SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hogyan fejleszti a nyelvi készségeket a zene?

- 2019-11-18
Számos tanulmány bizonyította már, hogy a zenei képzés javítja a nyelvi készségeket. Nem volt ismert azonban az, hogy a zenei leckék vajon javítják-e az általános kognitív képességeket, jobb nyelvismerethez vezetnek-e, vagy a zene hatása inkább a nyelvfeldolgozásra korlátozódik-e.
Hogyan fejleszti a nyelvi készségeket a zene?

Egy újabb kutatás megállapította, hogy a zongoraóráknak nagyon sajátos hatása van az ovisok azon képességére, hogy különbséget tegyenek a különféle hangmagasságok között, ami javítja a beszédértést, a szavak megkülönböztetését. A zongoraórák azonban úgy tűnik, hogy semmiféle előnyt nem jelentenek az általános kognitív képesség szempontjából, amelyet az IQ, a figyelemtartomány, és a munkamemória mér.

Az eredmények szerint a gyerekek nem különböztek egymástól a szélesebb körű kognitív mutatókban, de mutattak némi javulást a szómegkülönböztetés terén, különösen a mássalhangzók esetében. A legnagyobb javulást a zongoracsoport mutatta.

A tanulmány azt sugallja, hogy a zenei tréning legalább annyira hasznos a nyelvi képességek javítása szempontjából, és valószínűleg még hasznosabb is, mint a további extra olvasási leckék.


A zene előnyei

A korábbi kutatások kimutatták, hogy a zenészek átlagosan jobban teljesítenek, mint a nem zenészek olyan feladatokban, mint az olvasásértés, a beszéd megkülönböztetése a háttérzajtól, és a gyors hallásfeldolgozás.

A tanulmányban részt vevő gyermekeket három csoportra osztották: az egyik csoportba tartoztak azok, akik heti háromszor 45 perces zongoraórára jártak, a másik csoport olvasási feladatokat kapott, míg a harmadik csoport tagjai nem jártak zongorázni és olvasási feladatokat sem kaptak.

Hat hónap elteltével a kutatók megvizsgálták a gyermekeket, hogy hogyan tudják megkülönböztetni a szavakat a magánhangzók, mássalhangzók, vagy a hangzásbeli különbségek alapján. A jobb szómegkülönböztetés általában megegyezik a jobb fonológiai tudatossággal, a szavak hangszerkezetének tudatosításával, amely az olvasás megtanulásának kulcseleme.

A zongoraórán részt vevők jelentős előnyt mutattak az extra olvasócsoportba járó gyermekekkel szemben azáltal, hogy ügyesebben megkülönböztették a mássalhangzóban eltérő szavakat. Mind a zongora, mind az olvasócsoport gyermekei jobban teljesítettek, mint azok a gyermekek, akik nem részesültek semmilyen plusz oktatásban.

A kutatók az EEG vizsgálatot is segítségül hívták az agyi aktivitás mérésére, és azt találták, hogy a zongoracsoportban a gyermekek erősebb válaszokat adtak, mint a többiek, amikor különböző hangmagasságú sorozatokat hallgattak. Ez azt sugallja, hogy a zongoraórán részt vevő gyermekek jobban érzékelik a hangmagasság-különbségeket, amely segít abban, jobban megkülönböztessék a különböző szavakat.

Nagyon fontos ez a gyerekek számára a nyelvtanulásban: megérteni és hallani a szavak közötti különbségeket. Az IQ, a figyelem és a munkamemória tesztelésében a kutatók nem találtak szignifikáns különbségeket a három csoport között – utalva ezzel arra, hogy a zongoraórák nem javítottak az általános kognitív funkciókon.

A kutatást végzők azt remélik, hogy ez az eredmény segít meggyőzni az oktatási szakembereket a zene oktatásának fontosságáról intézményi szinten is.

Forrás: Massachusetts Institute of Technology. (2018, June 25). How music lessons can improve language skills: Study links piano education with better word discrimination by kindergartners. ScienceDaily. Retrieved September 17, 2019 from    www.sciencedaily.com/releases/2018/06/180625192827.htm

Cikk forrása: 7koznapipszichologia.blog.hu
Kép: nightowl / pixabay

Kapcsolódó cikkeink:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja