Májustól legális az otthonszülés!

A beszélgetés résztvevői Ékes Ilona, országgyűlési képviselő, a Nemzetközi Anya-
és Bababarát kezdeményezés magyarországi védnöke, Csomóné Lindmayer Katalin, a Semmelweis mozgalom kuratóriumi elnöke, a Nemzetközi Anya- és Bababarát kezdeményezés magyarországi képviselője, Nováky Rita, szülésznő, a Bábaszövetség elnöke - és a CsaládiNet szakértője -, Dr. Bálint Balázs, szülész-nőgyógyász és Schanda Mónika, bába voltak. Mindannyian megegyeztek abban, hogy bár az elmúlt években sok minden megváltozott a szülészeti ellátások körül, de még mindig túl sok minden ugyanúgy folyik, mint évtizedekkel ezelőtt.

A szemléletváltás szükségessége

Dr. Bálint Balázs elmondta, hogy a tavalyi év során mindössze kétszer alkalmazott gátmetszést, míg ez a beavatkozás sok helyen még ma is rutineljárásnak minősül, és nem kívánnak eltekinteni tőle… Hozzátette, nem az a kérdés, hogy annak idején miért csak a hanyatt fekve szülés gyakorlata vert gyökeret a szülőszobákban, a csecsemős osztályokon pedig az, hogy elválasztják az újszülöttet az édesanyjától ahelyett, hogy rögtön mellre tehetné, sokkal fontosabb megvizsgálni, hogy MA miért tartunk még ugyanitt. A beszélgetésből az derült ki, hogy semmiféle rosszindulat vagy gonoszság nem húzódik meg a fenti, megváltoztatásra ítélt módszerek mögött, pusztán arról van szó, hogy a bevett szokás, a régi protokoll biztonságot nyújt a szülészeti ellátásban résztvevőknek, és nem szívesen vállalkoznak az alternatív megoldásokra, mert azokra jobban kell figyelni, és kevésbé biztosan mozognak bennük.

Feudális viszonyok

A hozzászólók szerint egy jelenlegi, hagyományosnak mondott szülés még nyomaiban sem mutatja a csapatmunkát, felettébb hierarchikus kapcsolási rajz alapján működik, melynek csúcsán - az esetek többségében férfi - szülész áll, aki általában sokkal kevésbé motivált az emberségesebb, szeretetteljesebb, megengedőbb és türelmesebb megoldásokra, mint mondjuk egy bába, egy szülésznő. Elhangzott, hogy azon a demográfiai mélyponton, amelyen éppen tartózkodunk, nemcsak arra lenne érdemes figyelmet fordítani, hogy hányan, hanem arra is, hogy hogyan szülnek a nők… És bizony a mamák fejében is szükség lenne némi áthangolásra, mert nálunk is megugrott a császármetszések száma. Ha azt vesszük, hogy egy középiskolában végzett felmérés szerint a lányok többsége a fájdalomtól és a procedúrától való félelmében ezt a műtéti eljárást választaná a természetes szüléssel szemben, akkor látszik, hogy elkél a támogatás és a felvilágosítás.

Ki szülhet otthon?

A tervezet szerint az a nő hozhatja otthonában világra a gyermekét, akit a terhesgondozás során az „alacsony rizikójú” csoportba soroltak. Így tehát annak, aki legálisan szeretné ezt a  lehetőséget választani, rendszeresen részt kell vennie a vizsgálatokon. Tehát ha valaki azt gondolta volna, el tudja kerülni az egészségügyi intézmények látogatását, tévedett… Az alacsony rizikó pedig azt jelenti, hogy várhatóan komplikáció nélkül folyik majd a szülés. Itt tartották érdemesnek megjegyezni a szakemberek, hogy a tudomány folyamatosan változó, fejlődő dolog, és ami pár évvel veszélyesnek minősült, ma már nem jelent fenyegetést, ezért érdemes lesz a kritériumokat időnként felülvizsgálni. Fontos adalék, hogy az otthonszülés a jelenlegi álláspont szerint NEM tartozik az alapellátásba, ezért annak minden költségét a szülőknek kell állniuk.

A kikristályosodás folyamata

A pódiumbeszélgetés résztvevői szerint azok az orvosok, akik negyven éve „hanyatt szülnek”, és kevésbé nyitottak a változásokra, valószínűleg nem fognak kimenni a kórházakból, viszont egyre több bába és szülésznő lesz, aki szívesen megteszi, sőt, még terhesgondozást is vállalnának, ha tehetnék, mert meggyőződésük, hogy az intenzív személyes kapcsolat csak jótékony hatással lehet a várandósságra. Ahogy már arról szó volt, az otthonszülést tervezők nem tűnnek el a központi nyilvántartásból, mert szándékukat be kell jelenteniük a háttérkórháznak, így az intézménnyel is kapcsolatba kell kerülniük. Fontos lépés, hogy ezzel a törvénnyel legitim helyzetbe kerülnek a másként gondolkodók, a megkövesedett szemléletet viszont ez egycsapásra nem fogja megváltoztatni, de ha mindennapos gyakorlattá válik az otthonszülés, akkor az addig idegenkedő szakemberek is kénytelenek lesznek lazítani a merev kereteken.

Nem kötelező!

A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy az otthonszülés nem divat vagy trend, amelynek be kell hódolni, mert egyébként maradinak ítéltetünk, hanem egy lehetőség, amelyre sokan vágynak, mert nem szeretnék magukat egy kórházi rend protokolljának, és az abból esetenként eredő parancsteljesítésnek alávetni. Vannak ma már olyan szülészeti osztályok, ahol mind a mama, mind a baba méltósághoz való jogát biztosítják, és a személyzet minden tagja szakmai tudásának legjavával szolgálja a születő életet. Tehát hiba lenne azt kijelenteni, hogy „kórház rossz, otthon jó”… Azt tanácsolják, hogy az a leendő anya, aki egy kicsit is bizonytalan abban, hogy otthoni körülmények között biztonságban világra tudja hozni gyermekét, az ne válassza ezt a lehetőséget, hiszen elsődlegesen az a fontos, hogy ő és párja mit gondol. Mindenki ott szüljön, ahol biztonságban érzi magát.

Szép holnap

Elhangzott, hogy a tervekben szerepel egy referenciaintézmény létrehozása is, amelyben a bábai modell, a bába-szemléletű szülés érvényesülne. Általában minden országban opcionálisan része a rendszernek az otthonszülés, Németországban például elég széles a választék: szülhet a kismama kórházban, születésházban és otthon, s ezekben külön-külön is megválaszthatja, hogy szülését orvos vagy bába vezesse le. Egyébként nem előzmény nélküli az elképzelés, egy 163 országban végzett felmérés alapján már összeállították az intézményes szülés 10 legfontosabb lépését, amelyben a fájdalomcsillapítás módszereitől a káros eljárások elkerülésén keresztül a váratlan helyzetek megoldásáig mindent figyelembe vettek.

Módra Ildikó