Radioembolizációval kezelik a májdaganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen
Néhány hónapja végeznek Holmium-166 izotóppal és egy újfajta Ittrium-90-izotópkészítménnyel radioembolizációs beavatkozásokat a Semmelweis Egyetemen, ahol az elmúlt időszakban kilenc májdaganatos betegnél hajtották végre az új eljárást a társadalombiztosító támogatásával egyedi méltányosság alapján. A betegek legtöbbje elsődleges májtumorban szenved, de olyan is volt köztük, akinél egy máshol kialakult daganat okozott áttétet a májban.
„Ezeknek a pácienseknek hosszú távon a májátültetés hozhat gyógyulást, az izotópos beavatkozással a kialakult daganat méretét tudjuk csökkenteni, amíg a transzplantációs listán rájuk kerül a sor" – magyarázza dr. Bibok András, az Onko-intervenciós Részleg szakorvosa.
"A katéterrel végzett embolizációs eljárás során kontrasztanyagot juttatunk az érbe, majd az érfestés során megkeressük a daganatot ellátó artériát, és egy speciális beadószerkezettel nem hagyományos kemoembolizációs szert juttatunk be a daganatba, hanem magát a radioaktív izotópot tartalmazó mikrogyöngyöket"
– ismerteti a szakorvos. Ezért nevezzük ezt a beavatkozást szelektív belső radioterápiának (SIRT), vagy transzarteriális radioembolizációnak (TARE). A daganatsejteket pedig a béta-sugárzás pusztítja el. Az eljárás során tehát nincs szükség műtétre, a minimál invazív beavatkozás alatt a beteg egy tűszúrást érez, így az érintettek hamarabb felépülnek, és egy nap múlva elhagyhatják a klinikát.
Az Ittrium-90 Kanadából, a Holmium-166 Belgiumból – Csehországon keresztül – érkezik a klinikára, ahol több szakterület együttműködésében – többek között nukleáris medicina, sugárvédelmi szolgálat, diagnosztikus- és intervenciós radiológia, belgyógyászat, onkológia – valósulnak meg a kezelések.
A radioaktív izotóppal való gyógyítási folyamatok engedélyezése mintegy másfél évet vett igénybe a Semmelweis Egyetemen, hiszen ezeket a sugárzó anyagokat nagyon szakszerűen lehet csak szállítani és tárolni is, a beavatkozáshoz az orvosok, asszisztensek számára is megfelelő sugárvédelmi védőfelszerelés szükséges.
Dr. Czibor Sándor szakorvos, a Nukleáris Medicina Tanszék tanársegédje hozzáteszi: az eljárás menete, hogy az intervenciós radiológus egy anyagot juttat be a szervezetbe, ami a tumort pusztítani tudja, ez az anyag jelen esetben egy izotóp jelzett részecske.
Ennek a fogadására, tárolására, előkészítésére a nukleáris medicina van felhatalmazva. „Országos és egyetemi szintű szabályozás is rögzíti, hogyan kell eljárnunk, emellett Taba Gabriella vezetésével az egyetem Sugárvédelmi Szolgálatának együttműködése is elengedhetetlen. A béta-sugárzás miatt fokozott körültekintés szükséges az ampulla kezelésével kapcsolatban, hiszen belégzés, lenyelés, szemmel való közvetlen érintkezés veszélyt jelenthet” – magyarázza a szakorvos.
A szelektív belső sugárkezelés miatt ugyanakkor a beteg számára nem szükséges sugárvédelmi öltözet, mivel a béta-részecskék ott maradnak a májban, és kifelé kevesebb mint 1 cm-re sugároznak. A beteg szervezetére tehát nem jelentenek számottevő kockázatot, illetve sem vizelettel, sem széklettel nem választódik ki a sugárzó anyag, tehát a környezetbe nem jut ki – teszi hozzá dr. Czibor Sándor.
Fotó: Barta Bálint, Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: