SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség

Makra Ildikó Judit [cikkei] - 2011-03-24
Minden mozdulatunk a személyiségünkre jellemző akciók-reakciók sorozata. A mozgását figyelve következtethetünk egy vizsgált személy tulajdonságaira, így az írómozgásból is elemezhető létrehozójának egyénisége. Az írás és a rajz ezért mozdulataink síkban rögzült lenyomatainak tekinthetők.
Kézírásunkban a személyiségünk 1. rész - A sebesség

"A személyiség felöleli az emberi jellem minden összetevőjét: az intellektust, a temperamentumot, a készségeket, erkölcsét és minden olyan attitűdöt, amely benne élete során kiépült."

Minden ember, egyszeri megismételhetetlen remekmű, mégis bizonyos azonosságokat mutat egyes helyzetekben, így a szerepekben illetve a személyiséget felépítő részek által rendszerezhető, feltárható. Az analízis lényege, hogy a személyek változatos és egyedi tulajdonságaiból, viselkedésmódjaiból, reakcióiból a nagy számok törvénye által átlagolhatóak az általános emberi megnyilvánulások. Azonban az átlagtól való eltérések mutatják meg az egyedre jellemző tulajdonságokat, és mivel az átlagember nem létezik, ezért minden személyiség különböző mintázatokat mutat a maga emberi mivoltában.

Írásunkból látható gondolkodásunk, mozgásunk sebessége

A gyorsan gondolkodó ember igyekszik gyorsan cselekedni, így nem csak egyéb tetteinek tempója, de írásának sebessége is árulkodik erről a vonásáról. Látható, hogy a gyors írás, valamelyest jobbra dől, egyszerűsödik, elrántott ékezetek, áthúzások lehetnek benne. Még gyorsabb írás esetén, például az ékezetek írásánál, alig emelkedik fel a toll - hiszen az is időveszteség -, így érinti a toll hegye a lapot mozdulatváláskor, így jönnek létre az elrántások, hegyesedések, légvonalak, bekötött ékezetek, és áthúzások, redukált betűmódosulások.

grafominta1

A túlzott sietség szinte olvashatatlanná teheti a betűket, így az író csak emlékezetből olvassa, - ha képes elolvasni - saját írását. Lemaradó betűvégek, szóvégek, elmosódó, fonalassá váló hullámszerű szavak jelennek meg, főleg a szöveg vagy a mondatok végén. Lemaradnak az apróbb jelek, ami feledékenységet, elmaradt kontrollt jelez, mert idő híján ezekre az apró finomságokra már nincs idő. A csapongó gondolkodás, a mindenhol egyszerre való jelenlét vágya, a hajszoltság ezeket a jeleket tartalmazza.

grafominta2

A lassabb, megfontoltabb ember írássebessége is lassabb, nyugodtabb vonalvezetésű. Van idő a tanult írás apró jeleinek - pont, vessző, áthúzás, kezdő- és végvonalak - pontos kirakására. Folyamatos kontrollra, áttekinthetőségre, átgondolt cselekedetekre számíthatunk ekkor. Többnyire kissé dőlő vagy függőleges betűkkel írott, álló az írás. Minél olvashatóbb egy írás, annál megbízhatóbb az írója, aki például a nevét is olvashatóan írja le aláíráskor és a szöveg írásképe is azonos az aláírásával, az vállalja a felelősséget tetteiért.

grafominta3

A túl lassú, vontatott, erősebben balra dőlő írású ember nem szívesen közeledik, kevésbé nyitott a külvilág felé, bizalmatlan, lassan barátkozik. Aki a lassúság mellett sok plusz ívet, szöget, díszítést, egyéb sallangokat is belesző a tanult betűmintákba, az szeret eltérni a lényegtől, kiszínezni a valóst, eltérni az eredeti témától. Nem a lényegre koncentrál, hanem a külsőségekre, a formákra.

