Fogas kérdés nyugdíj ügyben!

Nyugdíjkérdés

Mint ismeretes a Kormány tavaly, azaz 2010. December 13-án elfogadta a 2010. évi CLIV. törvényt, amely a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról rendelkezik. A törvény elfogadása azért vált szükségessé, mert a pénztári tagok járulék befizetései nem az államkasszába vándoroltak, hanem az egyéni számlákon landoltak, aminek következtében finanszírozhatatlanná vált a nyugdíjkassza kiadási oldala, amin jelenleg egy 434 milliárdos lyuk tátong! A törvény értelmében 2011. Január 31-ig mindenkinek lehetősége van eldönteni, hogyan rendelkezik a nyugdíjáról! Kétféle utat választhat, az egyik, hogy visszalép az állami nyugdíjrendszerbe és a továbbiakban az államra bízza majdani nyugdíjának fedezetét. Ebben az esetben magánnyugdíj-pénztári befizetése visszakerül az állami rendszerbe, a nyugdíjpénztárában elért reálhozamot pedig felveheti egy összegben, vagy azt is átutalhatja az állami alapba, illetve kérheti az átvezettetést egy önkéntes nyugdíjpénztári számlára! Erről a nyugdíjpénztár február hónapban nyilatkoztatja ügyfeleit!

A másik lehetőség, hogy az egyén marad magánnyugdíj-pénztártag! Ez esetben 2011. Január 31.-ig nyilatkozatot kell tenni a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok valamelyikén, ahol 31-én éjfélig tartanak ügyfélszolgálatot ezen igények befogadására! Aki a magánnyugdíj-pénztári tagságot választja, annak a törvény értelmében a munkáltató által fizetett 24%-os nyugdíjjáruléka nem kerül az egyéni számláján jóváírásra, hanem az a továbbiakban az államé marad! A munkavállaló által fizetett 10%-ot pedig nem kötelező a továbbiakban fizetnie, azt az állam a tagra bízza! A törvény betűje szerint további szolgálati időt nem szerez, a nyugdíjszámításhoz szükséges szolgálati ideje 2011. November 30-al megszűnik. Csak az addig megszerzett évek számítanak a nyugdíjba, a továbbiak nem! A döntés csak látszatra egyszerű, hiszen úgy tűnik, megéri inkább visszalépni, mint maradni, viszont aki átlép, annak számolnia kell a kellemetlen demográfiai következményekkel is, hogy elöregedő társadalomban élünk, vagyis a következő években ugrásszerűen megnő az eltartottak száma, ami további nyugdíjkorrekciós intézkedéseket sürget majd. Az USA-ban 2020-ra tetőzik a nagy létszámú generáció nyugdíjba vonulása, Európát öt, ezen belül Magyarországot 10 évvel később éri el a válság!

További aggasztó probléma, hogy a jelenleg érvényes pénztári törvény 2000 főben határozta meg a pénztárak működési minimum létszámát, vagyis ha a tagság ez alá a létszám alá kerül, akkor az egyszerűen megszűnik!   A kormány eltökélt szándéka, hogy a nyugdíjkassza kiadási és bevételi oldalát egyensúlyba kívánja hozni, valamint az is egyértelműen látszik az új nyugdíjtörvényben, hogy 2013-tól megadóztatják a nyugdíjakat! Viszont ez az intézkedés csak az akkor nyugdíjba vonulókat érinti majd! A hatályos törvény szerint ugyanis jóval alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak annál, mint ha 2013 előtt mennének nyugdíjba. Már csak hab a tortán nekik, hogy arról sem lehet fogalmuk, hogyan fog a nyugdíjuk adózni. Így viszont az is tisztán látszik, hogy a jövőbeni nyugdíjak összege messze alulmarad majd az aktív korban megszokott fizetésünktől. Mindezek tükrében az elkövetkezendő években az öngondoskodásé lesz a főszerep, vagyis aktív korunkban kell megalapoznunk nyugdíjas éveink anyagi biztonságát! Erre a problémára a biztosítók, pénzintézetek számos, jobbnál jobb programokkal készülnek, sőt ezek már most is elérhetőek! Következő írásomban a megtakarítási lehetőségekről írok majd, vagyis miben érdemes tartani pénzünket, hogy az agg korunkban biztos fedezetet nyújtson kiadásainkra!

Kertész László