Ha valahol a világon súlyos sérüléseket okozó, netán halálos cápatámadásra kerül sor, annak híre szinte azonnal bejárja a világsajtót. Így történt ez az elmúlt napokban, hetekben is. Természetesen az ilyen tragikus eseményekre jó érzésű ember az értintettek iránti részvéttel gondol, ám a Fővárosi Állat- és Növénykert fontosnak tartja arra is felhívni a figyelmet, hogy az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberek jó részében kialakul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak.
A cápatámadások statisztikája
A cápatámadások ritka, kivételes, rendkívüli esetek, s mint ilyenek, igen alaposan dokumentáltak is! A hiteles adatokat az International Shark Attack File (ISAF) adatbázisában kezelik. A nyilvántartást 1958-ban hozta létre Perry Gilbert a washingtoni Smithsonian Intézetben. Az idők során az adatbázis „gazdája", kezelője többször is változott, egy ideig az amerikai haditengerészet Tengerészeti Kutató Hivatalában, majd a sarasotai Mote Tengerkutató Laboratóriumában vezették. A nyilvántartás jelenlegi kezelője a Floridai Egyetem Természetrajzi Múzeuma. Az ISAF adatbázisában több mint hatezer esetleírás szerepel (ideértve a könnyebb sérülésekkel járó balesetekről szóló beszámolókat is) 1580-tól kezdve egészen napjainkig.
A statisztikák szerint az egész világon évente száz és kétszáz közötti a cápatámadások száma, de ebben a számban a provokált cápatámadásoktól kezdve az akváriumi balesetekig, a kisebb horzsolásoktól a cápaketreccel való összeütközésekig minden eset benne van. A nem provokált cápatámadások száma ötven és száz között szokott lenni évente, a halálos kimenetelű cápatámadások száma pedig egy évben átlagosan öt és tíz közötti.
Persze ez is tragikus, de ettől még nem indokolt rettegni a cápáktól! Az emberek többsége az autóktól, gépjárművektől sem retteg, pedig a világon évente több mint egymillióan halnak meg közúti balesetben, vagyis jó százezerszer annyian, mint cápatámadás miatt. Valójában sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki a tengerpartra tartva, vagy onnan hazajövet út közben szenved balesetet, minthogy a tengerben cápatámadás célpontja legyen. Sőt, a lottó főnyereményére is több az esély!
A cápáknak ötszáznál is több faja létezik. Közülük 34 akad, amelyről akár csak egyszer is feljegyezték az elmúlt évszázadok során, hogy az adott fajhoz tartozó egyed emberi sérüléssel járó balesetet okozott. A súlyos cápatámadások nagy része pedig csupán négy fajhoz, a fehér cápához, a tigriscápához, a bikacápához és az óceáni fehérfoltú cápához köthető. De még ezek a cápatámadások is jórészt félreértésen, prédatévesztésen alapulnak, nem is beszélve a provokált cápatámadásokról, mondjuk amikor egy jó szelfi kedvéért finom falatokkal próbálják közelebb csalogatni őket.
Cápák veszélyben
Az emberek és a cápák találkozásakor általában nem az ember, hanem a cápa húzza a rövidebbet. Hiszen a cápákat – akár szándékosan, akár véletlenül – százmilliószámra fogják ki évente. A cápauszony leves miatt kifogott állatokat uszonyaik levágása után gyakran eleven halálraítéltként lökik vissza a tengerbe.
A cápák közvetlen pusztítása, valamint az olyan közvetett tényezők, mint az óceánok szennyezése, felmelegedése és savasodása miatt számos fajuk ritkulóban van, és több közülük ma már kritikusan veszélyeztetettnek számít.
A cápák igazi arca az Állatkertben
A cápák fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban, s nem egy fajuk védelemre is szorul. Ennek ellenére az emberek jó része – a híradások aránytalansága, illetve a cápákat emberevő szörnyetegekként bemutató filmek és más alkotások hatására – vérszomjas fenevadaknak tekinti őket. A Fővárosi Állat- és Növénykert ezért fontosnak tartja, hogy a cápák valódi természetét is megismertesse a nagyközönséggel.
A 2018-ban megnyílt Cápasuliban a cápák több fajával is találkozhatnak a látogatók, heti öt napon – kedden, szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap – pedig merüléses cápaetetést is tartanak, amelynek során a gondozók könnyűbúvár felszerelésben lemerülve etetik és tréningezik az állatokat.
Óceánok Évtizede
2017 decemberében az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének 72. ülésszakán hirdették meg a 2021-től 2030-ig tartó Óceánok Évtizedét. A hivatalos megnevezés „ENSZ Óceántudományi Évtized a Fenntartható Fejlődésért" (UN Decade of Ocean Science for Sustainable Development), de szokták az „Óceánkutatás Évtizedének", illetve egyszerűen az „Óceánok Évtizedének" is nevezni.
Az Óceánok Évtizede nemcsak az óceánkutatással foglalkozó szakemberek, illetve az illetékes döntéshozók ügye, hanem a széles nyilvánosságé is. Az évtizedhez kapcsolódó egyik központi fogalom az óceánokra, világtengerekre vonatkozó általános műveltség (ezt az angol nyelvű szakirodalom egyszerűen az „ocean literacy" kifejezéssel jelöli), illetve annak terjesztése, bővítése a széles nyilvánosság körében. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO kiemelten foglalkozik ezzel a témakörrel, olyan világméretű együttműködést hozva létre, amelynek célja, hogy felhívja a széles nyilvánosság figyelmét az óceánok védelmére és fenntartható hasznosítására.
A kezdeményezéshez a Fővárosi Állat- és Növénykert is csatlakozott, annál is inkább, mivel a tengerek élővilágával kapcsolatos legtöbb ismeretet, látnivalót és élményt Magyarországon a Budapesti Állatkert kínálja a nagyközönségnek. Ennek a munkának már több mint egy évszázados hagyománya van, hiszen hazánkban az első nyilvános, tengeri állatokat is bemutató akvárium is az Állatkertben nyílt meg még 1912-ben.
Nyitókép: Kingl Vivien
.jpg){kind=small}
