Hogyan tervezzük meg értékeink védelmét?

Lakásunk védelméről sem a rendőrség, sem más nem fog gondoskodni, ebben elsősorban magunkra kell számítanunk! Nekünk kell eldönteni, hogy mekkora költséget tudunk szánni vagyonunk biztonságára, mennyi az elfogadható és mennyi a megfelelő biztonság.

A biztosítóval szemben kártérítési igénnyel betörés esetén csak akkor léphetünk fel, ha biztosításunkhoz előírt technikai védelméről gondoskodunk. Nem kevésbé fontos szempont az is, hogy az elvárásokból megítélhetjük saját biztonságunkat. Vajon lakásunk ajtaja, ablakai, a zárak megfelelnek-e legalább a minimális követelménynek? A biztosítási szint fokozását valószínűleg pénzköltéssel kell kezdenünk. Csak megfelelő, leellenőrizhető telephellyel, üzlettel rendelkező cégtől, kereskedőtől vásároljunk minőségi eszközöket. Erre a minőségre a legelfogadhatóbb garancia a MABISZ minősítése, amelyet az eladók természetesen bemutatnak a vevőknek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásbetörések döntő többségét a nyílászárók, ajtók, ablakok feltörésével, erőszakos kinyitásával, hengerzár törésével követik el.  

A megelőzés lehetőség alapvetően kétirányú. Az egyik fő cél meggátolni azt, hogy az elkövető vagy elkövetők bejussanak az ingatlanba. A másik, hogy ha a bejutás minden védelem ellenére mégis bekövetkezik, akkor azt valamilyen technikai eszköz azonnal jelezze. A bejutás megakadályozásának eszközei a mechanikai vagyonvédelmi berendezések, míg a behatolás jelzésére az elektronikus jelzőrendszerek szolgálnak. A biztonság növelhető vagyonőr alkalmazásával, de ennek költsége jelentős.

Biztonsági zárak

A zárakat működési elvük alapján két csoportba lehet osztani: tollas kulcsos és cilinderzárak. Biztonsági zárszerkezetnek minősül:

• a minimum 5 csapos hengerzárbetétes,
• a kéttollú kulcsos zárszerkezet,
• a szám- vagy betűjel-kombinációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint
• az egyedileg minősített lamellás zár (a MABISZ előírása).

A zárak típusán kívül fontos szempont még a felszerelt zárak száma, a zárszerkezet milyensége és a felszerelés módja. Javasoljuk, hogy egy ajtóra legalább két biztonsági zár kerüljön felszerelésre.

Fontos, hogy a zárak megfelelő mélységben zárjanak, illetve hogy roncsolás ellen védve legyenek. Ezt a célt szolgálják a zárpajzsok, amelyek zártörés, zárhúzás ellen védenek.

Nyílászárók

 A zárak mellett fontos a nyílászárók megerősítése is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az ajtótokot, az ajtópántot és az ajtólapot. A ma gyártott ajtók leggyengébb része általában az ajtólap, amely jellemzően üreges szerkezetű, és amelyet furnérlappal borítanak. Az ajtólapot érdemes tömör anyagból készíteni, vagy ellenállását fémlemezek felszerelésével javítani. Ezek az utólagos erősítések jelentősen javíthatnak a bejárati ajtó biztonságán, de korántsem olyan hatékonyak, mint a biztonsági ajtók.

A biztonsági ajtóknál a tok acél zártszerelvényből készül, amelyet megfelelően rögzítenek a falhoz. Az ajtószárny belül rácsos szerkezete szintén acélból készül, amely így kibontás ellen védett. A zárszerkezet, amely roncsolás elleni védelemmel van ellátva, több irányban biztosít zárást. A lakások jelentős részénél az egyetlen behatolási pont az ajtó, így ennek megerősítése megfelelő védelmet biztosíthat. Vannak azonban olyan lakások, és főleg a családi házak ilyenek, ahol nemcsak az ajtón, hanem az ablakokon is könnyen be lehet hatolni. Ezeken a helyeken az ajtók mellett az ablakokat is védeni kell.

