SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Rákos lettem, de gyermeket szeretnék! 2. rész

Dr. Vereczkey Attila [cikkei] - 2013-08-21
A rákos megbetegedések sajnos a fiatal, még termékeny korban lévő korosztályt is érinthetik, ráadásul sok páciens szeretne a jövőben szülővé válni. Akinél rákot diagnosztizálnak, annak természetesen az az első, hogy meggyógyuljon. Ám egy fiatal nő esetében még egy tragikus vonatkozással is számolni kell: talán sosem szülhet gyermeket. Ebbe nem mindenki törődik bele. Arról mesélünk, hogy sokuk számára igenis van remény.
Rákos lettem, de gyermeket szeretnék! 2. rész

Leila szőke hajú, csinos nő. Második kislányának egy éve adott életet. És bár most boldog, ezt a boldogságot nem adták ingyen. Olyan betegsége volt ugyanis, ami miatt mindenki úgy vélte: kizárt, hogy gyermeke szülessen. „Két évvel ezelőtt, nyáron döntöttem el, hogy újra kisbabát szeretnék – meséli Leila. – Mivel természetes úton egy korábbi elváltozás miatt nem foganhattam meg, tudtam, hogy csak a lombikmódszer lehet a megoldás. Ekkoriban történt, hogy napkiütések jelentek meg rajtam, úgyhogy elmentem bőrgyógyászhoz, de semmi komolyra nem gondoltam. Ő azonban észrevett egy furcsa alakú anyajegyet a lábamon, és azt javasolta, hogy menjek el kivizsgálásra. Még ezt is nyugodtan megtettem, ahogy mindenki, én is meg voltam győződve róla, hogy nagyon rossz dolog nem történhet velem. Mivel nagyon fehér a bőröm, mindig is vigyáztam rá, hogy árnyékban feküdjek. Megszédültem, amikor kiderült, hogy a dolog rosszindulatú: melanoma malignum, azaz bőrrák. Néhány hónapon belül megműtöttek, eltávolították a problémás részt, és a szövettan eredményei alapján kiderült, hogy egyes stádiumban voltam. Ezért az orvos azt mondta, hogy nyugodtan belevághatok a lombikbébiprogramba. Én azonban aggódtam, mert tudtam arról, hogy egy daganatos betegség után a terhesség fokozza a kiújulás kockázatát, ami a babát és a mamát is veszélyezteti. Nekem pedig akkor már volt egy kislányom, érte is felelősséggel tartoztam.”

Leila felkereste az ország egyik legjobb onkológiai központját, ám a neheze csak ekkor kezdődött. Az onkológus ugyanis kategorikusan kijelentette, hogy semmiképpen ne vállaljon kisbabát legalább három, de inkább öt évig. Csakhogy ő ekkor már harminchat éves volt, pontosan tudta, hogy egyre csökken az esélye a gyermekáldásra. A legjobban azonban az döbbentette meg, hogy miután az onkológusa megtudta, hogy az asszonynak született már egy kislánya, azt javasolta, mindenképpen álljon el a meddőségi programtól. Leila nem értette, hogy ha egyes stádiumú rákot diagnosztizáltak nála, amelyet időben eltávolítottak, akkor miért kellene lemondania a második babáról.

„Ez a hozzáállás annyira felkavart, hogy sírógörcsöt kaptam a rendelőben. Nem értem, hogy orvosszakmai szempontból miért fontos, hogy van-e már gyermekem, vagy nincs? Nem értettem, hogy miért kevésbé fontos egy második kisbaba, mint egy első. Nem azt vártam az orvostól, hogy adja áldását a döntésemre, mindössze azt tartottam volna etikusnak, ha alaposan utánanéz a kérdésnek, és az adatok tükrében megengedi, hogy mérlegeljek.”

Leila nem törődött bele az „ítéletbe”, kereste azt a specialistát, aki megérti a helyzetét, és a lehető legjobbat akarja elérni. „Egy külföldi szakértő és egy magyar belgyógyász is azt javasolta, hogy végeztessek el egy PET CT-vizsgálatot, és kéressem be a mitotikus rátát is, hogy ez alapján tudjanak szakvéleményt adni az esélyeimről. Mint kiderült, ezeket a vizsgálatokat azért nem is vetette fel az onkológusom, mivel nem finanszírozottak, azonban ezzel az esélyét sem adta meg annak, hogy máshogyan döntsek.”

