Mottó: "Meg lehet-e tanulni szélcsendben, hogyan kell viharban vitorlázni?" (Békesi Beáta)
Azok a mamák, akiknek mégsem sikerült a "szépen szülés", rendre arról számoltak be, hogy hiába tanulták meg előzőleg a légzéstechnikát, eljött a szülés közben egy pillanat, amikor képtelenek voltak azt alkalmazni. A szülés ereje, intenzitása, esetleg félelmetes volta mintegy felülírta az előzőleg biztosnak hitt tudást. Ezeket a nőket kudarc érte, szülésüket inkább elszenvedték, mint átélték.
A pszichológusnő töprengeni kezdett. Hogyan lehet az, hogy míg egyesek probléma nélkül alkalmazták az előzőleg tanultakat, mások képtelenek voltak erre? Hogyan lehetne mindenki számára alkalmazható, egységes tudást nyújtani a szülés idejére? Hogyan lehet egyáltalán egyformán felkészülni a szülésre? Hiszen mindenki szülése más és más. Mint ahogyan más a hozzá vezető út is.
- Valahol minden nő úgy szül, ahogy az életét éli - mondja Békesi Beáta, a pszichológusnő, a múlt hónapban jubiláló Aktív Szülés Program vezetője. - Csakhogy a szülőszobán olyan intenzív fizikai és pszichológiai helyzet alakul ki, hogy az anyaszerepbe épp belépő nő számára gyakran nagyon éles és fájdalmas módon merül fel az a kérdés, hogy ő érett-e erre a szerepre. Hipnoterapeutaként azt is megfigyeltem, hogy a hipnózisban szülő nők többsége igen előrehaladott szülés esetén sem élt a fájdalomcsillapítás lehetőségével. Ebből azt tanultam meg, ha egy nőt békén hagynak, a saját érzéseire hagyatkozhat és nem kell külső elvárásoknak megfelelnie, akkor még a szüléssel járó igen erős és intenzív fájdalom is elviselhető és kézben tartható lesz a számára.
Ehhez azonban kielégítő és sokrétű információra, másrészről aktív, értő támogató(k)ra is szüksége van a szülő nőnek. Ezzel a tudással és tapasztalattal felvértezve és a londoni Active Birth Centre (ABC) mintájára, Békesi Beáta klinikai pszichológus éppen öt éve megalapította az Aktív Szülés Programot, amely központi céljául tűzte ki a gyermekvállalás előtt álló családok lehető legteljesebb támogatását a szülői szerepre és ezen belül a szülésre való felkészítésben. Pszichológusokat, szülészorvosokat, dúlákat, rekreációs szakembereket, tánc- és zeneterapeutákat hívott meg a programba.
Az ABC mintájára Beáta ugyanúgy fontosnak tartotta a verbális felkészítést, a várandósok - és hozzátartozóik - szakemberekkel való "összehozását", a szabad informálódást, mint a lelki és fizikai felkészítést, amely idővel jócskán felülmúlta a "terhestorna" lehetőségeit. S a program sokrétűségének különlegességig vitt kiszélesítésével magát az ABC-t is. Ma már az ASZP egyedülállónak nevezhető térségünkben.
Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a program iránt öt éve folyamatosan nő az érdeklődés. Öt évvel ezelőtt az ELTE régimódi tornatermében, ősöreg tantermeiben kezdtek a programvezetők, ma már a belvárosi Aranytíz Művelődési Központ gyönyörű helyiségeiben, elegáns, modern környezetben zajlanak a foglalkozások. Ezek között vannak szülésre felkészítő programok, ilyenek a szakemberekkel való találkozások, a kismama fittness, a kismama tai-chi, a várandós párok táncterápiája, a kapcsolatmélyítő dramatikus csoport és az autogén tréning, valamint az egyéni konzultáció lehetősége.
