Ma Magyarországon három olyan betegségtípus van, amely a lakosság jelentős részének egészségét fenyegeti: az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a cukorbetegség.

Európában és az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg több mint 70 millió ember elhízott, ezen felül további 163 millióan küzdenek túlsúllyal. Magyarországon még ennél is nagyobb a probléma: a túlsúly és az elhízás a teljes lakosság csaknem egyharmadát érinti. Az elhízás okozta társadalombiztosítási költségek óriásiak: a közvetlen egészségügyi kiadások mintegy 6 százaléka írható a betegség rovására, a közvetett költségek – például az elvesztett életévek, illetve a kiesett termelékenység miatti többletkiadások – mértéke pedig akár ennek két-, háromszorosa is lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte vezető halálozási okot jelentenek a szív- és érrendszeri megbetegedések: 2011-ben 17 millió ember halt meg kardiovaszkuláris betegségben, Magyarországon pedig a halálozások közel fele írható a számlájukra.

Kettes típusú cukorbetegséggel – 2013-as adatok szerint – világszerte 382 millió ember küzd, a megbetegedések száma egyetlen év alatt 11 millióval nőtt. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) legfrissebb becslései alapján a betegség a világ felnőtt (21-79 éves) lakosságának 8,4 százalékát érinti. Ez a világ egyik leggyorsabban terjedő krónikus betegsége: 2011-ben mintegy 1,4 millió ember halt meg diabétesz következtében. Az esetek becsült száma 2012-ben 371 millió volt, 2013-ra 382 millióra növekedett. A szervezet 2035-re 55 százalékos növekedést jósol, a betegséggel élők száma tehát 592 millióra emelkedhet.

Magyarország lakosságának 11,2 százaléka diagnosztizált cukorbeteg, a diabéteszes kisgyermekek száma pedig megduplázódott az elmúlt években – derül ki a WHO 2013-as jelentéséből.

„Ezeknek a betegségeknek a kialakulásában a genetika jelentősége lényegesen kisebb, mint azt korábban gondoltuk. Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód mellett csak kismértékben hibáztathatjuk tehát örökölt génállományunkat a felnőttkori betegségeinkért” – állítja dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.

Valójában már gyermekkorban sok minden eldől, hiszen a fogantatástól számított első 1000 nap egy életre meghatározó. Ilyenkor alakul ki a zsírsejtek száma, ami felnőttkortól lényegében már nem is változik. Ezért az első évek meghatározzák az elhízásra való hajlamot is. Ez az időszak maradandóan befolyásolhatja a gyerekek szívérrendszeri betegségre és cukorbetegségre való hajlamát, felnőttkori súlyukat és várható élettartamukat.

„Akár évekkel is meghosszabbíthatnánk gyermekeink életét, ha már az első 1000 napban kellő figyelmet fordítanánk a megfelelő és egészséges táplálkozásukra. Minden gyermeknek joga van az egészséges felnőttkorhoz” – figyelmeztet Dr. Takács István.

Forrás: Első 1000 nap
Fotó: marin - FreeDigitalPhotos.net