Fontos tudnivalók a szavatosságról

Ezekben az esetekben fontos, hogy tudjuk azokat az információkat, amelyek segítségével akár a helyszínen, problémamentesen elintézhetjük reklamációnkat.

Jó, ha tudjuk...

hogy mi is a szavatosság. A szavatosságot a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza a hibás teljesítés cím alatt. és lényegében felsorolja azokat a jogokat, amelyekkel a fogyasztó élhet abban az esetben, ha a meghatározott időn belül a termék elromlik. A Ptk. szerint a kötelezett (esetünkben a kereskedő) hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. Ez azt jelenti, hogy a meghibásodás oka nem a termék rendeltetésellenes használata, hanem olyan körülmény, amely az áruban már a vásárláskor is benne volt (ún. rejtett hiba).

A szavatosságot tehát a törvény biztosítja, így önmagában az a kereskedői válasz, hogy "ez nem jótállásos termék, ezért nem cserélek", nem fogadható el.

Jó, ha tudjuk...

hogy mi a szavatossági jogok érvényesítésének a sorrendje. A jelenleg hatályos szabályozás alapján a fogyasztó már első körben választhat, hogy kijavítást vagy kicserélést kér, tehát a kicserélés, mint igény teljesítésének nem feltétele a javíthatatlanság. Vagyis: a fogyasztó akkor is igényelhet cserét, ha az áru javítható. A fogyasztó választási lehetősége csak akkor korlátozott, ha a kicserélés lehetetlen (pl. nincs azonos vagy hasonló termék a kereskedő készletében) vagy ha a csere aránytalan többletköltséget eredményezne (pl. azonnal és minimális költségigénnyel járó javíthatóság esetén).

A szavatossági jogok érvényesítésének sorrendjében második helyre került az árleszállítás igénylésének lehetősége, illetőleg az elállás (azaz a vételár visszakövetelése), mely utóbbira akkor kerülhet sor, ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs lehetősége. illetőleg ha a korábbi igények teljesítését a kötelezett nem vállalja vagy nem tudja teljesíteni.

Fontos szabály ugyanakkor. hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak.

Jó, ha tudjuk...

hogy mennyi időn belül reklamálhatunk, A Ptk. itt is egyértelmű, amikor kimondja: fogyasztói szerződés esetében a fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényét. Az ennél rövidebb elévülési határidőt megállapító kikötés semmis. Ha a fogyasztói szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, egy évnél rövidebb elévülési határidő azonban ebben az esetben sem köthető ki. Nem fogadható el tehát az az esetleges kereskedői hivatkozás, miszerint "akciós a termék, ezért nem cserélünk", mint ahogy az sem, hogy a szavatossági idő lejártához közel eső időpontban már valamennyi pénzt elkér a kereskedő (vagy a szerviz) az egyébként ingyenesen járó javításért.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy a két év a bizonyítási teher tekintetében megoszlik. A vásárlástól számított első hat hónapban jelentkező hiba esetén a kereskedő köteles bizonyítani, hogy a hiba a vásárláskor nem volt benne a termékben. hogy a hiba nem a teljesítéskor is meglévő körülmények miatt keletkezett, hanem az áru rendeltetésellenes használata okozta. Itt tehát nem kell elfogadni azt, ha a kereskedő a fogyasztótól kér bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a terméket szabályszerűen használta. A második tizennyolc hónapban ugyanakkor már nincs kötelezve a kereskedő a bizonyításra, de megfelelő kommunikációval - ha így nem megy, jogorvoslati eszközök igénybevételével - ezen idő alatt is el lehet érni a jogszabályban rögzítettek teljesítését.

Jó, ha tudjuk...

hogy mi kell a jogérvényesítéshez. A fogyasztó legfontosabb "feladata" a vásárláskor kapott nyugta, bizonylat, esetleg számla megőrzése, ez a dokumentum bizonyítja ugyanis a vásárlás tényét, helyét és időpontját. Az ide vonatkozó - és szám szerint is megjegyzendő - 49/2003. (VI1,30.) GKM rendelet így fogalmaz: a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.

Ezt követően már a kereskedőnek lesz feladata, nevezetesen egy jegyzőkönyv felvétele, amelyen rögzítenie kell a vásárlás tényét, illetőleg a kifogás beazonosításához szükséges adatokat, továbbá amennyiben a kifogást a fogyasztó igényétől eltérően rendezi, ennek indokát is.

Jó, ha tudjuk...

hogy mit tehetünk, ha a helyszínen nem tudjuk elintézni a reklamációnkat. Természetesen perelhetünk, de a jogalkotó egy másik megoldás lehetőségét is megteremtette, amikor létrehozta az ún. békéltető testületeket. Ezek a "mini bíróságok" lényegesen rövidebb időn belül és illeték megfizetése nélkül dönthetnek (vagy hozhatnak) ajánlást a fogyasztói jogvitákban. Amennyiben pedig a velünk szemben álló fél ezt a döntést nem hajlandó teljesíteni, az eset nyilvánosságra hozható.

forrás: www.nfh.hu