Grafológia és kiválasztás- kíváncsiak vagy profik?

Aztán van aki még túlságosan is gyermekcipőben járó, az áltudomány és tudomány határán lebegő valaminek tartja és persze vannak aki mélyen hisznek benne, noha a grafológiának - lévén nem vallás - nincs szüksége hívekre. Akik már találkoztak grafológussal - például céges bulin, partykon - azok elképednek azon, mi mindenre lehet következtetni az írás alapján. Őket ez a személyes élmény általában megingatja szkepticizmusukban, és a hívek táborába sodródnak.

Kiválasztás - írást szerez, és mindent megtud?
A kiválasztási folyamatban a grafológiáról valami olyasmi terjedt el, hogy a fondorlelkű pályáztató kicsal némi írást a gyanútlan pályázótól, és azt a grafológusnak adja, majd annak lábai elé ül és lesi az írástudó minden szavát, s a grafológus véleménye alapján döntés születik. A helyzet azért ennél sokkal árnyaltabb. A grafológus nem ad, mert nem adhat, olyan információkat a cég számára, ami a pályázóra nézve túl intim, vagy kompromittáló adatot tartalmaz. Például nem tippelhet az írás alapján homoszexuális beállítottságra. A pályázót pedig minden esetben értesíteni kell nem csak a grafológiai vizsgálat tényéről, de annak eredményét szóban, vagy írásban közölni kell vele. A grafológus soha nem dönt, nem is minősít, az minden esetben a pályáztató cég dolga.

Hogyan zajlik a kiválasztás?
A grafológus szakmai hagyományok szerint a kiválasztási folyamatban a grafológia egy viszonylag olcsó és gyors módszer, mert csak szerezni kell egy megfelelő írást, azt jól kielemezni a megadott szempontok szerint és kész is a mű, a megbízó választhat. Amióta határozottan eltökéltem, hogy nem készítek több ilyen elemzést, rengeteg ilyen munkám van. Persze, csak kicsit vagyok paradox, de azt tapasztaltam, hogy a vezetők egyre kevésbé az írott értékelést igénylik, inkább azt, hogy az esetleg már meglévő teszteredmények alapján segítsen nekik valaki a kételyeiket és bizonyosságaikat végiggondolni. Amikor a barátnőm, hazánk szerintem legprofibb coach-a, meghallgatta telefonbeszélgetésemet egy fajvadásszal, döbbenten mondta: - "Te most coachingot árulsz?" Persze megnyugtattam, eszemben sincs az ő piacára betörni, maradok a saját nagyítómnál. De a grafológiával végzett kiválasztási folyamat nálam egyre jobban a problémák kezelésének irányába fordult. A pályázók kézírása már nem alapanyaga az analízisnek, csupán egy segédanyag. Az elemzéssel pedig azt keressük, hogy a pályázónk a pályáztató vállalat problémáira képes lehet-e választ adni, s ha igen, milyen mértékben. A kiválasztásnak ez a formája pedig már egyáltalán nem rapid, gyors és olcsó.

Kit veszünk fel és miért?
Amíg a korábbi módszert alkalmaztam, nem voltak a munkám mögött valódi sikerek. Régebben beérkeztek az írások, megkaptam a cégtől az elvárások és képességek listáját, kicsit beszélgettünk a pozícióról, majd hazamentem és megírtam az elemzéseket, meg a számlát. Ők szépen elolvastak mindent, kifizettek engem, és végül azt a titkárnőt vették föl, akinek a legjobb cicije volt. Mivel szerettek velem beszélgetni és rém profinak tűnt, hogy grafológiát használnak, ez ismétlődött párszor. A cégnél az alapvető probléma nem szűnt meg, a munkatársak újra és újra cserélődtek, nekem volt munkám. De a cél az lett volna, hogy a cég hatékonyabbá váljon, és hogy ne legyen fluktuáció. A válasz ilyenkor nem csak kívül keresendő, hanem a cégen belül is. Melyik pozíció gyenge? Miért mindig éppen onnan pottyan ki a munkatárs? Miért pont oda nehéz találni új kollégát? Ki - mi (vagy kik és mik) üldözi(k) el a hosszadalmas munkával kiválogatott embereket, és miért? A választ inkább erre a kérdéssorra kell megtalálni, és itt a grafológia nagyszerű mankó lehet, a célirányos kérdésekhez, de semmiképp nem egyedüli eszköz.

Pályáztatás vagy szervezetfejlesztés?
Amiről eddig beszéltem, már nem csak munkaerő-kiválasztás grafológiával. Tevékenységemmel a szűken vett pályáztatás területéről lassú evezőcsapásokkal áthajóztam a szervezetfejlesztés területére, és tudom, hogy már megint egy csomó ember felségvizein kalózkodom, ha azt mondom, hogy a grafológiával még ezt is meg lehet támogatni. Megnyugtatásul a profi szervezetfejlesztőknek, elmondom, hogy a grafológia nem adu-ász, nem mindenható, így önmagában alkalmatlan eszköz arra, hogy a szervezetfejlesztést annak bevett eszköztára nélkül végre lehessen hajtani. A grafológus nem is szervezetfejlesztési szakember (bár biztos van olyan, aki mindkettőt tudja), tehát nem is fogja egymaga átvilágítani a Nagy Egészet és kibökni a laza csavarokat a gépezetben. Ő - mint eddig is - a humán tényezővel, az egyes kollégák személyes terével, egyéni sikereivel, pozícióival foglalkozik, és ha ezt sikerrel teszi, akkor segíthet a szervezetfejlesztőknek a problémás területen rendet rakni. Ugye ez így már sokkal jobban hangzik?

Konzekvenciaként azt mondhatom, hogy ma már nem lehet sikeres az a vezető, aki csak a jövendő - vagy meglévő - beosztottairól akar mindent tudni, de az önismeret tükrébe nem hajlandó belenézni, saját magát nem hajlandó fejleszteni. Erről az emberi lelki fejlődésről, önismereti munkáról, asszertivitásról és hatékonyságról szólnak rajzos tréningjeim, grafológia workshopom, és eddigi saját életem is.

Azokat, akik szeretnének meggyőződni arról hogy milyen vezetők, vagy hogy milyen vezetők lennének, egy is játékra hívjuk. Összeállítottam grafológiai módszerekből egy játékos vezetői alkalmassági tesztet. Ha van kedve a grafológia eszköztárát kipróbálva játszani egy kicsit, és még jobban megismerni magát, vagy visszaigazolást kapni képességeiről, egyszerűen írjon egy e-mailt és mi pedig küldjük a játékos tesztet.

Gáspár Katalin
Grafológus
Job-Center