Néhány szó az anyatejről

Életük első hónapjaiban az elsődleges és egyetlen táplálék az anyatej. Számos előnye közül a legfontosabb, hogy a tápanyagokat a megfelelő mennyiségben, arányban, minőségben, hőmérsékleten tartalmazza a baba számára, könnyen elérhető, és élelmiszerbiztonsági szempontból a legkedvezőbb. Különféle immunanyagokat, gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. A csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.

A tápszeres táplálás

Ha valamilyen oknál fogva az anyatejes táplálásra mégsincs lehetőség, akkor anyatejpótló tápszerre van a babának szüksége. A tápszereket tehéntejből készítik, de összetételüket úgy módosítják, hogy minél inkább hasonlítsanak az anyatejhez. Így az könnyen emészthetővé válik a baba számára. Ezért fontos, hogy az első életévben kerüljük a tehéntej adását, amennyiben nem megoldható az anyatej adása, válasszuk az orvos, ill. a védőnő által javasolt tápszereket.

Igen gyakran a HA vagyis hipoallergén változatot javasolja az orvos, mert egyre több családban magas az allergiára való hajlam. A HA tápszerek ún. hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjéket, ezzel is csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát. Ezen tápszerek mindegyike csak receptre kapható. Előállításuk szigorúan szabályozott, ezért a különböző gyártók termékei csak minimális mértékben térnek el egymástól.

A már kialakult tehéntejfehérje allergiában az orvos gyógytápszert ír elő. Szójatápszer adása az első 6 hónapban nem ajánlott, később fogyasztható, de a szójafehérje is allergiát okozhat az esetek egy részében. Sokat bukó, ill. refluxos babák számára készülnek a sűrűbb állagú tápszerek, amelyek nehezebben távoznak a gyomorból. Fontos, hogy csak szükség esetén igya ezt a baba, hogy feleslegesen ne terheljük az emésztését.

A tápszeres táplálásnál nagyon fontos, hogy tartsuk be a tápszer csomagolásán feltűntetett elkészítési utasítást. Tehát a megfelelő higításban adjuk a tápszert, mindig felforralt, majd lehűtött vízben készítsük el. Legjobb mindig frissen kínálni a babának, a korának megfelelő lyukméretű cumisüvegben. Szobahőmérsékleten maximum 2 órát tarthatjuk a tápszert, de hűtőben se tároljuk 24 óránál tovább.

Mennyiségek

Egy újszülött kb. 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Az élet első 3 hónapjában a csecsemő a testsúlya kb. 15%-ának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta. Ez a mennyiség fokozatosan csökken. Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később 5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.

Elválasztás, hozzátáplálás

Amikor az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A szoptatott csecsemőknél 6 hónapos kortól javasolt a hozzátáplálás elkezdése, míg tápszerrel táplált babák esetében hamarabb, már 4 hónapos korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást.

A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérőek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem annak kiegészítését!

Mit?

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljuk adni, ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit, szedret, egrest, áfonyát).

Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök és a cékla kerüljön sorra. Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket. Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén a már megismert zöldségekhez elkezdhetünk keverni húst is. Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk.

A hatodik hónap végén (kb. 1 hónappal azután, hogy elkezdtük a hozzátáplálást) elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. Családi anamnézis figyelembevételével, vagyis ha már van lisztérzékeny a családban, akkor a védőnő, ill. az orvos dönthet úgy, hogy később történjen meg ezen ételcsoport bevezetése, ill. jobban odafigyelnek az esetleges tünetekre. Kísérletek bizonyítják, hogy azoknál a babáknál, akik még szopiztak a gluténtartalmú ételek bevezetésekor, kisebb számban alakult ki lisztérzékenység. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.

A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk. Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal, görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg. Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként. Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot. A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert az új étel allergiát válthat ki, ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mert ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a háton), hasfájást és szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben - lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén - pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban).

Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéséhez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.

Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:

• egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
• nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
• csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

A csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.