Az ablakon keresztül ablakbefeszítéssel, vagy ablakbetöréssel lehet bejutni. Az ablakbefeszítés megakadályozása érdekében a nyílászárók készülhetnek tömör fából, megfelelő műanyagból, illetve alumíniumból. Az anyagon túl fontos a megfelelő zárszerkezet kiválasztása, amely több ponton rögzíti az ablakokat. Az ablakbetörés megelőzésére a vastagabb üvegek, illetve a vagyonvédelmi fóliák, esetleg vagyonvédelmi redőnyök alkalmazása javasolt. Mindkét esetben segíthet, ha az ablakokat rács védi, főleg földszinti vagy első emeleti elhelyezkedés esetén.   

Rácsok

A rácsokkal kapcsolatos előírás, hogy az osztásköz nem lehet nagyobb 10 cm x 30 cm-nél, az elemeinek keresztmetszete pedig nem lehet kisebb, mint 12 mm. A rácsok csak akkor felelnek meg rendeletetésüknek, ha megfelelően rögzítik őket a falhoz. A rácsok felszerelésénél társasházakban ügyeljünk a tűzvédelmi előírásokra, ugyanis a tűzoltók bizonyos esetekben, főképpen folyosó ráccsal történő lezárásnál tűzvédelmi okból leszereltetik a lakásbiztonságot elősegítő rácsokat. Konzultájunk ezért velük is, ha ezt a megoldást választjuk.

Pénzkazetták, széfek

Általános tanács, hogy ne tartsunk otthonukban nagyobb mennyiségű készpénzt, mégis előfordulhat olyan eset, amikor erre szükség van. A készpénz mellett az ékszerek a betörők leginkább kedvelt elkövetési tárgyai. Javasoljuk, hogy a készpénzt és ékszereket tároljuk nagyobb biztonságot nyújtó széfben vagy lemezkazettában. Ezek természetesen csak akkor nyújtanak hathatós védelmet, ha megfelelően rögzítve vannak a falhoz, padlóhoz vagy bútorhoz. Fontos, hogy a széf kulcsát is biztos helyen tároljuk.

A megelőzés mindig kifizetődő!

A mechanikus védelemi eszközök az elektronikus jelzőrendszerrel együtt alkalmazva a leghatásosabbak. A behatolásjelző rendszerek (riasztó rendszer) célja jelezni, ha a felügyelt házban, lakásban, egyéb objektumban valami olyan fizikai változás történik, mely a megszokottól eltérő, és illetéktelen behatolásra utal.

A behatolásjelző rendszerek elsődleges célja a jelzés eljuttatása valamely olyan személyhez, szervezethez, mely intézkedésre képes, és jogosult.

A jól kivitelezett behatolásjelző rendszer több felügyeleti körből áll, pl.:

• HÉJVÉDELEM, mely képes érzékelni a nyílászárókon, falazatokon keresztül történő áthatolást, illetve ennek kísérletét.
• TÉRVÉDELEM, mely az illetéktelen behatoló belső térben történő mozgását érzékeli. (A térvédelem során alkalmazott mozgásérzékelő rendszerek - mikrohullámú mozgásérzékelő, valamint passzív infra rendszer is - adhatnak téves riasztásokat. A közelmúltban ezért kifejlesztették a duál mozgásérzékelőket, amelyek már megbízhatóbban működnek.).
• TÁRGYVÉDELEM, mely a koncentrált értékeket felügyeli (pl.: páncélszekrény).
• PÁNIK JELZŐ, mely a személy elleni támadást hozza a felügyeletet ellátó tudomására a helyszínen nem hallható módon.

Jelző- riasztó rendszerek három fő részegységből áll:

• ÉRZÉKELŐK: melyek különböző fizikai elven a felügyelt térben történő elváltozásokat (üvegtörés, nyitás, mozgás…) észlelik és jelzik a riasztóközpont számára.
• RIASZTÓKÖZPONT: mely ellátja energiával a riasztórendszert, fogadja az érzékelők jelzését, feldogozza azok adatai, és vezérli a jelzésadókat.
• JELZÉSADÓK: a riasztóközpont utasítására helyi hangjelzést vagy helyi- és távjelzést biztosítanak, ezzel lehetővé téve a szükséges intézkedést. 

A jelzőriasztó rendszerek elsődleges célja, az elkövető elriasztása a helyszínről, és ezáltal az értékek megóvása, megtartása. E cél elősegítése érdekében minden körülmények között szükséges helyi hangjelző kiépítése még akkor is, ha a rendszer egy nagyon hatékonyan működő távfelügyelethez jelez át.

