Pár hete már láttuk, miért tör fel belőlünk, szülőkből ösztönösen a tiltakozás, amikor a gyerek azzal áll elő, hogy pl. limonádét árul a tikkasztó melegben a család háza előtt, vagy, hogy a szomszédoknak ajánlja fel kutyasétáltatói szolgálatait.
A szülők azonban megfeledkeznek arról, hogy egy másik szempontból nézzenek rá a kérdésre:
Miért jó, ha a gyerek vállalkozik?
Akkor sorolom:
1. Tágítja a komfortzónáját
Ez nem csak azért jó, hogy elmondhassa magáról a gyerek, hogy ezt is kipróbálta, bár az sem utolsó szempont. Ennél jóval fontosabb az az aspektus, miszerint a gyerek - éppen a felfedező üzemmódja miatt - kipróbál valami olyat, amit addig nem.
Nekik ez még ösztönből jön, mi már sokszor nem vagyunk ilyen bátrak felnőttként. Pedig jobb, ha belegondolunk, hogy manapság már egy alkalmazotti melóban is hányszor változik a szakmai sztenderd, hányféle új eljárás, módszer van, amivel tartanunk kell a lépést. Ezért jó, ha a gyereket is eddzük ezekhez a gyakran változó helyzetekhez - és nem árt, ha ehhez van egy alapvető önbizalma is, hogy igen, ezt meg tudom csinálni, még akkor is, ha fogalmam sincs róla, hogyan fogom megoldani. Ez pedig az ilyen helyzetekben szerzett önbizalom nélkül nem nagyon fog menni.
2. Agilissá tesz
Találkoztál már ezzel a szóval álláshirdetésben? Mivel egy előző életemben HR-esként is dolgoztam, én gyakran belefutottam ebbe a szóba. Nemcsak álláshirdetésben, hanem álláspályázatban is. Gond csak akkor volt, amikor az állásinterjún kiderült, hogy a jelölt nemhogy a szó jelentésével nem volt tisztában, amit a saját pályázatában használt, hanem még csak a jelét sem mutatta annak, hogy egy kicsit is agilis lenne.
Merthogy az agilitás a céltudatosságot jelenti. Azt a fajta lelkesedést, ami hajt, miközben azon dolgozol, hogy megvalósítsd, amire vágysz.
A cégek természetesen azt szeretik, ha a munkavállalójuk az ő céljaikat teszi magáévá, és valósítja meg ezerrel. Ehhez azonban az kell, hogy először legyenek saját célok. Mert azokat már lehet passzítani a céges célokhoz is. (Már ha lehet. Ha nem, akkor lehet tudni, hogy nem ez lesz a jövendő munkahelyed.)
És persze az sem árt, ha már abban is van tapasztalat, hogyan lehet egy-egy célt elérni. Melóval. Ésszel. Kreativitással. Kitartással. Tanulással. (Mondhatnám persze a könyöklést is, a más hátán felkapaszkodást, vagy éppen az elvtelen szolgalelkűséget is - hogy finoman fogalmazzak - de kétlem, hogy lenne szülő széles e hazában, aki erre akarja megtanítani a gyerekét.) Erre pedig egy vállalkozás, ahol sok mindent ki kell találni, egymáshoz kell csiszolni, és végre kell hajtani - különben nincs bevétel -, a legjobb gyakorló terep.
3. Megtanítja, hogy a nagy egészet lásd
Ezt hívják úgy az álláshirdetésekben, hogy rendszerszemlélet. (Így már rémlik?)
Ez az a képesség, amikor képes vagy összefüggésekben gondolkodni, és a következményekkel is számolni. Egy vállalkozás, még akkor is, ha gyerekvállalkozás, hamar megtanít arra, hogy összefüggésében lássa a gyerek a "cégét". Egy olyan egészként, amelynek egyik része sem függetlenül működik, hanem hatással van minden más részre. És ennek bizony következményei vannak.
4. Megtanítja a következmények viselését
Más néven a felelősségvállalást. Azt, hogy a döntéseimnek következményei vannak, amit csakis és kizárólag én viselek. És ezzel tudnom kell élni is.
Ez az, amiért nagyon sok szülő a gyermeke kamaszodásával egyre nagyobb összegeket lenne hajlandó fizetni, esetenként a fél karját is képes lenne felajánlani cserébe.
5. Megtanít dönteni
Ha a gyerek azt akarja, hogy legyen valami kis pénzecskéje a vállalkozásából, akkor meg kell hoznia egy rakás döntést. Aztán megtanulja azt is, hogy döntést átgondoltan hozunk. Meg előzetesen begyűjtött, szűrt infók alapján. Meg azt is, hogy meddig tartsunk ki egy döntés mellett, és hol van az a pont, ahol inkább elengedjük az egészet.
Ez is jól jön ám, ha alkalmazott lesz a gyerek majdan, és nem vállalkozó. Mert főnök azért még lehet. És különben is, a legtöbb hirdetésben ott van az is, hogy "döntésképes, önállóan dolgozni tudó kollégát keresünk". Az önállóság viszont mindig döntésképességgel jár.
6. Kreatív gondolkodás
Ami nem ugyanaz, mint hogy kézműveskedünk.
Ez sokkal inkább a problémamegoldásról, a lehetőségek meglátásáról és kihasználásának képességéről szól. Mert nagyon nem mindegy, hogy a két egyszeri, a dzsungelba kivezényelt cipőügynök közül melyiknek a szemével fogja látni a gyerek a világot: azéval, aki úgy gondolta, hogy esélye sincs, mert itt senki sem hord cipőt, vagy azéval, aki aranybányát talált a cipőkereskedelem számára a dzsungelben, hiszen itt senki sem hord cipőt...
7. Az újrakezdés képessége
Hívhatnánk éppen kitartásnak is, bár szerintem az újrakezdés kifejezőbb.
Miért?
Mert nemcsak arról szól a dolog, hogy nem adom fel, hanem arról is, hogy totál a nulláról is felállok. A Keljfeljancsi/Keljfeljulis-üzemmód azért más, mert benne van az is, hogy a távlati cél mellett tartok ki makacsul, de nem feltétlenül a választott megvalósítási módszer mellett. (Sokan vannak, akik ezt a kettőt keverik, csodálkoznak is, hogy hiába a fene nagy kitartás, mégsem lesz semmi a nagy erőlködésen kívül.)
Egy vállalkozás nagyszerű gyakorlóterep ehhez is. Egyszerűen azért, mert minden vállalkozásban vannak hullámhegyek és hullámvölgyek. És van úgy, hogy a hullámvölgy eléri a tenger fenekét, a nullpontot.
Az sem mellékes, hogy bizony egy alkalmazott életében is egyre sűrűbben fordulnak elő ilyen mélypontok és magasságok. Vagy egyszerűen csak földcsuszamlásszerű változások. Hányan vannak, akik nem az eredeti végzettségük szerinti szakmájukban helyezkednek el? Sőt, karrierjük során több szakterületet is megjárnak? Ahol kivétel nélkül minden esetben a nulláról kell kezdeni? Vagy éppen költöznek más városba a munka miatt? Ahol újra kell kezdeni a baráti kör kiépítését, a beilleszkedést? Hányszor fordul elő, hogy a munkahelyen egy vezetőváltás miatt felborulnak az addig ismert erőviszonyok, és szinte újra kell kezdeni a bizonyítást, a szamárlétra megmászását?
Vagyis ha végignézel ezen a 7 pontos listán, kivétel nélkül olyan készségeket, képességeket találsz rajta, amelyek valaha kizárólag vállalkozói készségeknek, képességeknek számítottak. Ma már azonban a vezetőktől alapvetésként várják el (és a vezetők is alkalmazottak!), és egyre gyakrabban a mezei munkavállalóktól is (lásd az álláshirdetésekből hozott példákat).
A lényeg: tökmindegy, hogy a gyerekedből felnőve lesz-e az életben vállalkozó -- ha hagyod és támogatod, hogy gyerekként kipróbálja a vállalkozást, azzal minden olyan készséggel, képességgel felvértezed, amellyel mindegy, merre veti az élet, helyt tud állni.
XXI. századi módon.
Fotó: John Morgan/flickr
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Himer CsillaKisvállalkozások kreatív kontrollingjaElérhetőségem: Honlap: http://www.zsebedremegyek.hu |