SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Kisülés a kerékpárra - avagy: választási horrorunk

Fehér Mihály [cikkei] - 2021-01-26
Régen, a ’28-as csepelek idejében a kerékpárok egyértelműen munkaeszközök voltak, mára ez megváltozott. Ma a legtöbben már hobbiból kerékpároznak, mehetnének munkába autóval, tömegközlekedéssel, de kerékpárral mennek, hogy mozogjanak. Nagymamámnak eszébe sem jutott volna, hogy azért üljön biciklire, hogy biciklizzen, ma már Balatonkerülő kerékpárosokkal találkozni a vonaton is, oda- vagy hazautazásuk közepette.
Kisülés a kerékpárra - avagy: választási horrorunk

Az igények sokrétűvé válásának megfelelően, az általánosságban emelkedő életszínvonalnak köszönhetően rengeteg féle kerékpár, rengeteg féle vázkialakítással jelent meg.

Anno a csepelre lehetett venni gyermekülést, és pont. Volt 2-3 féle, plusz a kisipariak.
Ma egy gyártó, egy típusából van kétféle felfogatási variációval rendelkező, és sok gyártónak, sok típusa van, soktípusú kerékpárhoz.
 

Amikor eldöntöttük, hogy csemeténk elég nagy ahhoz, hogy anyával-apával kisülésben kerékpározni menjen, és mivel szerettünk is volna vele akár hosszabb távra is eltekerni, óriási gondba kerültünk, mert fogalmunk sem volt arról, hogy mi lesz a jó megoldás.

Azt tudtuk, hogy megyünk vele boltba, mamához, mindenfele, csomagokkal kiegészítve. Tudtuk, hogy megyünk kisebb városi tekerésekre, csak úgy, kedvtelésből. Megyünk vele viszonylag hosszabb utakra is: elbringázunk a tóhoz, vagy csak úgy a földek közé, napot, nyulat, fényt, szelet, port, napraforgót – tapasztalni. Tudtuk, hogy mindkét bringára fel akarjuk rakni a kisülést, mert anya és apa ki-ki a sajátjával szeret tekerni, és mindketten szeretnénk vinni a gyerkőcöt.
 

Tehát az viszonylag hamar körvonalazódott, hogy csak olyan jöhet szóba, amelyhez lehet külön vásárolni plusz tartókonzolt, hogy a két kerékpáron egyszerűen cserélgethessük. Az igazi ángária, az előre, vagy hátra rakjuk a gyereket. A legtöbb boltban csak a hátul levő van készleten, mert viszonylag olcsó, kevés rögzítési lehetőség van, szóval ez a leginkább uniformizálható, de mi rengeteg indokot sorakoztattunk fel magunknak, hogy ne hátra, hanem előre kerüljön a kisülés:

  • A lurkó előttünk van, így jobban szemmel lehet tartani.
  • Lehet vele hátra forgolódás nélkül kommunikálni (ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy folyamatosan beszélgetünk).
  • Lát, előre, és nem csak egy nagy popót jelent az utazás, hanem kutyát, macskát, nénit, bácsit, „taktooo”-t (traktor).
  • Tanulmányozhatja a kormányzást, ha unatkozna, babrálhat a csengővel, meg egyáltalán fogathatunk fel neki ezt-azt a kormányra. Mire saját kisbiciklire ül, már minden ismerős lesz neki.
  • A kerékpár sokkal (!) stabilabb, a súlyeloszlás jobb, nem a hátsó kerék a túlterhelt, súly, tapadás és így fékerő jut az első kerékre is (ez tapasztalati érv, utólag, akkor még nem tudtuk).
  • Apa nem rúgja le az utódot fel és leszálláskor… - komoly, ez csomaggal, kosárral már megtörtént korábban… nem akartunk reckírozni.
  • Ha elöl a gyerek, akkor hátul marad hely csomagoknak, akár túratáskának, kosárnak.
     

Ezzel szemben a hátrányok között

  • A nagyobb menetszél, ami főleg hidegben lehet zavaró – de arra döntöttünk, hogy mivel hobby kerékpározunk a kicsivel, olyan nagyon cudar időben úgysem indulunk el, ha mégis, akkor meg jobban fel kell öltöztetni, szélálló dzseki, szemüveg.
  • Bogaraknak nagyobb a kitettség – hát, őszintén: „ez van”. A szemüveg és a cumi (amit egyébként is hordunk bringázáshoz fog-összekoccanás ellen) valamicskét véd, abba, hogy százezer muslicát „kiharapunk” a felhőből, még soha nem haltunk bele, max kellemetlen, de – ez van…
  • Akkor még nem tudtuk, de egy picit szét kell tartani a térdeket tekerés közben, és egy nagyon kicsit kevésbé lehet elfordítani a kormányt, ami egyébként a közlekedést nem befolyásolja, de mondjuk egy biciklitárolóban nehezebb helyben megfordítani a gépezetet.
  • A legnagyobb hátrány a felfogatás milyensége és a beszerezhetőség lett…

Fogalmam sincs, miért van ilyen kicsi kínálat elölre szerelhető gyermekülésből (jó oké, persze, azért mert kisebb. Ráadásul nem vagyunk gazdagok, így az ár sem mindegy. Az sem, hogy férfi és női kerékpárjaink vannak párban, szépek, cukik vagyunk velük, nem kellene a fekete- és bézsszínű flottát valami übernemodavaló színű kisüléssel megbombázni… Valamint lehet, hogy más nemű következő használója is lesz egykor. 

Szóval a viszonylagosan gyors döntést, vagy két hétig, esténként, net-bogarászás követte, amikorra sikerült kikutatni, egy semleges színű, elölre, nem a kormányszárra, hanem a vázra fogatható (kormányszárat láttunk már eltörni) kisülést. Kiemelten rossz helyzetben voltunk egyébként, mert nekünk pont olyan a váz kialakítása, hogy 10-ből kilenc féle felfogatás nem fért el, de kikutattuk a tizediket.

Azóta meg boldogan használjuk, és sokkal jobb mintha hátul lenne a kis raptor.

Mi mindenkinek ajánljuk, kisülést, elölre!

Fotó: Anja🤗#helpinghands #solidarity#stays healthy🙏 képe a Pixabay -en.

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja