazza (néha túlzottan is) a jövőt, és gyorsan diszkontálta is a jövőbeli pénzáramlás várható összeomlását.
A CEO az első negyedéves earnings call közben egy óvatlanul elejtett félmondattal 40 százalékos mínuszba küldte a jegyzést. Idézzük:
“Az első negyedévben nem tapasztaltunk semmilyen behatást a ChatGPT felől, ami kihatással lett volna az új fiókjaink számára. Azonban március óta a tanulók növekvő érdeklődését figyeltük meg a ChatGPT iránt, ami negatív hatással van a felhasználói bázisunk növekedésére.”
A Chegg Inc. egy amerikai oktatástechnológiai vállalat, amelynek székhelye a kaliforniai Santa Clarában található. Házi feladat-segítséget, digitális és fizikai tankönyvkölcsönzést, tankönyveket, online oktatást és egyéb tanulói szolgáltatásokat biztosít.
Sam Altman (a ChatGPT atyja) sem Krugman előrejelzése mellett tette le a voksát, mivel szerinte az adaptációra villámgyorsan fog sor kerülni.
Véleménye szerint olyan gyors lesz a változás, hogy az sokak számára félelmetes lehet.
Mit jelent mindez a gazdasági rendszerre nézve?
A gazdaságra gyakorolt hatást, amit az oktatási rendszer ilyen szintű minőségi ugrása eredményezhet, nehéz elképzelni.
A Mckinsey egy 2018-as tanulmányában (és hol volt még akkor a ChatGPT!) konzervatív becslést adott, milyen értéket ad majd hozzá a gazdasághoz az AI 2030-ig. Számításaik szerint a jelenlegi növekedési ütemen felül extra évenkénti 1,2 százalék GDP-növekedést érhetünk el, melynek nagy része az oktatás megreformálásából ered majd.
A Goldman Sachs egy új kutatásában a növekedés ütemét már addicionális 1,5 százalékra teszi, de optimális esetben akár 2,9 százalékos addicionális növekedést is elképzelhetőnek tart.
Forrás: Twitter, Goldman Sachs
Konklúzió
Hatalmas potenciált rejt az oktatás AI általi reformja, ami végső soron elősegítheti egy meritokratikusabb társadalom megalkotását, ahol egyre kevésbé számít honnan jöttél és csak a saját magad intelligenciája és ambíciója szabja meg a határt, hogy mi válik belőled.
A cikk szerzője Markovics Áron.
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a HOLDBLOG szerkesztőségének álláspontját.
Cikk forrása: HOLDBLOG
Indexkép: Depositphotos.com
.jpg){kind=small}
