SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Milyen jelek utalhatnak csonttörésre, és mit tehetünk szülőként?

Családinet [cikkei] - 2017-11-13
A gyermekkori végtagi fájdalmak és sérülések esetén fontos kizárnunk a csontsérülés lehetőségét. Ebben az életkorban ugyan a csontok sokkal rugalmasabbak, nehezebben törnek, ráadásul könnyebben is gyógyulnak, mint felnőtt korban, azonban a csontok növekedéséért felelős növekedési porc sérülékeny és fontos területnek számít. Csontsérülés gyanúja esetén fontos mindig orvosi segítségért fordulni, mert az idejében fel nem ismert törések később komoly következményekkel járhatnak. Milyen jelek utalhatnak csonttörésre, csontsérülésre és mit tehetünk szülőként? Dr. Kiss Gergely, a Medinnorad Diagnosztikai Centrum orvosa válaszol a kérdésekre.
Milyen jelek utalhatnak csonttörésre, és mit tehetünk szülőként?

Csonttörésre hívhatja fel a figyelmünket, a traumát, sérülést követően kialakult fájdalmas duzzanat, az érintett végtag deformitása. A fájdalom mozgatásra, nyomásra jellegzetesen fokozódik. Jellemző a sérült kar vagy láb csökkent funkciója és terhelhetősége. Nyílt törésről akkor beszélhetünk, amikor a jelentős mértékben elmozdult éles csontvég a bőrfelszínt áthasítván kapcsolatba kerül a külvilággal.

A leggyakoribb végtagi töréseket az alábbiakban foglaljuk össze:

  • Avulziós törések: A csonton való tapadás helyén az izom vagy ín kiszakít egy kis darabot a csontállományból. Gyakori előfordulási helye a kézen, a középső ujjperceken, illetve a csípőcsonton van. Sok esetben labdasportok kapcsán alakul ki.
     
  • A könyök törései: Legtöbbször nyújtott karral történő esés következménye, miközben a gyermek védekező mozdulatként próbálja magát kitámasztani. Trauma hatására a könyökízületet alkotó csontok közül jellemzően a felkarcsont könyökhöz közeli végén alakul ki törés. A sérülés jellegéből adódóan röntgennel igazolt törés esetén 4 nap elteltével kontroll felvétel szükséges!
     
  • Az alkar törései: Ezekben az esetekben leggyakrabban az orsócsont sérüléseivel találkozunk, melyek többnyire úgynevezett zöldgallytörések. Utóbbi kifejezés azt jelenti, hogy a fiatal csontok törtvégeit az erős csonthártya nem engedi elmozdulni, ahogy egy frissen hajtott faág kérgét sem tudjuk eltörni annak rugalmassága miatt.
     
  • Az alkar területén ezen kívül jellemző az összetett törések előfordulása is. Ilyenkor az alkart érintő két csont közül az egyik törik, a másik pedig kificamodik. Szerzői néven ezeket Monteggia- és Galeazzi-törésnek nevezzük. Előbbi az orsócsont, utóbbi a singcsont törésével jár.
     
  • Totyogók törése (Toddlers fracture): 9 hónapos és 3 éves életkor között, a járni tanuló kisgyermekek között előforduló sérülés, melynek során a lábszárcsont szenved törést. A korai röntgenfelvétel gyakran nem mutat eltérést ezekben az esetekben! Fontos ilyenkor 2 héttel később megismételni a vizsgálatot. Diagnosztikus bizonytalanság esetén ezen kívül csontszintigráfiás vizsgálatot lehet végezni.

A gyermeket ért trauma esetén mindig gondolni kell csontsérülés lehetőségére. Fontos tudni azonban, hogy csonttörés konkrét baleset nélkül is kialakulhat. Intenzív megerőltetés, különösen megerőltető sportolás fáradásos törések, más néven stressz-fraktúrák kialakulásához vezethet. Ezek leggyakrabban a sípcsonton, a lábközépcsontokon, illetve a medencecsontokon jelentkeznek. Az ilyen jellegű törésekre jellemző az intenzív fájdalom, mely pihentetésre enyhül.

A csontrendszert érintő traumás eltérések diagnosztikája orvosi indikáció alapján röntgenvizsgálattal történik. A röntgenfelvétel gyors, fájdalommentes és az esetek döntő többségében biztos diagnózist szolgáltat a csontok állapotára vonatkozóan.

A vizsgálat során az érintett csontról az azt határoló két ízülettel együtt kétirányú felvétel készül. Amennyiben ez alapján a diagnózis biztonsággal nem állítható fel, összehasonlítás céljából az ellenkező oldali, ép végtagról is felvétel készül. Traumás végtagsérülés esetén az ultrahang vizsgálatnak is jelentősége van, mely az ízületi folyadékgyülemek kimutatását teszi lehetővé.
 
Szerző: MedinnoRad Radiológiai Centrum
Fotó: PIXNIO

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja