Hazánkban ma is rengeteg ember tart attól, hogy elveszítheti munkahelyét, biztos megélhetési forrását. Nem egyszer hallhatjuk szüleinktől, hogy régen ez másképp volt. Régen elég volt egy középfokú végzettség, s biztosítva volt a megélhetés egészen a nyugdíjig. Ma már ez másként működik. Nem elég egy oklevél, diploma kell, és motivációs levél, és japán nyelvtudás, persze pluszba nem árt, ha még agilis és attraktív is a jelentkező. De akkor hogyan tovább? Hogyan találhatunk álommunkát és hogyan érjük el, hogy biztos helyünk legyen egy munkahelyen?
Helytállás a munkaerőpiacon
A helytállás ma már nem egyenlő a dolgozni akarással. Főként a nők indulnak hatalmas hátránnyal, hiszen életükben mindig akad olyan tényező, ami hátráltatja a munkavállalást. Először azt kifogásolja a munkáltató, hogy még fiatal, nincs családja (ebből arra következtet, hogy rövidesen szeretne), majd ha már gyermekkel bővült a család, az jelent akadályt. Persze egy nőnek helyt kell állnia a tanuló, az alkalmazott, a családanya, s a feleség szerepében is. Sokszor a hosszú ideig tartó tanulás, majd a munka akadályozza a családalapítást. Akkor mi lehet az arany középút?
Tény, hogy a nagyvárosokban nem nehéz elhelyezkedni, hiszen mindig akad egy üzletlánc, vagy egy nagyvállalat, amely munkaerőt keres. A karrierre vágyóknak azonban nincs ilyen könnyű dolga. A megfelelő végzettségen kívül a nyelvtudás, a gyakorlat is fontos szerepet játszik, de mindez még mindig nem elég egy jó munka elnyeréséhez. Újabban a legképzettebbeknek is el kell sajátítaniuk az önmenedzselés képességét, másként egy talpraesettebb jelentkező könnyen elnyerheti a kiszemelt állást.
Pénz, karrier, család
Három szinte összeegyeztethetetlen fogalom. Az aktívan dolgozóknak ma számtalan választási lehetősége adódik. Nyithatnak saját vállalkozást, elhelyezkedhetnek egy cégnél, vagy akár több munkát is vállalhatnak. A magas fizetés, a karrier azonban nagy áldozatot igényel, és nem egyszer a magánélet rovására mehet. Időt, energiát nem kímélve belevethetjük magunkat a farkastörvények uralta világba, de ez esetben a családon csattan az ostor. Arany középutat pedig nehéz találni; a karrierépítés és a családra szánt elegendő együtt szinte elképzelhetetlen.
Kihasználhatók az alkalmazottak
Sokan esnek bele saját félelmük csapdájába. Annak hitében, hogy képtelenek más munkahelyet találni, olyan feladatokat is vállalnak, mely nem tartozik hatáskörükbe. Nem egy felettes visszaél alkalmazottai munkanélküliségtől való félelmével, s a lehető legtöbb munkával terheli őket.
Nem csak kis cégek, de nagyvállalatok is sokszor igazságtalan, olykor jogszabályba ütköző módon kezelik alkalmazottaikat. Még mindig jellemző, hogy az állítólagos esélyegyenlőség ellenére egy nő átlagosan30 százalékkal keres kevesebbet férfi munkatársainál. Emellett rengeteg alkalmazott kevesebb fizetéssel van bejelentve, mint amennyit valójában kézhez kap. Ennek ellenére még mindig rengetegen vállalnak plusz munkát, s küzdenek azért, hogy megtarthassák állásukat.
Fontos megérteni, hogy nem az a jó munkaerő, aki feltétel nélkül teljesíti felettese minden óhaját. Attól senki sem válik nélkülözhetetlenné, hogy kérdés nélkül időt és energiát nem kímélve mindent megtesz akkor is, ha azzal felettese csak kihasználja.
Helytállás a munkahelyen |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Vállalkozna?
A munkanélküliségről
Törölt felhasználó
#1
2006. június 27. 18:21:21 | kedd |
Kedves Kata!
Sok jó cikket olvastam már Tőled. Bevallom, a fent leírt okok miatt négy gyerekkel és egy rokkant férjjel egy évvel ezelőtt egy idegen országba költözött a családunk. Ez itt nyugat, de a helyzet itt is ugyanaz. A munkaerőpiac mindenhol drámai változásokon megy keresztül és nem valószínű, hogy a mi generációnk egy helyen, egy szakmában, egy cégnél akár tíz évet folyamatosan dolgozhat. Alkalmazkodni kell a megváltozott helyzethez - sajnos, mert ez ugye, stresszel jár. Az egyetlen pozitívum itt, hogy van koncepciójuk arra, hogyan juttassák munkához az embereket. Igyekeznek a hiányszakmákba átképezni és átcsábítani, akit lehet. De az embernek kész kell lennie arra is, hogy néhány évenként újra iskolapadba üljön. Az idősebb emberek felhalmozott gyakorlati tudása majdnem hogy használhatatlan egy agyon gépesített világban, ahol szegények talán még a gép használati utasítását sem tudják értelmezni. Nemrég olvastam egy könyvben arról, hogy az oktatás rendszerét is át kell most már gondolni, mert képtelenség minden általános ismeretet, amit eddig 12 év alatt egy gyerekbe belevertünk, megtanítani ma úgy, hogy ne menjen mindez a most hasznosabb tárgyak kárára. Lassan-lassan kimegy majd a divatból az általános műveltség, bármennyire is fáj ez nekünk. Üdv: namarie
|
|
|
|