Nem csíp, hanem szúr
A legismertebb csípő rovarok közé tartoznak a kétszárnyúak, a szúnyogok és a legyek.
A kétszárnyúaknak a fejükön elhelyezkedő, a rágó szájszervből módosult szúró-szívó szájszervétől kell tartanunk. Ebben a csőszerű képletben általában szúróserték helyezkednek el, ezekkel szúrja át a rovar a bőrt, majd a szájszerv szívócsővé alakult részével juttatja be a kellemetlen viszketést vagy fájdalmat okozó, alvadásgátló nyálat és szívja föl áldozata vérét. A különösen fájdalmasan csípő szuronyos legyeknek egész szájszerve egységes, kemény szívókává alakult, amelynek bőrbe hatolását a szívóka végén ülő apró, fűrészszerű kitinfogak könnyítik meg.
Csak a szúnyogok nőstényei szívnak vért, a hímek megelégszenek azzal, hogy vizet vagy növényi nedvet vesznek magukhoz. Amikor az éhes nőstény szúnyog rárepül az emberre, vagy valamilyen állandó testhőmérsékletű állatra, gondosan végigtapogatja a bőrt, hogy a szúrásra legalkalmasabb felületet kiválassza. Kifinomult érzéksejtjeivel egyaránt érzékeli a táplálékforrás hőmérsékletét, szagát, ízét, de megérzi azt is, hogy hol húzódik ér.
A szúnyogcsípés, bocsánat, legyünk szakszerűek, szúrás során a nőstény szúnyogok szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük. Már csak az utóhatásait érezzük, de akkorra a bűnös, ha szerencséje van, újabb áldozatra les.
Piros, duzzadt, viszket
Valamiért bepirosodik, megduzzad és éktelenül viszket a szúrás helye. Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, hiszen nem a támadás a célja, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Immunrendszerünk riadót fúj felismeri az idegen fehérjéket, és azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. Meg kell szabadulni az idegen fehérjétől. A hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érpályából folyadék áramlik a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig a viszketéshez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.
A nyár a szúnyoginvázió szezonja. Hogyan akadályozhatjuk meg elszaporodásukat, ha kertes házban lakunk? Takarjuk le a víztárolókat, hordókat! Gyakorta ürítsük is ki ezeket!
A legbiztosabb távoltartási eszköz a szúnyogháló. Ez házilag is kivitelezhető, de nagyon ötletes lamellás változatok is kaphatók ajtóra, amiket csak ragasztani kell – a lamellákon a kutya és a macska is ügyesen ki-be tud járkálni, anélkül, hogy a textil félreakadna.
Úgy tartják, hatásos az őrölt szegfűszeg, amit gézzsákokba teszünk, és a zárt helyiség több pontján elhelyezzünk. Állítólag a szúnyogok gyűlölik a következő trükköt: fél narancsra rászórjuk a szegfűszeget, majd alkohollal leöntjük. A párolgó narancs- és szegfűszegillat messze űzi a vérszívókat.
Kölni, fokhagyma és társai
Ha valaki nem bízik az elektromos riasztókban és csapdákban, de nem rest éjszakára diófalevélből főzetet készíteni, és lapos tálkákba önteni, nyugodtan aludhat. Próbáljuk ki magunkon azt a tanácsot, mely a fokhagymára apellál. Sok egyéb mellett szúnyogűző hatása is van.
Ha minden óvintézkedés ellenére megcsípett minket az a fránya szúnyog, tegyünk rá hűsítő borogatást. Erre ideális az ecetes, a mentholos. Népi javaslat a nedves só, ha a csípés helyét azonnal bekenjük. Jó az antihisztamin hatású krém, a kölni, a tiszta alkohol.
A viszketés és a duzzanat enyhítésére alkalmas a hígított szalmiákszesz, a hagymalé. A patikákban, drogériákban különben kiváló „elő-és utószerek” kaphatók, amik főleg a gyerekeknél lényegesek, ők nehezen tolerálják a kellemetlenséget, melyből gyulladás is lehet.
A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil) – hiszen a fő felelős, amint azt fentebb írtuk, a hisztamin. A vakarózás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, na, ez az, amit nehezen tudunk megállni...