Kedves E.Tóbiás Sára!

Következő a problémám. 30as éveim végén járok és roppantul ideges tudok lenni, ha közlekedés vagy vásárlás közben bámulnak néznek. Nem egy két pillantásra gondolok, hanem a konkrét bámlásra. Vagy ha valaki figyelmetlen úgy ül áll stb,hogy nem figyel másokra, hogy azok elférnek e. Túl hangosan telefonál..ha a liftbe beszállok és bámul a tükörből, de ez nem egyszeri, hanem folyamatos. Nem öltözködöm kihívóan és átlagos nő vagyok,semmi extra szerintem.Párom is észrevette, hogy nagyon néznek engem. Már ott tartok jó ideje, hogy beszólogatok, felállok, nemtetszésemnek adok hangot. 100%ban idegbeteg vagyok,sajnos.:( Páromnak ez nagyon kellemetlen,már fél velem menni valahová Van, hogy az utazás megállóját végig beszélem, hangosan mondom a magamét és egyszerűen NEM TUDOK LEÁLLNI. Kész idegbaj,semmi kontroll. Régen kb.5-6 éve nem zavart ez egyáltalán. Nem tudom elviselni, ha néznek. Boldog vagyok, ha valaki a mobilját bújja. De általában elteszi,ha leülök vele szembe és elhelyezkedő módban a tetőmtől a talpamig.a táskám a cipőm a kezem. Én komolyan mondom egy férfitől is tolakodó ez a bámulás. Képtelen vagyok kezelni, nem tudom milyen trükköt vessek,de nyilván az alap probléma a lényeg. Nagyon ideges vagyok, üvöltök amitől még jobban néznek, már olyan is volt, hogy leszálltam, mert szétfeszített az ideg. Én nem ilyen voltam. Valami első gondolatot, tanácsot legyen szives adjon,mert már félek saját magamtól is. Nem egyszer egy hajszál választ el attól, hogy valakit felpofozzak a járművön vagy akár már a megállóban. Teljesen tanácstalan vagyok. Köszönöm! Egy nő :(