grafominta4

A lassú, de széteső betűket tartalmazó, lemaradó ékezetekkel, betűelemekkel, hiányzó betűszárakkal bíró írás betegségeket, a gondolkodás akadozását, az energiaáramlás folyamatosságának megtörését mutatja. A betűn belüli vonalkapcsolatok megszakadása, a külvilággal való kapcsolatok töredezettségét is jelzi. Idős korban vagy komolyabb betegségben fordul elő természetes módon, illetve szellemi fogyatékosság vagy pszichózisok esetén.

grafominta5


(Az írásminták csak illusztrációk, az egyéni eltérések miatt, nem tartalmazzák a leírt jellemzők mindegyikét.)

Kézírásunkban a személyiségünk 2. rész - Gondolkodásunk rugalmassága
Kézírásunkban a személyiségünk 3. rész - Alkotás, kreativitás, fantázia
Kézírásunkban a személyiségünk 4. rész - Érdeklődés, objektivitás
Kézírásunkban a személyiségünk 5. rész - Figyelem és kritika
Kézírásunkban a személyiségünk 6. rész - Érzelmeink erőssége és az agresszió
Kézírásunkban a személyiségünk 7. rész - Temperamentum és gátlások
Kézírásunkban a személyiségünk 8. rész - Érzelmi megnyilvánulási formák
Kézírásunkban a személyiségünk 9. rész - Élménykészség mértéke
Kézírásunkban a személyiségünk 10. rész - Az akarat megjelenése írásunkban
Kézírásunkban a személyiségünk 11. rész - Önbizalom, önértékelés
Kézírásunkban a személyiségünk 12. rész - Önkontroll, önirányítás
Kézírásunkban a személyiségünk 13. rész - Önismeret, „én”-ünkkel való kapcsolatunk
Kézírásunkban a személyiségünk 14. rész - Én-ideál és önelfogadás
Kézírásunkban a személyiségünk 15. rész - Ellenállóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 16. rész - Motivációink
Kézírásunkban a személyiségünk 17. rész - Teljesítménymotiváció
Kézírásunkban a személyiségünk 18. rész - Anyagi javadalmazás
Kézírásunkban a személyiségünk 19. rész - Szórakozás, megfelelő munkakörnyezet
Kézírásunkban a személyiségünk 20. rész - Közösségi kapcsolatok igénye
Kézírásunkban a személyiségünk 21. rész - Mozgásigény
Kézírásunkban a személyiségünk 22. rész - Munka/Feladatvégzés
Kézírásunkban a személyiségünk 23. rész - Szervezőkészség
Kézírásunkban a személyiségünk 24. rész - A munkavégzés hatékonysága
Kézírásunkban a személyiségünk 25. rész - Döntőképesség a feladatokban
Kézírásunkban a személyiségünk 26. rész - Hagyománytisztelet és újítóképesség
Kézírásunkban a személyiségünk 27. rész - Szociabilitás, társas kapcsolatok
Kézírásunkban a személyiségünk 28. rész - Beilleszkedési céljaink és a dominancia
Kézírásunkban a személyiségünk 29. rész - Konfliktuskezelési típusok
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 1.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 2.
Kézírásunkban a személyiségünk 30. rész - Beilleszkedésünk formái 3.
Kézírásunkban a személyiségünk 31. rész - Önállóság I.
Kézírásunkban a személyiségünk 32. rész - Önállóság II.
Kézírásunkban a személyiségünk 33. rész - Alkalmazkodás és diplomatikusság

Fotó: cocoparisienne: handwriting / pixabay
 

Makra Ildikó Judit


Makra Ildikó Judit
Írásjavító grafo-pedagógus

Rajzelemzés és íráselemzés

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-70/529-89-12 (18 h.-tól - 21 h.-ig)
E-mail: grafobazis@gmail.com
Honlap: http://www.grafomotoros.hu
             http://www.iraszavar.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja