A pénzügyi intelligencia függ a nyelvtől?
Ettől komolyabban vehető az úriember, továbbá az is, amit és ahogyan kimutatott. A tudósunkat Keith Chen-nek hívják, és az Yale Egyetemen oktató. (Talán már hallottál erről a műintézményről...) A Figyelő cikke szerint, Chen ugyanis rájött, hogy szoros a statisztikai kapcsolat egy adott nyelvet beszélő nép megtakarítási hajlandósága és a között a tény között, hogy az adott nyelvben jól elkülönül-e egymástól a jelen és a múlt idő nyelvtani képzése.
Ahol a nyelvtani szabályok rákényszerítik a nyelvhasználót, hogy nyelvtanilag is egészen más szerkezettel fejezze ki a jövő időt, ott sokkal kevésbé voltak hajlamosak az emberek a jövőjükbe fektetni.
Miért? Mert nem csak a nyelvben, hanem az agyukban, a gondolkodásukban is sokkal inkább elkülönült egymástól a jelen és a jövő, így a jövő túlságosan távolinak, ködbe veszőnek tűnik a számukra ahhoz, hogy már most a jelenben törődniük kelljen vele.
FIGYELEM! Arra azért még Chen is felhívja a figyelmet, hogy ne keverjük a szezont a fazonnal! A megtakarítási hajlandóság nem azért a fele pl. az angolul beszélő Nagy-Britanniában, mint a németül beszélő Németországban, Svájcban, vagy Ausztriában, mert a nyelvtani szabályok eszerint formálták az adott népek gondolkodását. Fordítva! A nyelvben tükröződik minden nép világszemlélete az, ahogyan gondolkodik a világról, így a nyelv, csak jelezni tudja ezeket a gondolkodásmódbeli különbségeket, nem pedig okozni! |
A közgazdász-kutató sajnos nem tett külön említést a magyarokról. Ellenben, ha stimmel az elmélete, márpedig nagyon úgy néz ki, hogy igen, mert minden egyéb tényező (pl. iskolázottság, szülői háttér, stb.) kiszűrésével is stabilan maradtak az eredmények, akkor a magyarok valahol a középmezőnyben lehetnek...
Miért?
Mert a magyar nyelvben van mód arra is, hogy élesen elkülönüljön egymástól a jelen és jövő nyelvtani kifejezése (a fog + ni főnévi igenév használatával, pl. ez fog történni), de arra is, hogy a jelen időt jövő idejű értelemben használt határozószavakkal egészítsük ki (ld. majd, holnap, pl. holnap mit csinálsz?).
Ha már nyelvészkedünk, akkor ragadjuk is meg az alkalmat és kísérletezzünk!
Próbáld ki: tudatosan figyelj oda rá 3 hétig, hogy még csak véletlenül se használd a fog + ni szerkezetet a jövő idő kifejezésére, hanem tudatosan használd a jelen idejű igék melletti jövő időre utaló határozószókat! (Azért pont 3 hétig, mert ennyi idő elég ahhoz, hogy hozzászokj, így képzel jövő időt.) Közben minden nap próbálj félrerakni! Ha elfelejtetted, nem baj, az aznapi "adag" akkor kimarad. Vezess pontos nyilvántartást, hogy melyik nap mennyit tettél félre! Nem kell megszabni előre, hogy mennyi legyen az annyi, csak amennyit éppen jónak látsz, úgy érzed, hogy nélkülözni tudsz. (Ha csak 5 forintot, akkor 5 forintot. Ha egy ezrest, akkor annyit.) A hangsúly itt most azon van, hogy csinálod-e.
Ha letelt a három hét, akkor írd meg, hogy mit tapasztaltál!
(Hogy milyen szempontok szerint írd meg a tapasztalataidat, majd leírom akkor.)
Van egy hipotézisem (feltételezésem), kíváncsi vagyok, hogy beigazolódik-e. :D
Fotó: Stuart Miles/freedigitalphotos.net
Himer CsillaKisvállalkozások kreatív kontrollingjaElérhetőségem: Honlap: http://www.zsebedremegyek.hu |