Hogyan szabadulhatunk meg a nemkivánatos hegektől?

Hogyan alakulnak ki a hegek?

Ha a bőrön vagy a nyálkahártyán valamilyen külső, mechanikus behatásra seb, sérülés keletkezik, akkor a szervezetünk megpróbálja begyógyítani azokat, a hegesedés pedig ennek a sebgyógyulási folyamatnak a része. A heg rugalmatlanabb, keményebb, sérülékenyebb az eredeti bőrnél, nem tartalmazza a bőr szokásos elemeit, nincs benne verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrtüsző, pigmentsejtek. Attól függően alakul ki, hogy mennyire ideális a seb helyzete. Befolyásoló tényező, hogy sérülés vagy műtét okozta-e a sebet, illetve, hogy hogyan történt a sebellátás.
Ideális esetben a sebszélek feszülésmentesen összeérnek és nincsenek rajta nagy öltések, amelyek további szövetkárosodást okoznának, így egy alig látható heg alakulhat ki.

Szinte nyom nélkül gyógyulnak a bőr felsőbb rétegét érintő horzsolások, karcolások, kisebb (legfeljebb 1 cm-es) vágások, valamint az elsőfokú vagy a kettő A típusú égési sérülések. Többnyire zavartalan sebgyógyulás után, kis heget hagynak a vágott, metszett sebek, így a műtéti vágások is.

Ha azonban bármilyen zavaró tényező fellép a sebgyógyulási folyamat során – például sebfeszülés, sebfertőződés, erős UV-sugárzás, mechanikus behatás –, akkor a nem kóros hegek is egy kicsit feltűnőbbek, erősebben pigmentáltak lehetnek, illetve megnagyobbodhatnak, így esztétikailag zavaróak lehetnek, ám általában nem befolyásolják negatívan az életminőséget. A heg kialakulása tehát az alkalmazott sebészeti műtéti technikától, az egyéni gyógyulási hajlamtól és a hegterápiától, valamint az UV-sugárzásnak való kitettségtől függ.

Mik azok a kóros hegek?

Ha a heg sérül, sokkal nehezebben regenerálódik, mint a bőrszövet. Amennyiben nem megfelelően gyógyul a seb, kóros hegek is kialakulhatnak: a hegszövet túlburjánzhat, a seb helyén pedig ún. hipertrófiás vagy keloidos, kiterjedtebb heg maradhat.

Rendellenes sebgyógyuláshoz vezethetnek a mélyebb, erősen vérző, szúrt, harapott, roncsolt szélű, szennyezett, szövethiányos sebek és az égési sérülések is. A hipertrófiás hegek jellemzően picit kiszélesedettek vagy enyhén megvastagodottak.

Keloidos heg esetében már túlzott hegburjánzásról beszélünk, amely egy jóindulatú daganathoz hasonlóan az eredeti seb körvonalait túllépő, elődomborodó, néha karfiolszerű heg. Ez minden traumára, akár UV-sugárzás vagy kipróbált kezelés, metszés hatására is egyre nagyobb lesz, és egyre több problémát okoz. Keloid akár fülbevalóviselés következtében is kialakulhat a fülcimpán, és ha egy ilyen hegbe újra fülbevalót tesznek, arra agresszív szövetnövekedéssel reagálhat, aminek a vége akár sugárkezelés is lehet. Bizonyos testrészek hajlamosabbak a keloidképződésre – például a szegycsont feletti sebeknél gyakrabban alakul ki, mint a test többi részén.

Milyen panaszokat okozhatnak a hegek?

Egy esztétikailag zavaró heg pszichésen megterhelő lehet, ha jól látható helyen van. A kóros hegképződés pedig fájdalmat okozhat, a környező szövetek húzódásával járhat, illetve, ha ízület környékén van, akkor akár az ízület mozgáskorlátozottságához is vezethet.

Extrém esetben rosszindulatú elváltozás (hegcarcinoma) is kialakulhat, ezért, ha egy seb vagy heg sokáig nem gyógyul, vagy ha egy heg közepén sokáig nyitott seb van, akkor mindenképpen szövettani vizsgálatot kell végezni a rosszindulatú elváltozások lehetőségének kiszűrésére.

„A Budai Egészségközpontban általában kóros és esztétikailag zavaró hegekkel egyaránt fordulnak hozzánk, de vannak súlyos égési sérülések utáni műtéteken átesett pácienseink is. A panaszok nagyon eltérők, és az is teljesen egyedi, hogy milyen heget találnak zavarónak az emberek. Valaki egy arcon lévő, 3 mm-es heget elviselhetetlennek tart, és van olyan páciens is, aki a hátán lévő 30 centis hipertrófiás heggel együtt tud élni, de a közepén lévő 2-3 cm-es, évek óta nem gyógyuló seb zavarja” – mondja a szakember.

