SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Akkor is anya vagy Anyák napján, ha elvetéltél

Családinet [cikkei] - 2015-05-01
Egy gyermeket elveszíteni hatalmas trauma. A vetélésen átesett nők lelkében semmivel sem pótolható űr marad. Egy kis figyelmességgel enyhíthetünk a fájdalmukon: azzal, ha anyaként tekintünk rájuk. Van olyan barátnőd, rokonod, aki elveszítette gyermekét? Gondolj rá ezen az Anyák Napján.
Akkor is anya vagy Anyák napján, ha elvetéltél

A vetélés definíciója szerint a várandósság elvesztése, vagy a meg nem született gyermek elvesztése. Mégis, azok a nők is, akiknek soha nem volt lehetőségük megfogant gyermekük megszülésére, anyának tekintendők. Róluk, akik nem vehetik fel a gyermeküket a kiságyból, vagy mehetnek el érte az iskolába délután gyakran elfeledkeznek, mivel nincs fizikai bizonyítéka annak, hogy tényleg szülők. Mindazonáltal ők is anyák.

Az Anyák napját azoknak a nőknek tartják fenn, akik a való világ szuperhősei. Anyának lenni nem könnyű. Mindazonáltal az anyaság elképzelhetetlen öröm és boldogság forrása is. A nők anyaként olyan magasságokat és mélységeket tapasztalhatnak meg, amelyekre másképp nem lenne lehetőségük. Azok, akik elvetéltek, szintén nagyon várták ezeket az élményeket, ezeket a mélységeket és magasságokat, és bár soha nem vehetik a kezünkbe a megfogant gyermeket, érzelmileg ugyanúgy kötődnek, és szeretnék, ha anyának tekintenék őket.

Attól a pillanattól, hogy a két párhuzamos vonal megjelenik a gyógyszertári teszten, a nőből anya lesz, függetlenül attól, hogy van-e lehetősége a gyermeket világra hozni.

Egy elvetélt nő vallomását idézzük:

„Különösen emlékszem arra, hogy mennyire vártam az anyák napját, hogy kapok meglepetést, pedig a szülés csak egy hónappal később volt esedékes. A vetélésem ellenére az izgalmam nem csökkent. A történtek ellenére anya vagyok, és szeretném, ha így néznének rám azon a napon, amikor a többieket is ünneplik.”

Egy felmérés során olyan anyákat kérdeztek, akik elveszítették a gyermeküket. A kérdés az volt, hogy szeretnék-e, ha Anyák napján anyaként tekintenének rájuk. Az alábbi válaszok születtek:

„Őszintén attól tartok, hogy nem jut eszébe. Ő soha nem érezte, hogy apa lenne, így nem gondolom, hogy anyaként gondolna rám.” – névtelen válaszadó

„A férjem mindig vesz valamit a fiunk nevében. Anyák vagyunk, még akkor is, ha a gyermekünk már a mennyországban van.” - Steph

„Még akkor is, ha elmegyünk vacsorázni, nagyon szeretném, ha a párom megünnepelné az Anyák napját velem és a kisbabánkkal, aki már angyal odafenn – jólesne, mert nekem is vannak terveim Apák napjára." -Karry

„A vetélésem évekkel ezelőtt történt, a férjem soha nem tekintett anyának Anyák napján, míg a most kétéves gyermekünk meg nem született… és ez még mindig fáj.” -Sarah

„Nagyon odaleszek, ha a párom nem készül semmivel, akár egy kis ajándékkal, kártyával, vagy egy kis vacsorával otthon." – névtelen válaszadó


Ne feledkezzünk el azokról, akik vetélésen mentek keresztül ezen az Anyák napján: számukra különösen nehéz ez a nap, de a pozitív érzésektől talán egy picit jobb kedvük lesz az üresség ellenére, amely eltölti őket.

Létezik egy mozgalom, amely idén Anyák napján a gyermekáldástól megfosztott anyák ünneplésére jött létre. A Gyászoló Anyák Nemzetközi Napja mozgalom Facebook oldala itt található.

 

Forrás: www.huffingtonpost.com
Kép: www.foter.com

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja