Baleseti rokkantsági nyugdíj

Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

• túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant*, és
• az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
• táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fenti egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel.
Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult.

* Akinél az egészségkárosodás 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 50-79 százalékos mértékű és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege
A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ.

Mikor szűnik meg a baleseti rokkantsági nyugdíjra való jogosultság?
A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha

• a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy
• az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodott, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő személy keresőtevékenységet folytat, és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
• a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
• a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

A baleseti sérült részére, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság a kereseti korlátra való tekintettel szűnik meg, – a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett – 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani.
Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas kereső- tevékenységet a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (feketén történő munkavállalás) végez, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását felfüggesztik. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítják. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat megszüntetik.

Igénylés, megállapítás, folyósítás
A baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó igényt a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell előterjeszteni az erre rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus úton. Az egészségkárosodás mértékét, a szakmai munkaképességet és a rehabilitálhatóságot külön rehabilitációs szakértői szerv (bizottság) állapítja meg. Az ellátás megállapításáról nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozattal intézkedik, az ellátást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

A baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítják.

Forrás: kormany.hu
Kép: renjith krishnan, Freedigitalphotos.net