SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Farsangi versek, mondókák, jelmezes bemutatkozó versikék

Németh Noémi [cikkei] - 2020-01-13
Közeleg a farsang időszaka: amikor legalább egy napig bárkiből lehet szuperhős, hercegnő, vagy épp a kedvenc állata bőrébe bújhat a kicsi.
Még tündéribb lehet, ha bemutatkozó verset is szaval - ebben segít az alábbi gyűjtemény: farsangi mondókák óvodásoknak, és farsangi versek nagyobb gyerekeknek.
Farsangi versek, mondókák, jelmezes bemutatkozó versikék


Jelmezes bemutatkozó versikék

Mentovics Éva versei


Tavasztündér
(Jelmezes – bemutatkozó versike)


Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.

Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.

Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet.



A katicabogár
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Kisnyúl szalad át a réten,
ezer virág integet.
Incselkedő szél borzolja apró,
lenge ingemet.

Letépte az egyik pettyem,
s elfújta a határba…
Megtaláltam, s jól felvarrtam
a kis piros kabátra.
 


A mérges gomba 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Fejem búbján pörge kalap,
gallér feszül vállamon.
Kalapomon barna foltok…
Mérges vagyok - vállalom.

Erdőszéli bokrok alján
a sok eső rám csorog.
Eljöttem hát farsangolni,
bocskoromban táncolok.




A bohóc 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Egyet lépek, kettőt botlok.
Szabóm varrta ezt a fodrot.

Kezemben egy sétapálca.
Víg mosolyom nem csak álca.

Gurgulázva nevetgélek.
Járjuk együtt! Szeretnétek?




Medve a bálban
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Lépes mézre vágyom egyre -
attól víg a mackó kedve.
Felfalom az akácmézet,
nagy bundába alig férek.

Döcögős a medvetáncom,
de a bálon vígan járom.
Ha lesz néhány édes falat,
azt eszem majd, és nem halat.




A kalózkapitány 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Ki lehet e bátor
kapitány?
Arcán sebhelyekben
nincs hiány.

A jobbik szemével
Nézeget,
mankós bottal fürgén
lépeget.

Hej, a kalózélet
csuda jó!
Hullámokon vágtat
a hajó.

Vár reám egy békés
kis sziget,
elrejtem a rablott
kincseket.




A Nap
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Felváltva a csillagot,
kéklő égen ballagok.
Sugaraim temérdek
sötét helyre beférnek.

Elolvasztom a havat,
melengetem a tavat.
Fényem küldöm felétek,
míg a parton henyéltek.



A Hold
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Csillagok közt lépkedem,
lámpást cipel két kezem.
Éjjel járom az égboltot,
csillagmintás gallért hordok.




A csillag 
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Az égbolt most olyan tiszta,
csillog rajta minden minta.
Kiscsillagként köztük járok,
onnan jöttem tihozzátok.




A pillangó
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Könnyű a léptem,
libben a szárnyam.
Hajnalban már a
kerteket jártam.

Csábít a rózsa,
rezzen az ága.
Bókol a szélben
tarka virága.

Tálam a nárcisz,
étkem a nektár.
Sárga virága
minden nap megvár.

Négy kecses szárnyam
lebben a szélben.
Rózsakehelyben
szunnyadok éjjel.



A kéményseprő
(Jelmezes – bemutatkozó versike)

Öltözékem fekete.
Ugyan mi más lehetne?

Kéményedbe belesek,
sötét kormot keresek.

Felmászom a háztetőre,
kitisztítom egykettőre.

 

Farsangi versek gyerekeknek


Álljon a bál, amíg állhat.
Nyaggassuk a citerákat.
Körbe-körbe! csak vidáman!
Maszk nélkül, meg maskarában.
(Galambos László)

Tarbay Ede: Farsangi maskarák

Három lyukas
vicsori fogas,
kivájt belű sárga tök,
mi volnánk az ördögök.

Három fehér
tollas pucér
inges, réklis szárnyasok,
mi lennénk az angyalok.

Azt kívánjuk reggel-este,
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek.

Fazekukban pulyka,
kappan,
mindenféle jó főjjön,
kéményük is füstöljön.

Gyárfás Endre: Förgeteges ez a bál

Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.

Kéménykürtőn hosszan kürtöl,
nagybőgőzik pincemélyből,
cimbalmozik betongerendáin,
gitározik tévéantennáin.

Az eresze csikorgató,
az ajtaja tárogató,

Ég a kisze, lánggal ég,
bodor füstje felszáll,
tavaszodik kék az ég,
meleg a napsugár.

Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétfoszlik,
egész kitavaszodik.

Drégely László: Farsangi bál

A zenészek

Muzsikálnak,

Fürge lábak

Táncot járnak,

Járja Sára,

Meg a párja,

Víg a kedvük

Itt a bálba'

áncol a bohóc,

Huszár, medve,

Sanyi manó

Mek-mek kecske,

Mazsola is

Vígan járja,

Böbe baba

Lett a párja,

Sürög-forog

A sok népség,

Reggelig tart

A vendégség

Kanizsa József: Farsangi maszkabál

Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.

Donkó Sándor: Bohóc

Ez a krumpli nem az orrom,
bár most az orromon hordom,
farsang van, jó tréfa az,
ha a zsűri rám szavaz.

Bohóc vagyok én a bálon,
a táncot is megpróbálom,
ha nagy cipőm fenn akad,
a publikum rám kacag...

A fődíj egy dobostorta,
bohócnak való az azvolna,
hogyha talán megnyerem,
lisztes számmal elnyelem...

Garai Gábor: Táncdal

Citera pengi: körbe, járjad,
Katica, Böske, szedd a lábad!
Lobog a rózsa, rezeda bokra,
tavaszi lázban rezeg a szoknya.

Csoóri Sándor: Farsang napi kutyabál
 
De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsang napján
minden kutya
bálba kutyagolna.
Nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha is.
 
Komondor kényelmes,
lassú táncot ropta,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.

Szepesi Attila: A bohóc
 
Vidám legény a bohóc,
piros haja csupa kóc,
idelép, odalép,
a zubbonya búzakék.
 
Lengő inge pepita,
lobog rajta pántlika.
Viháncol, nótázik,
karikákkal mókázik.
 
Csupa fintor, csupa folt,
csupa masli, csupa gomb,
csupa csengő, csupa szín,
csupa csuda karmazsin.

Osváth Erzsébet: Sül a fánk
 
Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
 
Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
 
Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
 
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.

Fenyves Mária: Cirkuszban
 
Bohóc vagyok nem tagadom,
csörgő sipkám neked adom!
Cintányérom összeverem,
bukfencezek a fejemen.
Jókedvemet nem tagadom,
viccet mondok, ingyen adom.
Tapsra is kész a kezem,
piros kesztyű kezemen.
Ha produkciómnak vége,
futok a közönség elébe.

Tarbay Ede: Farsangi maskarák
 
ÖRDÖGÖK
 
Három lyukas
vicsori-fogas
kivájt-bélű, sárgatök:
mi vagyunk az ördögök!
 
ANGYALOK
 
Három fehér
tollas, pucér
inges, réklis szárnyasok:
mi vagyunk az angyalok!
 
ÖRDÖGÖK
 
Azt kívánjuk
este, reggel
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek!
 
ANGYALOK
 
Fazekukba
pulyka, kappan,
mindenféle jó főjön,
kéményük is füstöljön!
 
ÖRDÖGÖK
ANGYALOK
 
Kolbász, sonka,
csülök, borda,
diós, mákos mind jöhet,
itt a zsákunk, töltsétek meg!

Gazdag Erzsébet: A bohóc köszöntője
 
Jancsi bohóc
a nevem
Cintányér a
tenyerem.
 
Orrom krumpli,
szemem szén,
Szeretném ha
szeretnél!
 