A szülés utáni - bababarát - programok tárháza is ugyanilyen gazdag: bekapcsolódhatnak az érdeklődők a szülésélményt szubjektíven feldolgozók csoportjába, a baba-mama játszócsoportba, a Kismama magazin klubjába, de kitanulhatják a babamasszázst is, vagy elvihetik csöppségeiket a Bóbita, a Manótorna vagy a Varázssziget zenés-mozgásos-játékos foglalkozásaira is. Legújabb lehetőség pedig - várandósok, vagy már babával "rendelkezők" számára egyaránt - az angol nyelvű mamaklub, amely a szülők nyelvi rutinjának megőrzését, illetve az angol nyelv ritmikájának, lejtésének a gyermekek "fülébe ültetését" (tehát nem oktatását!) célozza.
Amire itt bizton számíthathatunk:
A program lehetőségein belül a legteljesebb támogatás lelkileg és fizikailag a várandósság ideje alatt, majd a szülés után is. A programokon való részvétel folyamán differenciált odafigyelés a kismamára.
Sokrétű információ nyújtása, különböző lehetőségek megismertetése a várandósok és hozzátartozóik számára, aktív gyakorlati segítséggel. A választáshoz szükséges kompetencia erősítése, a "tudom, mi a jó nekem" érzés - vagyis a belső szükségletek követésének - előidézése.
Az apára, mint a szülés, születés egyik fontos "tényezőjére" való odafigyelés, a "család születik" elv ilyen irányú kiterjesztésével, kialakulófélben lévő szülői szerepében való támogatás.
Az önmagunkra, szülésünkhöz, szülővé válásunkhoz az egyéni útra való rátalálás segítése, mindezt nyitott, rugalmas, elfogadó légkörben megvalósíva. Az anyák és apák abban való segítése, hogy megtalálják a belső biztonságukat, mégha a szülés körülményei nem is ideálisak.
A várandósság, a szülés és a babázás elszenvedése helyett azok aktív megélése, a szülési élmény javítása, és mindezeken keresztül a gyermekszülési, családbővítési kedv növelése.
Amire ne számítsunk:
A program nem valami ellenében jön létre. Nem opponál az egészségüggyel. A nőket kívánja erősíteni, saját megoldásaikat támogatni, de nem kíván "lázadást szítani". Természetesen támogatja, ha a kismamákban kialakul egy újfajta szülés-szemlélet, azonban nem kíván elébemenni a változásoknak.
A program munkatársai ugyan közvetítenek egy szemléletet, de nem reprezentálják a mai magyar realitást. Sok magyar kórház - vallja bár magát bababarátnak - nem kínálja fel az alternatív vajúdás, szülés, újszülöttgondozás lehetőségét a kismamáknak. Ezért mindenkinek saját információt kell beszereznie az adott kórház(ak)ról ahhoz, hogy rátaláljon a számára legmegfelelőbbre.
Nem közvetítenek a szervezők a szülő nők és a kórházak között, nem fogják megkeresni a legmegfelelőbb kórházat vagy szülőorvost, és azt sem garantálják, hogy a szülés zavartalanul, az előzetes elvárásoknak megfelelően zajlik majd.
Nem fogják "megtanítani" a "helyes" vagy "kötelező érvényű" vajúdás-, lazítás- vagy légzéstechnikát a szülés idejére. Ilyen ugyanis nem létezik. Mindenkinek az a technika a legmegfelelőbb, amely őt valóban közelebb viszi a babával való találkozáshoz.
- Én otthon születtem bábával, amikor pedig a fiaimat vártam, alkalmam volt arra, hogy megfelelő segítséggel végigjárjam azt a belső utat, amely az enyém volt - mondja Beáta - . Ennek része volt a gyermekkel való kommunikációs lehetőség átélése is. Saját szülési élményeim hozzájárultak szemléletem alakulásához. Úgy vélem, nagyon fontos, hogy aki várandósokkal és szülő nőkkel támogatóként együtt van, rendelkezzék saját élménnyel.
- A szülés egyébként akkor működik jól, ha nagy a személyes mozgásszabadság, lehetőség van pszichés megküzdésre és mások bevonására is. Fontos, hogy minden asszony a saját alkatának, lelkének megfelelően találja meg a szüléshez vezető útján a megfelelő segítséget. A szervezett felkészítésben tehát az a legfontosabb, hogy minden nő meg tudja találni azt a helyet, és hangsúlyozom: azt az embert, aki egyaránt biztosítani tudja számára a szüléshez az ideális fizikai és pszichikai környezetet.