Míg nemzetközi kutatások alapján az összes szülés 15-19 százalékában lenne indokolt a császármetszés, addig ez az arány az Egyesült Államokban 32, Magyarországon 36 százalék. A tengerentúlon különösen nagy e tekintetben a különbség a kórházak között: van, ahol mindössze az esetek 7 százalékában, máshol azonban 70 százalékban kerül sor a műtétre.
„Úgy tűnik, 2017-ben a legnagyobb rizikófaktor, amely meghatározza, sor kerül-e a leggyakoribb operációs eljárásra, a császármetszésre, nem a nő kívánsága vagy egészségi állapota, hanem szó szerint a kórház, ahol szül. Az, hogy melyik ajtón megy be” – fogalmazott Dr. Neel Shah, a Harvard Egyetem nőgyógyász kutatóorvosa.
A felmérés során 53 különböző kórházban lezajlott 220 ezer szülést vizsgáltak meg két éven keresztül. Úgy tapasztalták, hogy az adott intézmény vezetési stílusa nagyban meghatároza, sor kerül-e egy-egy műtétre. Minél nagyobb kezdeményezőkészséget figyeltek meg a kórházban a személyzet részéről, annál valószínűbb volt, hogy az egyébként alacsony kockázatú – egy magzattal várandós egészséges - kismamák is császsármetszéssel fogják világra hozni a gyermeküket.
Magyarországon az amerikaihoz hasonló a helyzet. Hazánkban a legtöbb császármetszést a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban (MÁV Kórház) végzik, ahol a babák 55 százaléka születik ilyen módon, de még két fővárosi kórházban, a Semmelweiss Egyetemen és a Péterffy Sándor Utcai Kórházban is az újszülöttek kevesebb mint fele látja meg természetes úton a napvilágot. A legkevesebb műtétre országos szinten a Kazincbarcikai Kórházban kerül sor, itt az arány mindössze 11 százalék, Budapesten pedig a Szent István Kórház dicsekedhet a legalacsonyabb számmal, 24 százalékkal - írja az Index.
Az eltérések okai összetettek. Számít, hogy egy intézmény alacsony vagy magas kockázatú esetekre specializálódott-e, ez utóbbiakban értelemszerűen magasabb az elvégzett műtétek aránya. Fontos szempont az is, hogy egyre több az idős korban szülő nő, akik esetében több komplikáció szokott fellépni. Az orvosok is óvatosabbak, mint néhány évtizeddel ezelőtt: farfekvéses baba természetes úton történő világra segítését kevesen merik bevállalni, ahogyan egy korábbi császármetszés után sem szereti a többség megkockáztatni a természetes szülést. Szerepet játszanak mindebben a kártérítési perek is: ha az orvos nem végez császármetszést, pedig szükség lett volna rá, feljelentik, egy szükségtelen műtétért azonban még soha nem hurcoltak meg senkit.
Nem szabad elfeledkezni a pénzügyekről sem, amelyek szintén a műtét felé terelik a szakmát. Egy természetes szülésért az OEP közel százezer forinttal kevesebbet fizet, mint egy császármetszésért, így a kórháznak is jól jön, ha magasak az arányok. A családok is jóval több hálapénzt adnak ilyenkor.
Dr. Shah, az amerikai kutatás vezetője igyekezett leszögezni, hogy önmagában nincs baj a császármetszéssel, sőt, jó és szükséges dolog – indokolt esetben. Fontos lenne azonban, hogy annak tekintsük, ami: nem életstílusbeli döntésnek vagy az orvos számára plusz zsebpénz forrásának, hanem egy olyan műtétnek, amelyet lehetőség szerint mégiscsak jobb elkerülni.
Olvasd el ezt is:
.jpg){kind=small}