A távfelügyeleti rendszerhez történő csatlakozásnak technikailag alapvetően három módja van: a telefonon, a rádiókon, illetőleg a mobiltelefonon keresztül történő csatlakozás. A csatlakozásnak létezik egy eddig még kevésbé elterjedt módja, az internetes átjelzés.

A jelzés kétféle reakciót válthat ki. A kevésbé hatékony megoldás, ha a szolgáltató értesíti a tulajdonost vagy a szerződésben megnevezett más személyt vagy személyeket. A távfelügyeleti szolgáltatást működtető cégek ugyanakkor vállalják, hogy meghatározott időn belül a helyszínre küldik járőreiket, akik ellenőrzik, hogy történt-e behatolás.  A cégek között jelentős különbségek lehetnek mind az általuk kínált szolgáltatások tartalmában, mind árában, ezért körültekintően járjunk el.

Néhány jó tanács, a követendő magatartási formák:

• A kert, az utca, a közterületek rendje tisztasága jelzésértékű a bűnöző számára. A rendezett környezet odafigyelést, gondoskodást sugall. A rend mindig feltételezi, hogy a gazda „vigyázó, ellenőrző” személy.
• A külső világítás nagymértékben zavarja az elkövetőt, javasoljuk szenzoros fényforrás felszerelését, amely automatikus érzékelővel kapcsolja fel a fényt.
• A lakótársakkal, szomszédokkal beszéljék meg, hogy a bejárati ajtót nappal is és éjszakai zárják, a lakók kulccsal, vagy kapukóddal (Kapukódot illetéktelen személynek ne adjuk ki!) juthassanak be a lépcsőházba. Ha idegen érkezik, udvarias érdeklődés után és kellő indok alapján nyissanak csak lépcsőházajtót. Családi ház esetén is szintén minden alkalommal zárjuk a kaput.
• A lakás, ház elhagyása alkalmával zárja be az ablakokat (kamra, fürdőszoba, pince, vécé), ajtókat.
• Amennyiben van, aktiválja a biztonság technikai eszközöket.
• Értékeiről készítsen leltárt, fényképmelléklettel, ezt lehetőség szerint ne otthonában tartsa.
• Ház környékén ne hagyjon szerszámokat (létra, balta, egyéb), ami segítené a betörő munkáját, ezeket zárja el, a melléképületek bezárásáról is gondoskodjon.
• Ne rejtsünk el pótkulcsot a házon, bejárati ajtón kívül.
• Ha van erre lehetőség, a postaládákat a zárt lépcsőházon kívül, de védett helyen helyezzük el, ezzel is csökkentve a lépcsőházba bejutó személyek számát.
• A betörések általában akkor történnek, amikor a lakók nincsenek otthon, ezért a biztonság növelése érdekében azt a látszatot kell kelteni, mintha otthon tartózkodnánk. Meg kell kérni egy megbízható szomszédot, ismerőst, hogy lehetőleg, minden nap szellőztessen, és vegye ki a postát a postaládából. Érdemes időkapcsolós órát beszerezni, ami előre beállított időpontokban bekapcsolja a házban, lakásban a lámpákat, a televíziót vagy a rádiót. A rendszeres mozgás, az esténkénti fények és hangok azt a látszatot keltik, hogy a háziak otthon tartózkodnak.

Sajnos előfordulhat, hogy minden körültekintés ellenére betörés áldozatává válik. Mi a teendő ebben az esetben?  

• Ha hazaérkezéskor azt tapasztaljuk, hogy betörtek a házba vagy a lakásba, haladéktalanul értesítsük a rendőrséget, és ne menjünk be!
• A lakás ebben az esetben bűnügyi helyszín, ezért ne változtassunk rajta, ne takarítsunk, ne pakoljunk el, mivel ezzel értékes nyomok és anyag maradványok veszhetnek el, amelyek megnehezítik az elkövetők felkutatását.
• Ha a rendőrök megengedik, nézzünk szét, és gondoljuk végig, hogy mi tűnt el a lakásból. Ehhez nyújt segítséget a korábban említett házi leltár.

VIGYÁZZON ÉRTÉKEIRE!

Ha már megtörtént a baj hívja a 112-es telefonszámot!

Forrás: Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály