Tényleg erősíti a házasságot, ha az apa is otthon marad szülési szabadságon?

Ahányszor előkerül ez a téma a nemzeti törvényhozásban, a konzervatívok általában versenyben tiltakoznak ellene, és azt mondják, hogy az intézkedés aránytalanul sújtja a kisvállalkozásokat. Azonban a konzervatívok és meggyőzhetők, hogy a szülési szabadság biztosítása az apáknak jó dolog: ha szembesülnek a ténnyel, hogy az otthon maradás lehetősége megerősíti a házasságot.

Kérdezzünk csak meg bármilyen társadalomtudóst egy laboratóriumban, és biztos azt fogja mondani, hogy a családi munkamegosztás a házimunka vonatkozásában az egyik legfájóbb pontja az anyák és apák közötti ellentéteknek. A nők nagy utat tettek meg a munkaerő-piaci részvétel tekintetében, de még ma is ők végzik a házimunka legnagyobb részét. A nők még mindig kétszer annyit dolgoznak otthon és vigyáznak a gyerekekre, mint a férfiak.

A férfiak tényleg több fizetett munkát végeznek, mint a nők. Ha mérleget vonunk a hét végére, az a nők javára fog billenni, ha a fizetett és nem fizetett munkát is számításba vesszük. Ráadásul a mérleg még nagyobb egyenlőtlenséget mutat, ha a gyerekek fiatalabbak hat évesnél (a kisgyermekes anyák öt órával többet dolgoznak egy héten, gyakran hajnalban kelnek, és krónikus alváshiányban szenvednek), és a nők otthoni munkavégzése eltérő a férfiakétól: több feladatot végeznek egy időben, határidőre kell elvégezniük mindent, rengeteg energiát fordítanak a gyerekek fegyelmezésére, ami nem éppen csupa móka és kacagás.

Pontosan emiatt csodálatos ez a rendelkezés, amely az apák aktív részvételét ösztönzi azzal, hogy szülési szabadságra mehetnek. Több kutató vizsgálta ezt a kérdést, és szinte egyhangúlag azt állapították meg, hogy azok az apák, akik szülési szabadságra mennek, később sokkal inkább hajlandóak házimunkát vállalni, és így megelőzik a házasságon belül felmerülő ellentéteket. Egy kanadai közgazdász, Ankita Patnaik megvizsgálta, hogy mi történt például Quebecben, miután az apák is kivették a szülési szabadságot. Úgy találta, hogy azok az apák, akik otthon maradtak, később 23 százalékkal több időt töltöttek házimunkával, még egy-három évvel azután is, hogy a szülési szabadság véget ért. Más kutatók (Lenna Nepomnyaschy, Rutgers és Jane Waldfogel, Columbia) azt találták, hogy azok az amerikai apák, akik kettő vagy több hét szülési szabadságot vettek ki, inkább hajlandóak etetni, öltöztetni, fürdetni, sőt pelenkázni a gyerekeiket, még a szülési szabadság letelte után kilenc hónappal is. Dániában, ahol a világon a leghaladóbb a szülési szabadságra vonatkozó szabályozás, a férfiak majdnem annyi házimunkát végeznek és majdnem annyit foglalkoznak a gyerekekkel. Brigid Schulte kutatásában az egyik dán apa így nyilatkozik: „Most, hogy több férfi marad otthon szülési szabadságon, végre megértik, hogy miért olyan fáradt a feleségük.”

Az Egyesült Államokban  kevesen élnek a lehetőséggel, vagy nagyon rövid időre veszik azt igénybe, általában tíz napra, vagy még annál is kevesebbre. Ez azt jelenti, hogy ha az apa a gyermeke születésének napján veszi ki a szabadságát, valószínűleg visszatér a munkába, mielőtt a gyerek képes lenne mosolyogni, vagy megmozdítani a fejét.

Tíz nap nem sok, és érezhető, hogy az apáknak többre volna szüksége. A legtöbb tanulmány azt javasolja, hogy az apák tapasztaljanak meg legalább annyi munka-család jellegű konfliktust, mint az anyák. Például többször kérjék el magukat a munkából, hogy az újszülöttel legyenek, vagy odaérjenek az óvodai fellépésre – az apák sokkal nehezebben veszik rá magukat, mivel ez nem szokás.

Az apák szülési szabadsága, ha egyszer bevezetik, járványosan terjed. Miután Quebec bevezette az apák szülési szabadságát, az azt igénybe vevő apák száma 250 százalékkal nőtt. Norvégiában, ha egy apa szülési szabadságra megy, az esély, hogy a kollégái is igénybe veszik a lehetőséget, 11 százalékkal nő. Kaliforniában a lehetőséget igénybe vevő apák száma a 2005-ös 18,7 százalékról 31,3 százalékra nőtt 2013-ra.

Magyarországon 2015-ben a hatályos jogszabályok alapján sajnos csak 5, ikergyermekek születése esetén (bármennyien legyenek is) csak 7 munkanapnyi szülésszabadság igényelhető az apukák számára. 
A szabadságot a gyermek(ek) születésétől kezdve a második hónap végéig vehetik igénybe. Érdemes alaposan megfontolni, hogy mely időszakban lehet a legnagyobb szüksége az anyának és a babának az apuka segítségére, majd ezt figyelembe véve kiválasztani a legmegfelelőbb időpontot. A törvény szerint ugyanis a szülési szabadságot a munkáltató köteles arra az időszakra biztosítani, amelyre a munkavállaló igényelte. 
Meg kell említenünk azokat a szomorú, tragikus eseteket is, amikor a gyermek halva születik, vagy meghal, mivel ilyen helyzetben is igényelhető a szülési szabadság.
Egy ilyen trauma feldolgozásában minimális segítség lehet az is, ha legalább pár napig nem kell munkába járniuk a szülőknek.
Szülési szabadságot a közszférában és a versenyszférában dolgozó apukák egyaránt igényelhetnek, de csakis saját gyermekük születése esetén. 

Stephanie Coontz történész szerint azok az apák, akik több házimunkát végeznek, többet is szexelnek. Bár szeretnénk hinni ebben, olyan tanulmányok is vannak, amelyek ennek az ellenkezőjét bizonyítják. Azonban egy dolog világos: minél inkább bevonódnak az apák a kezdet kezdetén, annál inkább részt fognak venni a gyereknevelésben később. Ha mi szülőkként hiszünk abban, hogy a gyermekünk későbbi jó szokásait a kezdet kezdetén kell elkezdenünk kialakítani, miért ne tehetnénk meg ugyanezt a házasságunkkal is?

A szülési szabadságról friss, Magyarországra érvényes információkat itt olvashatsz.

Fotó: Ben_Kerckx/Pixabay.com