SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Ne bántsák a gyermekeinket! (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

- 2011-04-06
Elköltöznek a fiatalok a szülőhelyükről, s magára hagyják öregedő szüleiket - mondják sokan jókora váddal és szemrehányással a hangjukban. Valóban megfeledkeznek a gyermekek a gyökereikről, vagy próbálják óvni a kedves fát a pusztulástól?
Ne bántsák a gyermekeinket! (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Elköltöznek és évente csak egyszer-kétszer látogatnak haza idős szüleikhez – hangzik az elmarasztaló mondat az egyre inkább elöregedő településeken, ahol oly nagy szükség lenne a gyermekáldásra, fiatal lendületre.

Elmennek a fiatalok, először csak iskolába, azután a munkahely is más településre sodorja őket. S a szülők otthonról próbálják előteremteni a tandíjra s más kiadásokra valót. Eleinte minden hétvégén hazaérkezik a gyermek, s ha nincs, vagy nem fogára való a menza, élelemmel megrakodva indul vissza vasárnap az albérletbe, kollégiumba. Eleinte nem érdekli a szülőt, mennyibe kerül mindez – örül a jó iskolának, a gyermeke sikereinek, örül, hogy van miért várni a péntek délutánt, és boldogan hallgatja a heti beszámolót csicsergő gyermeke szájából.

                Aztán, az évek során elfogy lassan a tartalék és a szülő számolni kezd: egy-egy itthon töltött hétvége a fizetés negyedét elviszi. Négy hétvége, s oda a teljes jövedelem. De akkor mi lesz a számlákkal, a kosztpénzzel, a tandíjjal, a ruházkodással, s minden más fizetnivalóval? Ha van rá mód, plusz műszakot vállal és húz keményen a hétvégékért.

                És a felnőttkor elejét taposó gyermek? Ő is tud számolni, amikor kezébe akad a pénztárgép számlája, vagy amikor megtudja, hogy a kedvenc kedd esti focimeccseket másodállásra cserélte az apja (pedig korábban ki nem hagyott volna egyetlen alkalmat sem…). A gyerek is tudja, mit jelent a hétvégi hazaruccanás. Ekkor kezdődnek a kötelező hétvégi programok, melyek miatt nem lehet hazamenni.

Mikor érsz haza? – kérdezi a telefonban csütörtök este a szülő.

Nem megyek most haza, program van a hétvégén – válaszol a gyerek mosollyal a hangjában.


A szülő sajnálkozik, de akarva-akaratlanul arra gondol, mire futja az így megtakarított pénzből. S ettől a gondolattól üvölteni szeretne. De mosolyog: akkor vigyázz magadra, kincsem… mondja a telefonba, és a gyerek is mosollyal a hangjában küld sok puszit – s közben könnyes szemmel birkózik a honvággyal.

Egyre sűrűbb a program, egyre ritkább a látogatás. Mert közben nő a család. Már másodmagával érkezik a gyerek, aztán jönnek az unokák is. A jövedelem meg közben nevetséges nyugdíjra aljasul. Mire elegendő a ledolgozott több tucat év utáni nevetségesen kis összeg? No de hol az a nagyapa, aki ne adna meg bármit az unokájának, és hol az az anya, aki nem a kedvencét főzné gyermekének? És hol az a szülő, aki hagyná, hogy a hazalátogatás költségeit a gyermek állja? Kerül, amibe kerül, megterül az asztal minden földi jóval. Még akkor is, ha a hétköznapokra egyetlen fillér sem marad.

Minden hazalátogatás egy megerőltető fejtörés: miből… hogyan? S minden megerőltetésnél elpattan egy-egy hajszálgyökér.

A fiatal mérlegel: hazatér sűrűbben, pár évig, s aztán már csak évente egyszer, november elsején, vagy ritkítja a látogatásokat, és sokáig hazajár, s olyankor karácsonyi vacsora illatozik az asztalon és anya isteni bejglije, apa bátorító kézfogása várja.

Itt hagyják az idős szülőket, ilyenek ezek a mai fiatalok… Aki hallgatja a feddést, annak átvillan az agyán: hogy örültem, amikor a gyermeket felvették az iskolába, egyetemre. Azt akartam, hogy tanuljon. Én küldtem, én bíztattam. Szemére vessem, hogy szót fogadott?

Azt, hogy milyen anyagi vonzata van a hazalátogatásnak, senki, soha nem firtatja: az szégyen. Talán nem annyira a nyugdíjas szülő szégyene, mint azé az államé, amelyik ilyen anyagi helyzetbe sodorja öregeit, de szégyen. Nem kell róla beszélni, akkor nem fáj (annyira).

A fiatalok elfeledik a gyökereiket? Vagy jó kertészként óvják, védik a kedves fát a kipusztulástól?

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja