Gyakoroljon vagy sem az első osztályba készülő gyermek?

Különböző foglalkozások keretén belül az oviban alkalmanként „megoldanak” feladatlapokat a gyermekek. Vannak, akik azt gondolják, ez bőven elegendő, míg mások sorra vásárolják az iskola-előkészítő foglalkoztatókat, esetleg felkészítőkre is elviszik gyermeküket, s dolgoztatják az ovist.

Amire nagyon kell figyelni, az két fontos dolog. Az egyik a mértékletesség, az a bizonyos „arany középút”. Ha szülőként azt tervezzük, hogy minden nap gyakoroltatni szeretnénk a gyermeket, akkor az ne legyen több 15-20 percnél, s törekedjünk arra is, hogy a megjelölt időintervallumban megjelenő néhány játékos feladat változatos legyen, tehát különböző fejlesztési területeket lefedő.

A másik rendkívül fontos dolog pedig, hogy ne hangoztassuk folyton, s ne azzal próbáljuk rávenni a gyermeket a feladok megoldására, hogy az iskolában is mennyi lecke lesz, s akkor aztán már nem lehet kifogást találni, a házi feladatot majd meg kell írni. Ilyeneket még véletlenül se mondjunk, s ne vigyük túlzásba a gyakorlást, mert a gyermek

• iskola iránti lelkesedése alábbhagy,
• esetleg már előre megutálja az egészet,
• szorongást vált ki belőle az a tény, hogy a játékos gyermekéveknek itt vége, hiszen ha már most ennyit kell gyakorolni, mi lesz majd az iskolában.

Sok gyermeknek van igénye, s kedve iskolás feladatok megoldására - főleg a lányoknak, akik esetleg már iskolásat is játszanak - bár leginkább ez 1. osztálytól kezdve meghatározó játéktevékenység. Vonalvezetési gyakorlatokat, vagy sormintákat jó móka nagyban, feladatlapok nélkül, játékosan is elvégezni. Pl. fonallal, legoval, liszttel, egyéb kreatív módon.

Az én egyik kedvenc eszközöm a logikai készlet, éppen ezért készítettem egy összeállítást a változatos játékokból, melyet itt lehet megtekinteni:

(A következő cikkem témája: Milyen egy jó iskola-előkészítő foglalkoztató, gyakorló?)

Nyitókép:  RODNAE Productions képe a Pexels.com-on