Honvédelmi tervet kell készíteniük az óvodáknak, iskoláknak

Kevés szülő ássa bele magát az intézményi dokumentációba, amikor gyermeke óvodás, iskolás lesz, ezért nem sokan tudják, hogy az intézményeknek írásban le kell fektetniük, mi a teendő baj esetén. Tűzvédelmi terv és balesetvédelmi kézikönyv már nagyon régóta létezik, a vörösiszap-katasztrófát követően pedig minden köznevelési-oktatási intézménynek meg kellett írnia a katasztrófavédelmi tervet. A nagyvilág eseményeinek hatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma levélben kérte az óvodáktól és iskoláktól, hogy legkésőbb fél éven belül készítsék el az intézményi HIT-et, azaz a Honvédelmi Intézkedési Tervet.

Mivel a terrorveszély folyamatosan fennáll, szükséges, hogy legyen egy vész-forgatókönyv, "esetlegesen bevezetendő különleges jogrend" esetére, ami lehet megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy váratlan támadás.

A levéllel érkezett egy minta-tervezet is, melynek alapján az intézmények elkészíthetik saját magukra vonatkozóan a HIT-et. A jogi körülmények tisztázását - mi a terv rendeltetése és mikor lép életbe, ki melyik szerv felé tartozik jelentési kötelezettséggel, kik a kapcsolattartók, milyen működési rend lép életbe különleges jogrend esetén - követően a tervben részletesen rögzíteni kell, hogy mi a teendő baj esetén.

Ez első körben a riasztási-értesítési láncot jelenti, nyilván abban az esetben, ha a terrortámadás akkor érné hazánkat, amikor az intézményben gyermekek vannak. A tervnek tartalmaznia kell, hogyan biztosítható a gyerekek védelme a lehető legmagasabb szinten. A minta-terv világosan leírja, hogy az iskolák, óvodák elsődleges feladata a gyermekek életének, egészségének és biztonságának védelme bármely veszélyhelyzetben, de a HIT az intézmény más feladataira is utal, a válságkezelésben vállalt szerepét, és hogy az esetleges nemzetbiztonsági és katonai feladatok gördülékeny elvégzését hogyan és mivel tudják támogatni.  

Az intézményben létre kell hozni egy Szervezeti Irányító Csoportot, melynek élén az intézmény vezetője áll, tagjai pedig az iskolai, óvodai dolgozók közül kerülnek ki.

A tervben személyeket kell kijelölni, mint a különféle feladatok felelőseit. A személyek és dokumentumok menekítése, a kapcsolattartás a felsőbb szervekkel, de a vegyszerek biztos helyen való elzárása is külön felelőst igényel. Maga a terv jóval összetettebb, mint a tűzvédelmi terv, hiszen nem feltétlenül látható előre, milyen jogi, katonai, védelmi lépés válik szükségessé. Az intézményeknek júniusig el kell készíteniük a saját tervüket a minta alapján és azt e-mailen beküldeni a Minisztériumnak.

Hazánk egyébként nem úttörő ebben a kérdésben, Nagy-britanniában például már kész az oktatási terv is, melynek mentén az általános iskolában tanítják majd a gyerekeknek, hogy mi a teendő terrortámadás esetén. A “Fuss, Rejtőzz, Jelezz”-kampány hírességek részvételével már fut, és a szakemberek sürgetik, hogy az iskolai rutin részét képezze az oktatása. A témában egy mesekönyv is megjelent, “Jön a cica!” címmel, mely egy egér-városba betörő macskáról mesél, a bajba került kisegerek tettein keresztül oktatva, mi a teendő hasonló helyzetben.

Ijesztő belegondolni, hogy szükség van erre napjainkban, ugyanakkor megnyugtató is, hogy gyermekeink nagyobb biztonságban lehetnek és van terv a kimenekítésükre ha esetleg baj történne - erre szükséges figyelmet fordítani.

Kép: coyot / Pixabay