Van-e kapcsolat a meddőség, a pajzsmirigy gyulladás és a PCOS között?

I. Mi a TSH?

Ez egy olyan  fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk  fokozott működésről. A nagy kérdés, hogy mikor mondhatjuk azt, hogy a beteg TSH értékei „normálisak” vagy referencia tartományon  belüliek?  A legutóbbi ún. normál értékeket az 1. sz. táblázat mutatja.

1. táblázat

Fontos azonban tudni a következőket (a teljesség  igénye nélkül):

• individuális TSH tartományt
• a referenciatartomány meghatározásánál az életkort (TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél)
• a beteg által lakott  terület jódellátottságát
• a beteg nemét
• az évszakot
• napszakot
• a kísérő betegségeket
• az alkalmazott  gyógyszereket
• a vizsgálati módszereket
• a beteg vérében kimutatható autoimmun gyulladást jelző anyagokat (pl. TPO elleni antitestek)
• felszívódási viszonyokat

Ezek mindegyikét külön kellene tárgyalni, de ezt most nem teszem, erre majd egy későbbi időpontban térek ki. A legfontosabb az, hogy a rendelkezésünkre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem  mennyiségét  mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a  pajzsmirigy-működése.  Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. Az elmúlt héten volt nálam egy beteg, akinek TSH értékét próbálták beállítani, nem nagy sikerrel. Kiderült, hogy olyan szívgyógyszert (Cordarone) szedett, amelyik befolyásolja a pajzsműködését. Ilyenkor a pajzsmirigy hormonjainak adásával nem lehet sikert elérni, csak körültekintő, a betegség természetétől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.

II. A pajzsmirigy gyulladása és a terméketlenség, ill. az „ismeretlen eredetű”  vetélések között kapcsolat van (2. táblázat). Mindez a terhesség alatti immunológiai történésekkel függ össze.
 

2. táblázat

Ezért az Amerikai Pajzsmirigy Társaság (ATA) azt ajánlja, hogy már a családtervezés időszakában mérjék fel, hogy ki tartozik a fokozottan veszélyeztetett („high risk”) csoportba.

Kiket sorolnak ide:

• Akiket már kezeltek pajzsmirigy betegség miatt.
• Akiknek a családjában pajzsmirigybetegség fordult elő.
• Akinek golyvájuk (strúmájuk) ismert.
• Akiknek pajzsmirigy elleni antitestek mutathatók ki a vérükben.
• Akiknek inzulinnal kezelt cukorbetegségük van.
• Akiknek egyéb autoimmun betegségük: ízületi-, bél-, bőr-, máj-vese-, szembetegségei ismertek.
• Akinek meddősége van (ennek hátterében autoimmun  pajzsmirigybetegség állhat!).
• Akiknek ismételt vetélésük, koraszülésük volt.
• Akiknek nyakát valamilyen okból besugározták.

A fokozott rizikójú nők kiszűrése  lényegesen  csökkentheti a sterilitást, a vetélések, tovább az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek számát.

III. A pajzsmirigy betegségeiben szenvedők között lényegesen több nőnek van  PCOS betegsége. A legutóbbi  kutatások az erősítették meg, hogy a pajzsmirigygyulladás lényegesen gyakoribb a PCOS-ben szenvedőkben (Prevalence of autoimmune thyroiditis in patients with polycystic ovary syndrome Arch Gynecol Obstet. 2012 Mar;285(3):853-6. Epub 2011 Aug 25). Ez is arra utal, hogy az esetek döntő részében nem elegendő egy-egy vizsgálat, hanem a holisztikus megközelítés elengedhetetlen. Erre már a Rotterdami kritériumok is figyelmeztettek: A diagnózis akkor állapítható meg, ha: két tünet jelen van a következő háromból:

• a. menzeszzavar
• b. inzulin rezisztencia, férfihormon túlsúly
• c. ultrahanggal igazolt petefészek ciszták

A jó hír az, hogy az asszonyok többségének lehet és születik is egészsége gyermeke. Nálunk szép csapatot alkotnak azoknak a csöppségeknek a fényképei, akik érkezéséről már az orvosok lemondtak, de szerencsére az édesanyjuk nem! (utalok a mellékelt képre).