SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Családjogi cikk1 - A láthatásról

Dr. Várnai Judit [cikkei] - 2004-08-25
A statisztikák szerint a házasságok zöme a megkötést követő hét éven belül bomlik fel. Ennek köszönhetően a bontóperek állandó főszereplői a kiskorú gyermekek. Az ő sorsukat érintő kérdésekben, ideértve a közös gyermek elhelyezését, tartását, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás szabályozását, valamint e fő területek megannyi részletének megoldását, a szülők tapasztalataim szerint egyre kevésbé mutatnak kompromisszumkészséget.
Családjogi cikk1 - A láthatásról

Bár a bíróságok elsődleges célja a körülmények és az ügy részleteinek pontos vizsgálatát követő olyan döntéshozatal, amely az igazságosság kritériumán felül a gyermek érdekeit szolgálja, ezek a döntések sok-, és egyre több esetben nem képesek feloldani a szülők között meglévő, a gyermek életét is behálózó problémákat. Így azok az új, átrendeződött családi viszonyok között is tovább gyűrűznek, megkeserítve és megnehezítve elsősorban a gyermek életét.

E problémák tárháza rendkívül széles, így ezeken az oldalakon az olvasó számos, ehhez a problémakörhöz tartozó esettel találkozhat majd.

Elsőként egy olyan helyzetet szeretnék kiragadni, amelyet az esetek java részében a szülők közötti, a váláshoz vezető és gyakran az eljárás során még inkább elmérgesedő, feloldhatatlan ellentétek generálnak: mit tehet a szülő, és mit mond a jog, ha az a fél, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte (az esetek túlnyomó részében az édesanya) úgy véli, nem kívánatos, hogy gyermeke a bíróság által meghatározott időt az édesapával töltse.

Annak ellenére, hogy a probléma sosem ennyire kikristályosodott, hiszen az alapfelvetés mögé nézve megannyi, az igazságérzetet felborzoló részlettel szembesül az ember, az alábbiakban szeretném felvázolni, az olvasó tisztánlátását segítve, a jog nyújtotta lehetőségeket.

A magyar Családjogi Törvény szerint a gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, valamint a különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. Mind a gyermeknek, mind a szülőknek törekedniük kell a szülő-gyermek kapcsolat fenntartására. Ez alapszabály.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a törvény szerint a gyermek érdekét és az ilyen szülői magatartás akár a gyermek elhelyezésének megváltoztatásához is vezethet. súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való kapcsolattartástól indokolatlanul elzárja

Az esetben, ha a kapcsolattartásról a bíróság döntött, vélhetően a bontóper során, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül bíróságtól kell kérni. A gyámhivatal dönt a kapcsolattartás kérdésében, ha a házasság felbontására irányuló per befejezése óta már két év eltelt.

A kapcsolattartás megváltoztatását mindkét esetben annak a szülőnek kell kezdeményeznie, aki annak bíróság által szabályozott módján változtatni kíván. A kapcsolattartás megváltoztatására kérelmet a gyermek önállóan csak akkor nyújthat be, ha már betöltötte 14. életévét.

A jog a kapcsolattartás megváltoztatásának három formáját ismeri: a megvonást, a szüneteltetést, valamint a korlátozást.



Mielőtt ezekről bővebben szólnék, fontosnak tartom kiemelni, hogy a gyámhivatal elsődleges célja a szülő-gyermek kapcsolat helyreállítása, szem előtt tartva a gyermek érdekét, kihangsúlyozva azonban, hogy a gyermek jelenlegi érdeke nem mindig egyezik távlati érdekével.

A kérelmező szülők többnyire aggályosnak tartják a kapcsolattartást a volt házastárssal arra hivatkozva, hogy a volt házastárs környezetének és a gyermek irányában tanúsított magatartásának alkalmasságát illetően kétségek merültek fel. Gyakran elhangzik érvként, hogy a közös gyermek sem igényli a kapcsolattartást.

Ez a hivatkozás önmagában nem adhat alapot a kapcsolattartás megváltoztatására, a problémáknak kellően megalapozottaknak és súlyosnak kell lenniük, azok feltárása az esetek nagy részében szakértők bevonásával történik.

Bizonyítottnak kell lennie, hogy a volt házastárs érdemtelen arra, hogy a közös gyermekkel kapcsolatot tartson.

Ha a volt házastárs magatartása a gyermek testi, lelki, erkölcsi fejlődését rendkívüli súlyossággal, bizonyítottan veszélyezteti, a gyámhivatal vagy a bíróság a kapcsolattartási jogát vagy megvonja, vagy szünetelteti, 6 hónaptól maximum 1 évig. A harmadik megoldás, ha gyámhivatal vagy a bíróság a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében, az indítványozó fél kérelmére korlátozza. Ilyenkor dönthet a kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, és időtartamának megváltoztatásáról.

Általános megoldás, hogy a volt házastárs a gyermekkel ritkábban, esetleg rövidebb időre találkozhat, vagy a találkozás meghatározott helyen, illetve meghatározott személy - akár a kérelmező szülő - jelenlétében történjék. Egy ilyen döntés meghozatalát követően annak végrehajtása a gyámhivatal hatáskörébe tartozik majd.

Ha a szülő, akinél a gyermeket elhelyezték, a kapcsolattartást szabályozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhivatal az ilyenkor szokásos eljárásnak megfelelően, írásban figyelmezteti és  pénzbírságot helyez kilátásba. A bírság összege alkalmanként 100.000 Ft-ig terjedhet, a szabályok sorozatos megsértése pedig akár alapul szolgálhat arra is, hogy a másik szülő a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt pert indítson.

Az ilyen szankciók meghozatala természetesen nem megy egyik napról a másikra. A gyámhivatal megkísérli gondosan felmérni a valós helyzetet, meghallgat minden érintett felet, együtt és külön-külön is, szükség esetén akár pszichológus is megvizsgálja a gyermeket. Az esetlegesen kiszabott bírság ellen fellebbezni lehet, az eljárás akár hónapokig, kivételesen évekig is elhúzódhat, mindig magában hordozva a lehetőséget arra, hogy a felek között rendeződjék a helyzet, mely esetben a gyámhatóság még a jogosan kiszabott bírság behajtásától is eltekinthet.

Természetesen a fentiek a terjedelmi korlátok és az egyedi esetek részleteinek ismerete nélkül miatt csak vázlatosan és általánosságban tartalmazzák a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a konkrét ügyben mindenképpen ajánlott már a kezdetektől szakértő közreműködését igénybe venni.

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja