Változik a családi pótlék igénylése!

Családinet | 2015-03-17 09:26

Akinek gyermeke született Egységes kormányhivatali rendszer jöhet létre: megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek.

Akinek gyermeke született, eddig bement a Magyar Államkincstárhoz, és az elbírálás után már kaphatta is a havi támogatást. Most azonban ez megváltozik, így már egészen másként kell igényelni. 2015. április 1-től a családi pótlékkal kapcsolatos kérelmet a kormányablakoknál, vagy a járási hivatalokban is igényelni lehet, ám az elbírálás a kormányhivatal dolga.

A családi pótlék összege gyermekenként (/hó/gyermek):

Egygyermekes család	12.200,-
Egy gyermeket nevelő egyedülálló szülő:	13.700,-
Kétgyermekes család:	13.300,-
Két gyermeket egyedül nevelő szülő:	14.800,-
Három vagy több gyermekes család:	16.000,-
Három vagy több gyermeket egyedül nevelő szülő:	17.000,-
Tartósan beteg gyermek esetén:	23.300,-
Tartósan beteg gyermeket egyedül nevelő szülő:	25.900,-
Nevelőszülőnél nevelt gyermek	14.800,-

Az Országgyűlés kedden elfogadta az egyes közigazgatási tárgyú törvények módosítását, amelynek célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül.

A kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás, csökken a vezetői szintek száma, az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek összeolvadnak. A jogszabályt jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szerint mindez egyebek mellett egységes feladatellátást, gyorsabb döntéshozatalt és olcsóbb működést eredményez.

Mindez szükségessé teszi a többi közt a közúti közlekedésről, a munkanélküliek ellátásáról, a csődeljárásról, a bányászatról, a társadalombiztosítási alapokról, a bérgarancia-alapról, a védett természeti területek védettségéről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségről, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.