Leila eredményei jók lettek, a szakvélemények engedélyezték a kezelést, így a meddőségi központban vállalták nála a beültetést. „A meddőségi specialista is részletesen felvilágosított, úgyhogy képes voltam felmérve a kockázatokat önállóan döntést hozni. Több szakember együttműködése eredményeképpen már elsőre megtapadt a magzat, és most már két gyönyörű kislány egészséges édesanyja vagyok!” – mondja Leila mosolyogva.

„Magyarországon annak ellenére kevés szó esik a rákos megbetegedésben szenvedő páciensek termékenységének megőrzéséről, hogy a statisztikák szerint ez az egyik vezető halálozási ok nálunk. Kilencből mindössze egy rákos megbetegedésben szenvedőt tájékoztatnak az ezt érintő lehetőségekről” – mondja dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meddőségi és endoszkópos specialistája. Leila esete a „könnyebbek” közé tartozott, de egészen kilátástalan helyzetekben is létezik olykor másik út.



Gyógyulás után

A rákos megbetegedések kezelése lehetséges gyógyszeres úton, sugárterápiával, illetve sebészeti beavatkozással. Az első két módszer nagymértékben károsíthatja az ivarsejteket és a petefészket, akár olyan mértékben, hogy a kezelést követően nem marad egészséges ivarsejt. A műtét sokszor együtt jár a reprodukciós folyamatokban résztvevő szervek – méh, petevezetők, petefészkek – eltávolításával, így sok esetben a páciens a gyógyulást követően azzal szembesül, hogy örökre elveszítette reprodukciós képességét, azaz saját gyermeke már nem lehet. Az esetleges választási lehetőségek közül ilyenkor az ivarsejt-adományozás, béranyaság vagy örökbefogadás jöhet szóba.


Ha a termékenység elvesztésének veszélye fenyeget, érdemes elgondolkodni azon, hogy az érintett nő lefagyasztasson petesejteket, vagy akár embriót, petefészekszövetet. Az egyik leggyakrabban alkalmazott eljárás az embriófagyasztás. „Ez abban különbözik a hagyományos lombikeljárástól, hogy a petesejtleszívást, majd megtermékenyítést követően létrejött embriókat nem helyezzük fel az anyaméhbe, hanem mélyfagyasztva tároljuk - 195 C-fokon – mondja Vereczkey doktor –, és miután a páciens a rákos megbetegedéséből meggyógyult és gyermeket szeretne, akkor a mélyfagyasztott embriót felolvasztás után az anyaméhbe tudjuk helyezni.”

Ez a technológia rutinszerűen alkalmazható, főbb hátránya, hogy néhány hetes időkiesést okozhat a rákellenes kezelés megkezdésében, mert hormonális stimuláció is szükséges hozzá, valamint csak olyan nőknél alkalmazható, akik párkapcsolatban élnek, vagy elfogadják a spermadonorral való megtermékenyítést. További hátránya, hogy csak bizonyos számú embrió áll rendelkezésre. A petesejtfagyasztás az embriófagyasztással ellentétben nem igényel spermiumot, és a modern technológiával fagyasztott petesejtek ugyanakkora eséllyel vezetnek gyermekáldáshoz, mint az embriófagyasztás. Dr. Vereczkey Attila szerint az egyik legígéretesebb eljárás a petefészekszövet lefagyasztása, mivel ezzel a technikával minimálisra csökkenthető a késlekedés. „Egynapos sebészeti műtéti beavatkozás keretében elvégezhető, nagyszámú petesejt nyerhető és tárolható így, valamint kiskorú gyermekeknél is használható” – sorolja az előnyöket. A technológiát már több országban rutinszerűen alkalmazzák, és megközelítően 20-25 egészséges gyermek is született a segítségével. Az engedélyezési eljárás már nálunk is elkezdődött, vélhetően hamarosan nálunk is igényelhetik azok a nők, akik felgyógyulva a rákos megbetegedésből először, vagy akár ismét gyermeket vállalnának.

Forrás: www.versysclinics.com

Fotó: dream designs - FreeDigitalPhotos.net

Rákos lettem, de gyermeket szeretnék! 1. rész

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja