Nem tudom a meg szólítást kihez intézzem a kérdést, ezért bele vágok mondandómba.Idős anyukám(79) közelemben él hárman vagyunk testvérek és én vagyok a legkisebb,legközelebb a szülőhöz.Vannak időszakok amikor látogatásaim alkalmával az anyu úgy fogad,hogy lehangolt,nincs kedve semmihez és egyáltalán elhagyja magát.Nem törődik semmivel,sem magával,sem a környezetével. Aztán jön valami ami úgy felpörgeti,hogy késő este,vagy hajnalban hív és mondja-mondja,szétpakol a lakásban,gyűjtöget,felhalmoz,sőt még számon kér tőlem dolgokat,utasít és elrendel.A gyermekeim elköltöztek már,de őket is hívja lehetetlen időszakokban,de semmi fontosat nem mond.Próbálok mindent maximálisan elrendezni körülötte,de képtelen vagyok,ha rászólok,hogy ez most mi,csak rám förmed.Mivel ő a szülő nem tehetek ellene semmit,de nekem is van munkám,családom és hármunk közül csak engem érdekel ez a dolog.A testvéreim ritkán látogatják,elbeszélgetnek és irány haza.Én vagyok,és a férjem akik elintézik a mindennapi dolgait,problémáit,orvos stb.Mit tehetek ,el vagyok keseredve.Szerintem nem csak az én dolgom gondom ez.Ráadásul mind a két testvéremtől sokkal több hálát kaphatna.