Velem nevetsz,
ha szeretsz,
Ha nem szeretsz
elmehetsz!
 
Szívem, mint a
cégtábla,
ruhámra van
mintázva.
 
Kezdődik
a nevetés,
Tíz forint a
fizetés.
 
Ha nincs pénzed,
ne nevess.
Azt nézd innen
elmehess!

Gyárfás Endre: Varjúfarsang-Kárkarnevál

Szól a Csóka:
-Varjú Vendel!
Holnap bál lesz,
ne feledd el!
Diszkógöncben
vagy frakkban,
légy ott, hiszen
farsang van;
fürge szárnyán
mókát szállít
január.
Ám a Varjú
ennyit mond csak:
-Kár, kár, kár.
Végül persze
elmegy Vendel,
polkázik a
verebekkel,
tangózik a
sirállyal,
mulatatja
vidám dal.
S mikor farsang
farkát húzza
február
így szól Vendel:
- Kár, hogy elmúlt,
kár, kár, kár!

Vidor Miklós: Bolond-bál

Bolond bálban jártam
az este,
a szamárral táncolt
a kecske.
Három majom húzta
a nótát,
vasvillával ettek
szamócát.
Be is csípett egy-két
legényke,
lisztes zsákot húztak
a pékre.
hordón lovagolt egy
bohóc ott,
kék füles dinnyével
golyózott.
Nyúlfi elől iszkolt
a róka,
fején árvalányhaj
paróka,
víg paprikajancsi
dobolt rám!
Ilyen volt a híres
bolond-bál!

Kiss Anna: Bögre-bál

Bödön ledübben
Réztál lecsattan
Fazéknak lángon
Tejhabja lobban
Rebben a lámpa
Daráló járja
Egerek jönnek
A bögre-bálba
Kemence döngi
Vastepsi zengi
Fütyül a kulcsluk
Nincs itthon senki

Gazdag Erzsébet: Cincér lakodalom

Szörnyű sok a sokadalom
Áll a cincér lakodalom.
Tücsök és a kabóca
a vigalom bohóca.
Megsütöttek három bolhát,
s hat szunyognak száraz combját
kirántották ebédre.
-Jó étvágyat melléje!-

Farsangi mondóka

Elmúlt farsang el, el, el
Kinek használt, kinek nem.
Nekem használt, neked nem
Én táncoltam, te meg nem.

Farsangi mulatságra

2-Sárga murok, zöld uborka,
Szökjünk, mint a kecskebéka!
-Hó te Gyurka, hó te hó!
Ne szökjél úgy, mint a ló.
-Hogyha hívnak, fogadd el!
Ha kergetnek, szaladj el!
-Tágasságot nekünk is,
Ha kicsikék vagyunk is!

Sarkady Sándor: Kikiáltó

Maskarások, bolondok
Rázzátok a kolompot
Takarodjon el a tél
Örvendezzen aki él.

Csoóri Sándor: Esti párbeszéd

Jó estét, hársfa!
Hová készülsz?
-Bálba!
Hová, milyen bálba?
-Hold udvarába
sárgarigó-bálba.
Mit csinálsz te ott?
-Gyere velem majd meglátod,
ághegedűn muzsikálok,
rigóknak dalolok.


 

Mentovics Éva farsangi versei


Vígság legyen! 

Farsang van most,
ne feledd el.
Maskarádat
fürgén vedd fel!

Szól a duda,
szedd a lábad,
perdülj, fordulj,
fürgén járjad!

Libbenjen a
pörgős szoknya,
a nadrág is
vígan ropja!

Dobbanjon a
bundás bakancs,
vígság legyen,
ez a parancs!




Tél – kergető 

Itt van a farsang,
készül a fánk.
Hatalmas móka
vár itt ma ránk.

Pattog a tűz, és
serceg a zsír,
mindenki ehet,
amennyit bír.

Tűnjön el innen
végre a tél,
ropja a táncot
aki csak él!

Jöjjön a napfény,
süssön le ránk!
Addig is együnk,
fogyjon a fánk!




