Csókfehérje szerepe a gyermekáldásban! Megszületett a csókfehérjével kezelt első gyermek!

A lombikbébi (IVF) programok segítségével szerencsére már több ezer gyermek született. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy az IVF program nem éppen szövődménymentes.  A petesejt nyerése előtt a jövendő kismamának stimuláló kezelésen kell túljutnia, amely elősegíti a petesejtek érését, majd ezt követő leszívását, felhasználás előtti fagyasztását (1. ábra). A mellékhatások közül talán az egyik legfontosabb a petesejt túlstimulálása (OHSS). Ez az esetek 5%-ban lép fel és 1%-ban súlyos, néha életet veszélyeztető szövődményt okozhat és különösen veszélyes a PCOS-ban szenvedők számára.  A kutatások egész sora indult el, hogy elkerülhető lehessen az OHSS, s végül a „csókpeptin” hozta az első sikert.
 

(1. ábra) A petesejt  mesterséges megtermékenyítése

De mi is ez a misztikusan hangzó „csókpeptin” (Kisspeptin)?
Ezt a fehérjét már régóta kutatták és génjét (KISS1) is megtalálták.  Eredetileg azt gondolták, hogy ez az agyalapi mirigyből kivont anyag képes az emlő és a melanoma daganatok áttéteit megakadályozni, ezért „metastin” nevet kapta. Az utóbbi időben derült fény arra, hogy az agyban a nemi hormonok termelődését szabályozó „gonadotropin-releasing hormone” (GnRH) képzésében fontos szerepet játszik és többek között a pubertás hormonális kiváltásában döntő, ugyanis a kisspeptin nélkülözhetetlen a pubertás folyamatának megindulásához. A hormon képződésének és hatásainak vázlatát a 2. ábra tartalmazza.
 

(2. ábra) A csókpeptin  képződésének  vázlata

San Franciscoban az idei endokrin világkongresszuson számoltak be a londoni Imperial College kutatói, hogy 30-ból 29 asszonynak heti két alkalommal adtak csókpeptin injekciót és stimulálták a petesejteket, majd IVF módszerrel megfelelő petesejteket nyertek.  28 esetben fejlődött ki embrió. 25 résztvevőnek az embrió traszfer után 12 nap múlva terhesség jött létre. Az első baba megszületéséről adott hír azért nagyszerű, mert ezzel a módszerrel, nagyobb sikerrel és olcsóbban lehet a petefészkeket stimulálni és ráadásul a korábbiaknál lényegesen kevesebb mellékhatás nélkül születhetnek a gyermekek. Az is kiderült, hogy a pajzsmirigy stimulálásáért felelős hormon, a TSH fontos a csókpeptin képzéséért és szabályozásáért, ez felhívja a figyelmet az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a petefészek működésének szabályozására.
 

A boldog család, a csókpeptinnel született babával