SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Menjek vagy maradjak? - Magánnyugdíjpénztár kontra állami nyugdíjrendszer

Kovács Andrea [cikkei] - 2011-01-17
A Magyar Országgyűlés döntése értelmében 2010. november 3-ától a magánnyugdíj-pénztári tagok 2011. január 31-ig szabadon eldönthetik, hogy jövőbeni nyugellátásukat milyen módon kívánják biztosítani: az önkéntessé átalakuló magánnyugdíj-rendszert válasszák-e vagy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. A meghozandó döntéssel kapcsolatban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság levélben értesítette az érintetteket.
Menjek vagy maradjak? - Magánnyugdíjpénztár kontra állami nyugdíjrendszer

Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe
Amennyiben a korábbi magánnyugdíj-pénztári tag döntése alapján az állami nyugdíjrendszert választja, abban az esetben a korábbi magánnyugdíjpénztári tagsága idején az egyéni számlájára jóváírt összeg az állami nyugdíjrendszer keretében nyilvántartott egyéni számlára kerül átvezetésre. Ezt a nyilvántartott összeget a tag házastársa meghatározott feltételek mellett örökölheti. A tagdíj-kiegészítés, valamint az inflációt meghaladó többlethozam adómentesen illeti meg az állami nyugdíjrendszerbe átlépőt. Ezt az összeget a magánszemély választása alapján készpénzben felveheti, vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára helyeztetheti, illetve társadalombiztosítási egyéni számláján írathatja jóvá. Az állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépéskor külön nyilatkozatot nem kell tenni.


Önkéntessé alakuló magánnyugdíj-rendszer
A korábbi magánnyugdíj-pénztári tag dönthet úgy is, hogy az önkéntessé alakuló magánnyugdíj-rendszert választja. Ebben az esetben 2011. január 31-ig személyesen valamely nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél tehet nyilatkozatot a magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartásáról. A határidő nem halasztó hatályú, tehát amennyiben 2011. január 31-ig a magánszemély nyilatkozatot nem tesz, igazolási kérelem benyújtásának helye nincs, és ebben az esetben a törvény erejénél fogva 2011. március 1-jén átkerül az állami nyugdíjrendszerbe. Amennyiben az önkéntessé alakuló magánnyugdíjtagságot választja a korábbi tag (tehát nyilatkozatot tesz), abban az esetben 2011. november 30-a után a jövedelméből levont 10 %-os egyéni nyugdíjjárulékát az önkéntes alapon működő magánnyugdíj-pénztárak valamelyikébe kell befizetnie. Ezzel egyidejűleg a 2011. december 1. után elért jövedelmek nem számítanak be az állami nyugdíjba. Ez azonban nem érinti a 2011. november 30-ig megszerzett szolgálati időt és az addig elért jövedelmeket, melyek nyugdíjba vonuláskor figyelembe vételre kerülnek.



Menjek vagy maradjak?
A magánnyugdíj-pénztári tagság fenntartása minden életkorban és bármilyen jövedelmi szint mellett igen kockázatos döntés, hiszen a magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseit különféle kockázatú befektetési alapokba helyezik el és forgatják. Tehát a magánnyugdíj-pénztárban maradás jövedelmi helyzettől függetlenül mind az idősebb, mind a fiatalabb pénztártagok számára kockázatos. A döntést a jövőbeni nyugellátás biztosítását szem előtt tartva kell meghozni a pro és kontra érvek alapján. A döntés meghozatalára és a nyilatkozat megtételére a mai nappal együtt már csak 11 nap van hátra.

Kapcsolódó cikkeink:
Személyi jövedelemadó törvényt érintő fontosabb változások - 2011. év
Egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások - 2011. év
 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja