Lassabb és kíméletesebb, mint társai - CLL, azaz krónikus limfocitás leukémia

A burjánzó sejtek addig sokasodnak a csontvelőben, mígnem kitöltik azt és gátolják az egyéb vérsejtek képződését. Emellett a leukémiás betegek kóros fehérvérsejtjei nem tudják ellátni feladatukat; legyengül az immunrendszer, és nem lesz képes leküzdeni a szervezetbe jutó kórokozókat, baktériumokat, vírusokat. A burjánzó sejtek azt is megakadályozzák, hogy elegendő számú vörösvérsejt- és vérlemezke képződjön a betegek vérében.

A leukémiának lefolyása szerint 2 fajtáját különböztetjük meg:

• az akut, azaz hirtelen fellépő leukémiát,
• illetve a krónikus, azaz lassan kialakuló és lassú lefolyású leukémiát.
  • Az utóbbi csoportba tartozó, a fehérvérsejtek egy adott típusából, az úgynevezett nyiroksejtekből vagy limfocitákból kiinduló krónikus leukémiát  krónikus limfocitás leukémiának, röviden CLL-nek nevezzük.

A krónikus limfocitás leukémiáról Dr. Gaál-Weisinger Júliával beszélgettünk a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinikájáról.

Mit kell tudni a krónikus limfocitás leukémiáról? Kiket érint leginkább és melyek az ismertetőjelei?

A CLL az egyik leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia típus, amely az összes leukémiás eset mintegy 20-30%-át teszi ki¹. Hazánkban 3-4000 embert érint².

Jellemzően az idősebbeket fenyegeti ez a betegség; a pácienseink nagy része 60 év feletti. Fiatalabb korban sokkal ritkábban fordul elő ez a típusú daganatos elváltozás.

„Gyakran előfordul, hogy a betegségnek nincsenek tünetei, ezért sokszor véletlenül, egy rutin vérvizsgálat során derül ki, hogy baj van… Ezt úgy hívjuk, tünetmentes leukémia. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy akár vannak tünetek a diagnóziskor, akár nincsenek, a CLL általában nem igényel kezelést és a ma elérhető modern módszereknek köszönhetően az esetek nagy részében az életkilátásokat sem rontja jelentősen. Ez mondhatni, a leukémia egy szelídebb formája.”

Amikor tünetekkel jár a betegség, nyirokcsomó megnagyobbodás észlelhető és a betegek gyengeségre, fogyásra, éjszakai izzadásra, lázra panaszkodnak, a laboreredmény pedig vérkép eltéréseket, vérszegénységet mutat.”

Hogyan igazolják a betegséget, milyen vizsgálatokra kell a betegnek elmennie?

A betegek jelentős részénél a diagnózis pusztán vérvizsgálattal megállapítható.

„Ilyenkor a rutin vérképnél részletesebb teszteket végeznek, melyek során a kóros fehérvérsejteket és ezek genetikai, molekuláris tulajdonságait térképezik fel. Ha a diagnózis így sem teljesen egyértelmű, szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is, például csontvelő vizsgálatra, nyirokcsomó mintavételre vagy képalkotó vizsgálatokra.”

Milyen kezelések közül választhatnak az orvosok? Vannak-e új eljárások?

A kemoterápia még mindig elérhető, de a CLL esetén viszonylag ritkán alkalmazzák. 2 új módszer is rendelkezésre áll, melyek sokkal kíméletesebbek, kevesebb mellékhatással járnak és nagyon eredményesek.

"Az egyik módszert az úgynevezett „célzott kezelések” jelentik, és ahogy a nevükben is benne van, ezek egy meghatározott molekuláris célpontra hatnak. Ez a célpont általában egy olyan fehérje, mely a szervezetben lévő génmutáció hatására folyamatos növekedésre és osztódásra sarkallja a sejtet. A célzott terápia a hibásan működő molekula jelátviteli folyamatait gátolja, és így le tudja állítani a tumorsejt növekedésének folyamatát.

A másik lehetőség, az „antitest kezelések”, melyek a kóros sejtek felszínén található molekulák ellen irányulnak. Ezek az úgynevezett terápiás antitestek vagy magát a nemkívánatos molekulát támadják és ezen keresztül pusztítják el a molekulát felszínükön hordozó sejteket, vagy a szervezet immunválaszát erősítik és ezáltal idézik elő a kóros sejtek pusztulását.

Ennek a két módszernek az az óriási előnye, hogy csak a kóros sejteket pusztítják el, a környező, ép sejtekben nem tesznek kárt a kemoterápiával ellentétben.”

Az előbb felsorolt újfajta kezelések általában nem igényelnek hosszas kórházi bent fekvést, kevés mellékhatással járnak és rendkívül jól tolerálhatók.

A kezelések eredményességének fejlődését nagyszerűen mutatja, hogy a ’60-as évekhez képest 2016-ra a leukémiás betegek 5 évet meghaladó túlélési esélyei megnégyszereződtek: 14%-ról 66,4%-ra emelkedtek.³

Az egyes kezelések akár kombinálhatók is. A kezelőorvos minden esetben egyénileg választja ki az adott beteg számára leghatékonyabb kombinációt.

Ilyenkor rendkívül sok tényezőt vesznek figyelembe az orvosok: fontos a beteg életkora, egyéb betegségei, a kóros sejtekben jelenlévő génmutációk; de a beteg foglalkozása, életkörülményei is befolyásolhatják a kezelés megválasztását, azaz a terápia gyakorlati megvalósíthatósága is fontos szempont!

A kezelések elérhetősége

A modern kezelések, melyek megfelelnek a nemzetközi szakmai ajánlásoknak, jelenleg hazánkban TB-támogatással elérhetőek, tehát a betegek számára térítésmentesek. Világszerte számos kutatás folyik a leukémia kezelési lehetőségei kapcsán, így a jövőben az orvosok nagy eséllyel még több módszer és lehetőség közül választhatnak, melyek még hosszabb túlélést és kedvezőbb életminőséget biztosítanak majd betegeik számára.

1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%B3nikus_limfocit%C3%A1s_leuk%C3%A9mia
2 https://24.hu/tudomany/2020/02/18/magyar-kutatok-reformalhatjak-meg-a-leukemia-gyogyitasat/
3 https://www.lls.org/facts-and-statistics/facts-and-statistics-overview#Leukemia