„Fontos, hogy ha picit is zavaró a heg, bármilyen panaszt okoz, mindenképp forduljunk vele plasztikai sebész szakemberhez, hogy tudjuk, milyen heggel állunk szemben, és az hogyan kezelhető. Merjünk kérdezni, hiszen lehet, hogy fel sem merül bennünk, hogy lehetne segíteni a problémán! Ha valami miatt bizonytalanok vagyunk a diagnózisban, akkor kérjük ki több szakember véleményét is! A másik nagyon fontos dolog, hogy vegyünk részt rendszeresen bőrgyógyászati szűrővizsgálaton, mert a korai diagnózis életet menthet” – tanácsolja dr. Seffer András Gergely.

Hogyan kezelhetők, korrigálhatók a hegek?

A hegkezelési eljárásokon belül megkülönböztetünk nem invazív és invazív terápiákat. Előbbi azt jelenti, hogy nem történik semmilyen bőrön történő behatolás. Ide tartoznak a krémes kezelések, a szilikontapaszos kezelés, a fizioterápia és a hegmasszázs, amelyeket például a BEK-ben minden műtét után alkalmaznak, hiszen az optimális gyógyulás érdekében mindig kezelni kell a műtéti hegeket.

Az invazív (amikor valamilyen behatolás történik a bőrbe) kezeléseken belül többek között vannak műtéti – ilyen a hegplasztika – és nem műtéti technikák, mint például a kóros hegeknél alkalmazott injekciós kezelések, vagy az eszközös – lézerrel, plazmaeszközzel, villanófénnyel vagy rádiófrekvenciás mikrotűvel történő – kezelések.

„A heg típusától függ, hogy melyik eljárás alkalmazása javasolt, a megfelelő UV-védelem azonban minden esetben kiemelten fontos. A Budai Egészségközpont plasztikai sebészeti szakrendelésén a seb- és hegkezelési technikák széles skáláját alkalmazzuk, amelyek lehetővé teszik az optimális sebgyógyulást és hegképződést” – hangsúlyozza az intézmény szakorvosa.

Milyen szempontokat, kockázatokat érdemes mérlegelni a hegkorrekciós kezelések előtt?

Minden invazív beavatkozásnak van valamilyen kockázata, amit az orvos és a páciens közösen mérlegelnek a tanácsadáskor, ám a kóros hegeket nem kérdés, hogy kezelni kell. Az esztétikai hegek esetében azt kell eldönteni, hogy egy szépen begyógyult sebnél a kevésbé látható, nem kóros heget valóban érdemes-e kimetszeni, illetve, hogy milyen terápiát alkalmazzanak rá.

Ezt alaposan át kell gondolni, mivel egy egészséges páciensnél is előfordulhat, hogy kóros heg alakul ki az új hegből, vagy egy újabb műtét következtében sebgyógyulási zavar lép fel. Ezek is kezelhetők természetesen, de ha nem muszáj, nem érdemes kockáztatni.

A kezeléseket követően milyen eredmény várható és mennyi idő elteltével?

A hegeket teljesen eltüntetni általában nem lehet, ezért ez nem is garantálható, de nagyon jól lehet javítani az esztétikai eredményen. Felszínes sérüléseknél előfordulhat, hogy pigmentációs zavarok alakulnak ki, amelyek szintén szépen korrigálhatók hegterápiával. Az, hogy mikor látszódik az eredmény, a beavatkozás típusától is függ.

Műtétnél a hegkimetszés azonnal látszik, ezután a friss seb nyomát lehet látni, amely aztán meggyógyul, majd egy vékony, alig látható, nem zavaró heg alakul ki. Műtét után a sebgyógyulási idő ideális esetben 2 hét. Arcon lévő heg esetében ez lehet rövidebb idő, vastag, nagyobb feszülésnek kitett bőrfelületen viszont akár 3 hét is. Keloidos hegnél az injekciós kezelést kb. havonta kell ismételni, hegtől, egyéntől függően 3-6 alkalommal. Ilyenkor is hónapról-hónapra látható a változás, de ez egy hosszabb távú, fél-egyéves terápia. Egy heg körülbelül 1 évig „érik”, addig javul a színe, az állaga, a vastagsága, utána viszont már jellemzően nem változik.

Szükség van utógondozásra hegkorrekció után?

„Az ajánlott kontrollvizsgálat személyre szabott, hiszen szituáció és egyénfüggő, hogy kinek milyen jellegű utógondozásra van szüksége, illetve, hogy szüksége van-e rá egyáltalán. Mi, a Budai Egészségközpontban a műtéti beavatkozások után 1-2 héttel mindig megvizsgáljuk a sebeket. A hegeknél a kezelés után általában 1-3 hónappal kell ellenőrizni a gyógyulási folyamatot, a heg fejlődését, de olyan is előfordul, hogy a hegkezelés után annyira elégedett a páciens, hogy kontrollra már nem is megy vissza. Egy év elteltével már egyáltalán nem igényel kontrollt a heg, ha szépen kifakul, csak panasz vagy igény esetén” – teszi hozzá a szakember.