Mulatság 

Száll az ének,
hív a nóta,
táncot ropunk
reggel óta.

Gyors ritmusra
dobban lábunk,
ma éjfélig
meg sem állunk.




Sül a fánk 

Pufók fánkok sülnek sorra,
ott várnak a porcukorra.
Ízes lekvár kerül bele…
aki éhes, gyerünk, egye!
Lángolj, kisze, vidd a telet!

Ahogyan a kisze ég,
úgy tűnjön el minden jég!
Csorduljon a jégcsap könnye,
éltet adjon minden csöppje!

Amikor a kisze lángol,
fusson a fagy hét határról!
Dőljön le az összes hófal,
tavasz jöjjön minden jóval:

gólyahírrel, napsugárral,
szárnyaljon a víg madárdal,
csattogjon a gólyakelep…
szaladj már tél, ott a helyed,

ahol hívnak, ahol várnak,
szíves szóval invitálnak.
Hadd fogadjuk a víg tavaszt,
mely orcánkra mosolyt fakaszt,

derűt ígér, víg kacagást -
felednénk már a havazást.
Csobbanjon a csermely fodra,
rügy pattanjon sombokorra!

Lila sáfrány, csillagvirág
hirdesse, hogy szép a világ.
Lángolj, kisze, vidd a telet,
bimbózz, tavasz, itt a helyed!

Kisze, kisze, szalmabáb,
égj el minél hamarább,
füsttel írd a kéklő égre:
Jöjj el, tavasz, jöjj már végre!

(Balatonszőlős, 2010. január 18.)



Farsangoljunk!

Közeleg a farsang farka,
addig vígan legyetek!
Ki szeretne maszkba bújni?
Magasba a kezeket!

Járjuk, míg a lábunk bírja,
szökdeljünk a szőnyegen!
Ugrás Bálint, Gergő, Panka,
Julcsa te is jöjj velem!

Medve toppan, macska szökken,
táncba fog a boszorka,
söprűnyélre felpattanva
reppen majd a nyomodba.

Ne áruld a petrezselymet,
uzsgyi pajtás, lépj ide!
Pördülj jobbra, fordulj balra,
mint gombóc a prézlibe’.

Szökkenjünk hát, ropjuk fürgén,
és ha nem nagy áldozat,
faljuk fel a porcukorral
behavazott fánkokat!

(2010. november 28.)



Banya-tanya

Omladozó, romos tanya,
otthont lel ott minden banya.
Kietlen, és rideg tájék,
hol ember tán sose járt még.

Reped, mállik dől a fala,
oda tart most minden banya.
Körülötte szürke árnyak…
teliholdkor odaszállnak.

Fellobban a katlan lángja,
kezdődik a banyák bálja.
Repdesnek a denevérek,
felharsan a boszi-ének:

- Szépségemé minden érdem,
kétszáz évet már megértem.
Fejemen a varázskendő,
gonosz vagyok, kárörvendő.

Padlásomon denevérek…
szívességre sose kérj meg!
Hogyha mégis erre tévedsz,
békatestben tovább élhetsz.

Égnek áll a boszik haja,
füstölög a banya-tanya.
Mire vége van az éjnek,
a  rút banyák hazatérnek.


A hóember búcsúja

Csordul a könnye,
roskad a válla,
tócsában lépked
éjjel a bálba.

Bánatos arccal
búcsúzik egyre,
könnyei hullnak
lassan a gyepre.

Ébred a reggel,
pezsdül a pírja,
jégcsapok fogynak,
sorvadnak sírva.

Vége a télnek,
éled a kert már,
farsangi fánkra
cseppen a lekvár.

(Balatonszőlős, 2010. január 30.)


Nincs ötletetek, kinek vagy minek a bőrébe bújjon idén a gyerkőc? Nézz szét jelmezötleteink között!
 

Indexkép: Sylvie Bouchard / Shutterstock 
Farsangi maszk: kreatikar / Pixabay

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja