Mit hozott 2009? - Adócsökkentés, magasabb minimálbér és több szja

Idén 69 ezerről 71 500 forintra nő a minimálbér, és 87 ezerre emelkedik a legalább középfokú képesítést igénylő munkakörben dolgozók garantált bérminimuma. Ez a minimálbér esetén a tavalyi 56 190 forintos nettó jövedelemmel szemben 1620 forinttal magasabb, 57 814 forintos nettó jövedelmet jelent. A munkáltatók járulékterhei is ennek megfelelően kismértékben emelkedni fognak a minimálbér fizetése esetén. Rosszabbul járnak azok, akiknek éves jövedelmük eddig 1 millió 700 ezer forint volt. Ők 18 százalékos szja-kulccsal adóztak. Ha 2009-ben növekszik a jövedelmük, akkor a növekmény magasabb adózási sávhatárba esik, és 36 százalékos kulccsal adózik.

A sávhatárok immár 3 éve nem változnak, így ha valaki béremelést kap és azzal átlépi az évi 1 millió 700 ezer forintos sávhatárt, akkor - mint a fenti példa is mutatja - automatikusan magasabb kulccsal adózik - mutat rá Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője, hozzátéve: ez az egyik leghátrányosabb "nem módosítás" 2009-ben. Az szja-törvény e paragrafusa fenntartja azt a gyakorlatot, hogy a dolgozókat minél alacsonyabb béren vagy bejelentés nélkül foglalkoztassák - ezzel is támogatva a feketegazdaságot.

Igaz, a sávhatár inflációt követő módosítása (1,7 millióról 2 millióra) elmaradt, ám a különadónál mégis megvalósult a "sávhatár" emelése, csak kicsit másképp - ez Angyal József okleveles adószakértő szerint az egyik legjelentősebb adóváltozás 2009-ben. A járulékalap felső határának 19 500 forintról 20 400 forintra emelésével különadót - szemben a 2008-as évi 7 millió 137 ezer határral - csak évi 7 millió 446 ezer forinttól kell fizetniük a magánszemélyeknek. Vagyis a magasabb jövedelműeknek 4 százalékkal kevesebb (külön)adót kell fizetniük a 7,137 és a 7,446 millió forint közötti jövedelemsávban. Ez összesen 12 360 forint megtakarítást jelent 2008-hoz képest. Az alacsonyabb bérből élőknek viszont nem csökken az adójuk.

Nemcsak a különadóra, hanem a járulékokra is igaz, hogy a kisebb keresetűek után többet fizethetnek, mivel a munkavállalói és az egészségbiztosítási járulék alapja 2009-től megegyezik, csakúgy, mint a munkaadói és a társadalombiztosítási alap - figyelmeztet Angyal József. Az intézkedés állítólagos célja, hogy a munkáltatónak, illetve a dolgozónak ne kelljen felesleges számításokat végeznie ahhoz, hogy megtudja, mennyi járulékot kell fizetnie. Csakhogy az is előfordulhat, hogy épp a dupláját kell, mint eddig.

Tavaly a munkavállalói járulék (1,5 százalék) alapja a bruttó munkabér, vagyis minimálbér esetén 69 ezer forint volt. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a dolgozónak, ha a minimálbérnek megfelelő összeget kapta, csak ezután kellett a másfél százalékot fizetnie, abban az esetben is, ha a munkáltatója a dupla járulékalap szerint fizette a járulékot utána. Ez januártól megváltozott: az alkalmazottnak már nem a bruttó (minimál)bére (2009-től 71 500 Ft), hanem annak a duplája (ez az egészségbiztosítási járulék alapja is) után köteles fizetni a másfél százalékot a munkáltató, ezen felül a 3 százalék munkaadói járulékot, ha a minimum járulékalap után fizet. Ez több mint a kétszerese a 2008-as mértéknek.

A minimálbér (bruttó jövedelem) és a dupla járulékalap közötti részre eső munkaadói járulék szintén a munkaadó pénztárcáját fogja terhelni. Bár a kormány nem tervezte a járulékok emelését, a törvénymódosítás mégiscsak járulékalap-kiszélesítésnek tekinthető - szögezte le Angyal József. Extra munkavállalói járulékot is kell fizetnie annak, aki betegszabadságra megy, adóköteles devizaellátmányt vesz fel, vagy munkahelye - a jogszabályban megengedett felett - bármilyen költségét megtéríti. Januártól ugyanis a személyi jellegű kifizetések után is kérik a másfél százalékot.

Legfőbb adóváltozások 2009-ben:

- nem kell ingatlanadót fizetni
- eltörölték az örökösödési illetéket
- értékalapú helyett fix összegű a cégautóadó
- új szja-adókedvezmény a nyugtaadásnál - maximum 100 ezer forint
- adószám-felfüggesztés: több lehetőség az APEH kezében
- 20 százalékos mulasztási bírság a 250 ezer forint feletti készpénzügyleteknél
- megszűnt az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos határa - egyedi korlátok kultúrautalványra és iskolakezdési támogatásra
- a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását; ezt január 31-ig kell kérnie az alkalmazottnak
- az adóhatóság akkor is felfüggesztheti az adózó adószámát, ha ismételten kényszerül 60 napos üzletbezárást elrendelni
- megszűnt a 35 százalékos osztalékadó; a módosítás az osztalék adóztatására - feltéve, hogy az osztalékra nem az egyéb jövedelemre irányadó szabályok alkalmazandók - 10 vagy 25 százalékos adómértéket ír elő