Családi adóalap kedvezmény
Változnak a családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó szabályok. Az eddigi adóból érvényesíthető kedvezmény 2011-től átalakul adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé. Ezentúl a családi adóalap kedvezmény már egy gyermek után is érvényesíthető, továbbá az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja is megszűnt. A családi kedvezményt a házastársak együtt – vagy közülük a kereső – vehetik igénybe. A családi adóalap kedvezmény – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint, mellyel a bruttósított összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor csökkenthető. Családi kedvezmény a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthető, ide tartozik az, aki családi pótlékra jogosult, a várandós nő várandósság időszakában (a fogantatástól számított 91. naptól a gyermek megszületéséig), valamint 2011. január 1-jétől a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély önmaga, mint kedvezményezett eltartott után is érvényesítheti a családi adóalap kedvezményt. A kedvezmény jogosultsági hónaponként jár, vagyis minden olyan hónapban, amelyben a családi pótlékot vagy a rokkantsági járadékot folyósítják, illetve amelyben a várandósság orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll. Egy kedvezményezett eltartott után a családi adóalap kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény már az adóelőleg megállapításakor is megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. Az éves adóbevallásban a családi kedvezmény attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.

A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleg-levonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adó megállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata. Ha a családi kedvezményre több személy is jogosult, közösen kell nyilatkozniuk (például gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülők). A családi adóalap kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét, adóazonosító jelét, a várandósság tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint azt, hogy a munkáltató tudomásul vette a nyilatkozatot. A várandósságról orvosi igazolás alapján lehet nyilatkozni, de az igazolást a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság, ellenőrzés esetén.

Egészségbiztosítási ellátások – Regionális Egészségbiztosítási Pénztár folyósítja

Gyermekápolási táppénz (GYÁP)
Gyermekápolási táppénzt a szülő a beteg gyermek ápolása címén veheti igénybe a gyermek 12 éves koráig. Az igénybe vehető napok számát befolyásolja a gyermek életkora mellett az is, hogy a szülő egyedülálló-e vagy sem. Gyermekápolási táppénzt az anya helyett az apa is igénybe veheti. A gyermekápolási táppénzes napok száma a gyermek két születésnapja közötti időtartamra vonatkozik (tehát nem naptári évre), a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át.
Az igénybe vehető napok a következők:

• a gyermek 1 éves koráig korlátlan
• a gyermek 1-3 éves korában évenként és gyermekenként 84 naptári nap – egyedülálló szülő esetén is
• a gyermek 3-6 éves korában évenként és gyermekenként 42 naptári nap – egyedülálló szülő esetén 84 naptári nap
• a gyermek 6-12 éves korában évenként és gyermekenként 14 naptári nap – egyedülálló szülő esetén 28 naptári nap

Terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS)
2010. május 1-jétől annak ját terhességi gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző 2 éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). 2011. január 1-jétől amennyiben a terhességi gyermekágyi segély folyósítása iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, abban az esetben a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. Amennyiben a jogosultnak nincs legalább 180 napi jövedelme, a terhességi gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese (2011-ben: 156.000,- forint/hó). Ha a biztosított jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, abban az esetben az ellátás alapja a tényleges jövedelem. Egyéni és társas vállalkozók ellátását a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani. A terhességi gyermekágyi segély mértéke a napi átlagkereset 70 %-a. A terhességi gyermekágyi segély adóköteles, azonban sem egészség- sem pedig nyugdíjjárulékot (sem magánnyugdíj-pénztári tagdíjat) nem kell fizetni utána.

A terhességi gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadság időtartamára, vagyis 168 naptári napra illeti meg. A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.

Gyermekgondozási díj (GYED)
2010. május 1-jétől gyermekgondozási díjra abban az esetben jogosult a szülő, ha az igénylést megelőző 2 éven belül 365 napon keresztül biztosított volt (korábban ez 180 nap volt). A GYED idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Gyermekgondozási díj abban az esetben is megállapítható, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül. 2010. május 1-jétől amennyiben a GYED-re jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Ezalól kivétel, ha azért nincs meg a legalább 180 napi rendszeres jövedelem, mert a jogosult előzőleg táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ugyanis ebben az esetben a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani.

A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, nyugdíjjárulékot kell vonni belőle, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli. A gyermekgondozási díj legmagasabb összege a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2011-ben: 109.200,- forint). 2011. január 1-jétől amennyiben a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság időtartamának lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálásának kezdőnapja a szülési szabadság lejártát követő nap. Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy rendszeres pénzellátásban részesül.

Családtámogatási ellátások – Magyar Államkincstár folyósítja
Közös jellemzőjük, hogy ezen ellátásokat a kincstári igazgatóság folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. A személyi jövedelemadóban 2011. január 1-jétől ezek a juttatások adómentességet élveznek.

Családi pótlék (CSP)
2010. augusztus 1-jétől a családi pótléknak 2 típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás. A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár, ezt követően (november 1-jétől) a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelezettség teljes időtartamára (a gyermek 18. életévének betöltéséig). Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét betölti. A családi pótlék összege független attól, hogy azt nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják meg. A családi pótlék összege nem változott.

• 1 gyermeket nevelő család esetén 12.200,- forint/hó
• 1 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13.700,- forint/hó
• 2 gyermekes család esetén 13.300,- forint/hó/gyermek
• 2 gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14.800,- forint/hó/gyermek
• 3 vagy több gyermeket nevelő család esetén 16.000,- forint/hó/gyermek
• 3 vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén 17.000,- forint/hó/gyermek

Anyasági támogatás
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás. 2011. január 1-jétől anyasági támogatásra jogosult az a nő, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább 4 alkalommal – koraszülés esetén legalább 1 alkalommal – a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt. Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíjminimum 225 %-a (2011-ben: 64.125,- forint), ikergyermekek esetében 300 %-a (2011-ben: 85.500,- forint).

Gyermekgondozási segély (GYES)
Gyermekgondozási segélyre az a szülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. 2011. január 1-jétől a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek 1 éves korától legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. Amennyiben az otthonában történik a munkavégzés, abban az esetben továbbra sincs időkorlát. Szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyermekgondozási segélyt, ha a gyermek elmúlt 1 éves, és a gyermek szülei erről az ellátásról lemondanak és egyetértenek azzal, hogy a gyermekgondozási segélyt a nagyszülő kapja. A GYES-t igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órás keresőtevékenységet, addig semmilyent.

A gyermekgondozási segély összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).

Gyermeknevelési támogatás (GYET)
Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, aki a háztartásában 3 vagy több kiskorú gyermeket nevel. Gyermeknevelési támogatás a fiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő is csak legfeljebb heti 30 órás elfoglaltságot jelentő keresőtevékenységet folytathat. A gyermeknevelési támogatás összege megegyezik a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal (2011-ben: 28.500,- forint/hó).

Kovács Andrea
22.03.2011

Fotó: nadine_graupner: CJ