Szülés műtéti úton

A vita nem alaptalan, hiszen az utóbbi néhány évben ugrásszerűen megnövekedett a mesterséges szülések száma. Egyre többször szólnak a hírek olyan ismert személyekről, akik a természetes szülés helyett a mesterséges módszert választották. Nem csak hazánkban képezi vita tárgyát a kérésre történő császármetszés, külföldön is jogviták alapja. Vajon dönthet-e szabadon egy nő saját testéről, s egyben gyermeke egészségéről és életéről? A császármetszés nem veszélytelen eljárás, az édesanya szervezetét is megterheli. Ma már szinte rutin eljárás, ennek ellenére nem elhanyagolható a tény, hogy a császármetszés is egyfajta műtét, melynek lehetnek szövődményei.

Normál esetben akkor kerül sor hasonló beavatkozásra, ha a természetes szülés ugyanolyan, vagy nagyobb mértékű kockázattal jár, mint maga a műtét. Az utóbbi évtizedekben a császármetszés módszertana hatalmas fejlődésen ment keresztül. Egyre inkább az édesanya és a magzat védelmét szolgálja, ennek ellenére a hagyományos szülésnél jobban megterheli a szervezetet. A hagyományos szülés során is keletkezhetnek később problémát okozó sérülések. A kismedencei izmok gyengülése később inkontinenciához vezethet, illetve a gátmetszés utáni hegesedés is okozhat problémát az édesanyáknak. A fogók használata szintén veszélyes lehet.

Annak ellenére, hogy a problémamentesen lezajló természetes szülést követően is adódhatnak problémák, az orvosok többsége nem javasolja az ok nélküli császármetszést. Műtétre akkor lehet szükség, ha az édesanya, vagy a magzat egészsége károsodhat, illetve ha a kismama a természetes szülést hátráltató betegséggel, vagy szervi problémával rendelkezik. Mielőtt döntésre kerül a sor, a várandós nőnek is meg kell ismernie a két szülési mód közötti különbséget, illetve azok kockázatait.

Amennyiben műtétre kerül a sor, tisztában kell lenni azok következményeivel. A császármetszés nem csak fizikai, de lelki síkon is kihat a kismamára. Néhány nő, főként a természetes szülést előnyben részesítők, traumaként élik meg a császármetszést, és esetenként "meg nem történtnek" élik meg a szülést., illetve tudományos kutatások szerint a gyermekek tulajdonságaira is hatást gyakorol a lét első néhány pillanata.

A lelki tényezők mellett fontos szerepet játszik a hosszabb lábadozási idő. Míg a természetes úton szült kismamák sokszor már a baba világra jöttét követően elkezdenek regenerálódni, addig a műtéten átesett édesanyák számára hat hét kell a teljes sebgyógyuláshoz. A műtéteket követően fennálló veszélyeken kívül az édesanyának szembe kell néznie a hosszabb megfigyelési idővel is. Amennyiben a szülés során, és azt követően sem adódnak komplikációk, még mindig marad egyetlen, ám fontos kérdés. Vajon van-e esélye a császármetszéssel szült édesanyának arra, hogy következő gyermekét természetes úton hozza a világra? Amennyiben nem adódnak komplikációk, a méh és már hasi szervek állapota is megfelelő, nincs akadálya a császármetszést követő természetes szülésnek.