Kedves Katalin!
A problémát a tesóm okozza. Egy házban élünk, apa a tesóm és én. Tesóm alkoholista, teljesen lecsúszott már. Nem dolgozik, lop itthonról, nem segít semmit. Nem ad bele a rezsibe, teljesen lelakja a házat. Sok módszerrel próbálkoztunk már a jó útra terelni. Volt köztük keményebb fellépés is, de az sem térítette észhez. Részegségéből adódóan már autó is ütötte el, nincsenek barátai sem. Nem érdekli már semmi. Nincs saját családja, a nagyszüleink és anyánk már nem él. Semmi nem használt. Mára eljutottunk egy olyan szintre, ami drasztikus lépésre késztet. Lehet, hogy önző vagyok, de szeretnék nyugodt életet. Néhány hete elbeszélgettünk vele kb. ezredjére is, hogyha változtatni szeretne és lerakja az italt mindenben támogatjuk. A válasza az volt, hogy nem akar leszokni, azóta is minden nap részeg és egyre elviselhetetlenebb. Ezek után közöltem vele, hogy ezt nem tűröm tovább. Elmúlt 40 éves is már, ha nem akar változni menjen a háztól. Hivatalos útra terelem, hogy elköltözzön, mert azt sem fogadta el, hogy kifizetem a részét. Jön majd a jogi procedúra. Aminek valószínűleg szintén az lesz a vége, hogy ki kell fizetnem a részét.
Idegileg és lelkileg is nehéz lesz, de már nem látok más megoldást. Nem akar segítséget. Nagyon önző ember. Ez már nem élet. Attól tartok, hogy bennünk is kárt tesz. Már rég nem önmaga.
Van esetleg valami ötlete mit lehetne megpróbálni?
Köszönöm.
Ani