SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan kerüljük el a járványos kötőhártya-gyulladást?

Családinet [cikkei] - 2013-05-07
Ha vörös a szemünk, hajlamosak vagyunk a hosszú, számítógép előtt töltött óráknak vagy az alváshiánynak betudni a tüneteket. Sőt, akkor sem gondolunk komolyabb problémára, ha viszket vagy szúr, csak akkor kezdünk el aggódni, ha napok múlva sem múlik el a kellemetlen érzés.
Hogyan kerüljük el a járványos kötőhártya-gyulladást?

Az ártalmatlannak gondolt tünetek mögött azonban komoly probléma is állhat, ezért mindenképp érdemes felkeresni egy szakembert annak érdekében, hogy időben kizárjuk a komolyabb betegség lehetőségét.

„Sokan nem is sejtik, hogy egy ártatlan viszketés vagy szemvörösség hátterében sérülés, a szem mélyebb részeinek gyulladása, vagy súlyosabb esetben akár zöldhályog is állhat. A tüneteket okozhatja allergia, idegen test, maró anyag, de baktérium és vírus is, így előfordulhat, hogy fertőző betegséggel van dolgunk. A vírusos megbetegedések közül a legkomolyabb a járványos kötőhártya-gyulladás, amelynek gyógyulása gyakran hosszú időt vesz igénybe. Ezért nagyon fontos, hogy a legapróbb tüneteket is felismerjük, és a szemünk védelme érdekében időben szakorvoshoz forduljunk” – mondta dr. Nagy Mária, a Budai Egészségközpont szemész és gyermekszemész szakorvosa.

Tünetek

A kötőhártya-gyulladás során az egészséges szemen átlátszó, alig erezett kötőhártya erei megtágulnak, ez okozza a szem vérbőségét. A vírus okozta kötőhártya-gyulladások között az egyik legsúlyosabb a szaruhártyát is érintő, igen fertőző, úgynevezett járványos kötőhártya-gyulladás (orvosi nevén keratoconjunctivitis epidemica). Ez a típus általában késő ősszel és télen jelentkezik, rendkívül fertőző, és így időnként jelentős számú megbetegedést (járványokat) okoz. A kötőhártyára kerülő vírus 5-12 nap lappangási idő után okoz panaszokat. A betegség bármely életkorban általában az egyik szemen hirtelen fellépő idegentest érzéssel, erős könnyezéssel, fokozott fényérzékenységgel, a kötőhártya vérbőségével, a szemhéj enyhe duzzanatával, váladékozással (általában híg, színtelen, enyhén nyálkás váladék) kezdődik, és hamar megfertőződik a másik szem is. Általános tünetei is lehetnek, ilyenek a fejfájás, a hőemelkedés vagy a nyirokcsomó érzékenység. Súlyos esetekben a szaruhártyán is kialakulhatnak apró homályos foltok, amelyek ritkán a gyógyulás után is megmaradhatnak, és látásromlást okozhatnak, ezért járványos szaru- és kötőhártya-gyulladásnak is hívják.

Terjedés, védekezés

A védekezés nagyon nehéz ellene, ugyanis ha az erősen könnyező beteg hozzáér a szeméhez, majd megfogja a kilincset, a törölközőt vagy a tömegközlekedési eszközök fogantyúját, akkor az a tárgy is fertőzötté válik, és így a betegség gyorsan továbbterjedhet. A járványos kötőhártya-gyulladás a tünetek kezdetét követő 10-12 napig a legfertőzőbb. Zárt közösségekben – mint például iskola, munkahely – különösen gyorsan terjed. Hogy elkerüljük a megbetegedést, nagyon fontos a szemhigiénia szigorú betartása. Fokozottan ügyeljünk a kézmosásra! Amíg nem tudunk kezet mosni, ne nyúljunk a szemünkhöz, különösen tömegközlekedési eszközön, vásárláskor! Az egy háztartásban élők se használjanak közös törülközőt! A beteg lehetőség szerint papír zsebkendőt és papírtörlőt használjon, a fertőző váladékkal szennyezett papír zsebkendőt, papírtörlőt pedig külön gyűjtsük, és mihamarabb dobjuk ki! Ne használjunk közös szemcseppet, kozmetikai terméket, szemceruzát vagy szemfestéket! Ha betegek vagyunk, ne menjünk uszodába, közösségbe, amíg nem gyógyulunk meg teljesen, ugyanis a tünetek megjelenésétől kezdve még 2 hétig is fertőzhetünk! „Vörös szemű”, könnyező, náthás beteggel való találkozáskor kerüljük a kézfogást, a közvetlen kontaktust, illetve törekedjünk a mielőbbi alapos kézmosásra!

Kezelés

A vírusos gyulladás magától – sajnos néha nagyon lassan, elhúzódóan – meggyógyul. Mivel a járványos kötőhártya-gyulladás antibiotikumra, illetve antivirális kezelésre nem reagál, így a panaszok enyhítésére tüneti kezelést alkalmaznak. A szaruhártyát is érintő súlyosabb esetekben a szakorvos helyi gyulladáscsökkentő kezelést javasolhat.

Forrás: Budai Egészségközpont

Kép: marin, freedigitalphotos.net

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja