SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Gondolatok a fiatalkori hormon-érzékeny emlőrákról

Gaba Medical Center orvosai [cikkei] - 2010-01-12
Az emlőrák korszerű ellátása műtétből sugárkezelésből és gyógyszeres utókezelésből áll. A hormon-érzékeny sejtekből felépülő emlődaganat esetén ezek gyógyszeres kezelések hormonális jellegűek lehetnek, melyek jóval kevésbé viselik meg a szervezetet, mint a "sejtmérgekből" (citotoxikus anyagokból) felépülő kemoterápia.
Gondolatok a fiatalkori hormon-érzékeny emlőrákról

A hormonális kezelés alapja az, hogy a fiatal nőkben termelődő petefészekhormon (az ösztrogén) alapvető szerepet játszik az emlőrák kialakulásában, majd fejlődésében. Ennek akadályozására az egyik lehetőség az, hogy a daganatos sejtekben lévő hormon-érzékelőket (receptorokat) blokkoljuk az ú.n. antiösztrogénekkel (pl. az évtizedek óta jól bevált tamoxifen-nel), vagy a keringésben lévő ösztrogének szintjét csökkentjük le a minimumra. Az ösztrogén-szintek csökkentését fiatal nőkben régebben a petefészkek eltávolítása, illetve a kismedence sugárkezelése formájában végezték. A menstruáció természetesen végleg elmaradt. Az ösztrogének szintjének csökkentését működő petefészkek mellett ma már a köztiagy hormon-képzésének megváltoztatásával, az ú.n. LHRH-agonisták injekciós alkalmazásával érjük el. [Idősebb nőkben ezt az „aromatáz-gátló” gyógyszercsoport valamelyikével végezzük]. De térjünk vissza a fiatalabbakhoz!
Egy 2007-es felmérés szerint az 50 év alatti hormon-érzékeny (u.n. „hormon-receptor pozitív”) emlőrákos betegeknél az egyéb utókezelések mellé adott LHRH-agonista goserelin (Zoladex®) hozzáadásával az emlőrákos kiújulások gyakorisága 13%-al, az emlőrákos halálozás 15%-al csökkent a kizárólag standard utókezelésekkel ellátott betegekéhez képest. A hosszú ideje tartó klinikai megfigyelések szerint a goserelin (Zoladex®) minimálisan 2 évig történő adagolása 29%-al javítja a hormon-érzékeny emlődaganatban megbetegedett, fiatal nőbetegek 15 éves túlélését. Ugyanakkor az LHRH agonista adagolásának felfüggesztése után a fogamzóképesség visszatér, tehát a petefészek-működés felfüggesztése csak időleges. Ma már min. 5 évig tartó kezelést javasol egy emlőrák-szakértőkből álló nemzetközi testület.
Tehát: fiatal nők hormon-érzékeny emlőrákjában a hosszantartó hormonkezelés jelentős előnyökkel kecsegtet.
 
Fiatalkori fogamzásgátlás, klimax utáni hormonpótlás és emlőrák:
Köztudott, hogy a hormonális fogamzásgátlók enyhén megemelik az emlőrák kockázatát, de ez inkább az egész fiatal nők hosszas - és régebben használt - hormonális fogamzásgátlására vonatkozik. A legújabb feldolgozások szerint 35 és 64 éves kor közötti nőkön - és jóval modernebb készítményekkel - ez már aligha állja meg a helyét. A külső hormonbevitel nem indítja el, de elősegítheti („promotálhatja”) az emlőrákot, a hatás viszont a lobuláris típusú carcinomára korlátozódik, mivel a progesztinek elősegítik a lobuláris differentációt.
Tehát: a korszerű hormonális fogamzásgátlás közömbös, vagy csak igen enyhén emeli az emlőrák keletkezésének kockázatát.
 
A klimaxban - „ösztrogén hiányban” - használt hormonpótló kezelések (különösen a kombinált ösztrogén-progesztin kezelések) speciálisan szintén a lobuláris típusú emlőcarcinomák keletkezésének kockázatát növelik. Az emlőrák kockázatának enyhe emelkedése viszont sok tényezőtől függ, pl.: a nőbeteg jellemzői (első és utolsó havivérzés ideje, életkor az első szüléskor, szülések száma, testtömeg index, stb.), a hormonpótlás időtartama, a gyógyszer fajtája, stb. A hatást az is valószínűsíti, hogy az ösztrogén elvonáskor az emlőrák kockázata lecsökken: 5 évvel a hormonpótló kezelés leállítása után az emlőrák gyakorisága a hormonpótlást nem használók értékére süllyed vissza. Az emlők állapotának a szokásosnál sűrűbb ellenőrzése (mammográfia) indokolt. Mindamellett számos előnyös tulajdonságuk is van ezeknek a gyógyszereknek: tovább marad „fiatalos” a nőbeteg, lényegesen enyhülnek a változó korral járó kellemetlen jelenségek (pl. hőhullámok, leizzadások), csökkennek a szív-és érrendszeri kockázatok, jelentősen csökken a csontritkulás veszélye.
Tehát: az emlőrák kockázatának jól ismert enyhe emelkedése ellenére az előnyök és hátrányok figyelembe vételével szükséges a kezeléseket beállítani.
 


Emlőrák utáni terhesség:
A még menstruáló fiatal nők emlőrák-gyakorisága általánosságban növekszik, a túlélési arányok ilyen korban kissé rosszabbak az átlagosnál, leginkább akkor, amikor az emlőrák a terhesség utolsó szakaszában, vagy közvetlenül a szülés körül jelentkezik. Tehát a terhességgel szövődött emlőrák prognózisa viszonylag rossz. Mivel a fiatal nők még el sem kezdték (vagy még be sem fejezték) a családalapítást, különös figyelmet érdemel az emlőrákkal már kezelt nőbetegek későbbi terhessége és várható túlélése nemcsak a beteg, hanem a család szempontjából is. Az epidemiológiai vizsgálatok szerint nem növekszik az emlőrákos halálozás kockázata emlőrák diagnózisa után bekövetkező terhességben, de az életkor, a faj, a nyirokcsomó-státusz, a tumor-méret, stb. szerinti felbontásban már jóval színesebb a kép. Emlőrákkal kezelt 45 évnél fiatalabb nőbetegeket figyeltek a későbbi terhességek kapcsán, és összehasonlították őket a daganatellenes kezelés után már többé nem szült emlőrákos nőkkel. A kiújulás, vagy áttét-képződés kockázata emelkedett, ha a terhesség a daganatos diagnózis idejében, vagy 3 hónapnál rövidebb időn belül következett be (lásd fent). Érdekes módon a legalább 10 hónappal a diagnózis után szült nőknél az emlőrák kiújulásának kockázata lényegesen alacsonyabb volt, mint a daganatos diagnózis után már többé nem szült nőknél, azaz a terhességnek valamilyen „védő” hatása volt megfigyelhető - tekintet nélkül arra, hogy az eredeti emlődaganat milyen típusú volt.  Egészséges anya-hatásnak is nevezik ezt („Healthy mother effect”).
Tehát: kijelenthető, hogy a sikeres emlőrák-kezelés utáni gyermekvállalás nem növeli a daganatos kiújulás, vagy halálozás kockázatát, sőt csökkentheti is azt. 

Dr Nagykálnai Tamás
Onkológus főorvos
Gaba Medical Center
1158 Budapest, Apolló u. 61.
Tel: 06 1 416-0886
Mobil: +36 30 441-4575
www.gabamedical.hu

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja