A kicsiket meg kell tanítani adni

A szeretet ünnepe talán épp a lehető legmegfelelőbb pillanat arra, hogy a kisebb gyerekeket megtanítsuk az ajándékozás örömére. Sajnos egyre gyakoribb jelenség a kisgyerekes házaknál, hogy a karácsonyfa már nem is az ünnep legszebb és legtisztább jelképe, hanem egy, az ajándékhalmok mögött szerényen megbúvó fácska.

Pedig mi, szülők pontosan tudjuk, ha gyerekeink túl sokat kapnak, értékelni sem fogják igazán, elvész az öröm, később pedig felesleges, megunt kacattá válik minden. Még nagyobb problémát jelent, ha már az ünnepek előtt elhitetjük a gyerekekkel, hogy a Jézuskához írt levelükben ők valójában nem is a kívánságaikat írják le, hanem egyenesen parancsolnak, s ezért az ajándékok megfellebbezhetetlenül járnak nekik. Abban a pillnatban ahogy a gyerek elhiszi magáról, hogy ő mindenható, már át is vette az irányító szerepét a családban. Zsarnokká növi ki magát. Pedig sosem szabad egy gyerekkel azt éreztetni, hogy ő lenne a világ közepe.
 

A pszichológus szerint igenis fontos, hogy a gyereket olykor csalódások érjék. Ha minden óhajtott játékot megkap, elveszíti a vágyódás érzését, a kíváncsiságot, és az élet szürke lesz számára. És ha majd az iskolában elmeséli, hogy megkapta a legújabb videojátékot, telefont, szuper biciklit és még a legmárkásabb sportcipőt is... a játszótársai az irigyeivé válnak, talán még ki is vetik a közösségből.

Az ajándékdömpingből ugyanakkor leszűrheti azt is, hogy a szeretet pénzzel mérhető, és megvásárolható tárgyakban ki lehet fejezni. Még ha nem is vagyunk gyakorló keresztények, érdemes a gyereknek arról beszélni, hogy a karácsony nem csak vásárlás és pénzköltés, hanem olyan ünnep, amikor egymásra figyelünk, másokra gondolunk, és szeretetünket ajándékokkal, figyelmességekkel próbáljuk meg kifejezni.
 

A kamasz csak a pénznek örül

Miért kérnek inkább pénzt, mint ajándékot?
 

Fogyasztói társadalomban élünk. A kamaszok olyanok, mint mi vagyunk: szeretnek vásárolni! De ha csak pénzt vagy vásárlási utalványt adunk nekik, az ajándék szimbolikus értéke elveszik...

Mit jelent az ajándék szimbolikus értéke?

Az ajándék nem egyszerűen egy tárgy. Társítanunk kell ahhoz az emberhez, aki adja. Benne van a szeretete, az odaadása. Egy kamasz évek múltán is emlékezni fog arra, hogy a nagybátyjától kapta a biciklit vagy a nagymamájától a gyűrűt. De emlékezni fog-e arra, ki adta neki azt a borítékot, melyben 2004. december 24-én 5000 forint volt? A pénz sokszor megkönnyíti a dolgunkat, de személyessé nem teszi az ajándékot.

A nagyszülők, nagybácsik, nagynénik sokszor nem tudják, mit adjanak nekik ajándékba. Hogyan lehetnek biztosak, hogy örül majd a kamasz?

Valóban nehéz kiismerni egy kamaszt, ha nem élünk a közvetlen közelében. De karácsonykor igenis fel lehet vele venni a kapcsolatot, és megkérdezni: mit olvas, milyen zenét hallgat... Ismerjük be, hogy a bizalmatlanság jele, ha egy kamasz pénzt kér ajándék helyett. Nem bízik bennünk: tudja, hogy nem ismerjük. Bizonyítsuk be az ellenkezőjét...

Ha teljesen melléfogunk?

Sztereotípiákban gondolkozunk. Ne felejtsük el, hogy az ajándék egyik legszebb tulajdonsága a meglepetés!

Többen, együtt, értékeset

Ha tudjuk, hogy minek örülne, de az túlságosan nagy tétel bárkinek a családban, fogjunk össze. A kollektív ajándék is gyönyörű. Ha egyetlen digitális fényképezőt talál a fa alatt, hatalmas örömmel fogja eltölteni.

Fele-fele?

Jó ötlet az is, ha az ajándék egyik része egy általunk kiválasztott tárgy (könyv, lemez), a másik felét pedig pénzben adjuk.

forrás: www.holgyvilag.hu
Fotó: buerserberg/Pixabay.com