Az Egészségügyi Világszervezet egy átfogó, 184 országra kiterjedt felmérés keretében végzett összehasonlító kutatást a témában, és arra az eredményre jutottak, hogy a csecsemőhalandóság legfőbb kiváltó oka a koraszülés és a vele járó kockázatok. Évente 15 millió koraszülött kisbaba közül 1 millió életét veszti az első 4 hétben.
Koraszülöttnek a terhesség 37. hetében vagy azt megelőzően világra jött kisbabákat tekintjük. Az elmúlt évtizedekben világszerte megfigyelhető a tendencia, miszerint egyre nő a koraszülött csecsemők száma. Magyarország a középmezőnyben található. Míg a koraszülések aránya a világban 5-18% között mozog, addig hazánkban 8,6%-ra tehető ez az adat. Sajnos továbbra sem egyértelmű mi váltja ki, de nagy valószínűséggel a cukorbetegség, a dohányzás, az alacsony testsúly, az anyuka életkora valamint a rossz szociális körülmények komoly, befolyásoló tényezők lehetnek.
A kutatás szerint ezen csecsemők több mint 75%-ának meg lehetne menteni az életét a megfelelő intézkedésekkel és kezelésekkel, védőoltásokkal. Ennek következtében óriási különbségeket és egyenlőtlenségeket tapasztalhatunk világszerte a koraszülöttek túlélési esélyei tekintetében: a világ kevésbé fejlett országaiban, Indiában, Nigériában például a koraszülöttek 90% életét veszti 1-2 nap után, míg a fejlettebb világban ez az arány 10% alatt marad.
Magyarországon tavaly év végén jelentősen javultak a koraszülöttek esélyei, ugyanis az egyik legveszélyesebb vírus, - a légúti óriássejtes vírus (RSV) - elleni védőoltás a 32. terhességi héten, vagy korábban született babák számára elérhető lett.
A témáról bővebben az Egészségügyi Világszervezet honlapján tájékozódhatnak.(Referencia: http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs363/en/ )
Fotó: http://ru.wikipedia.org/
.jpg){kind=small}
