Kedves Szülő!

Nagyon érthető az aggodalma, hiszen a szülőt mindig váratlanul éri egy ilyen bejelentés. Azt gondolom, hogy a gyermekének sem könnyű ezzel a helyzettel szembesülni, és remek szülő-gyerek kapcsolatra vall, ha a fia ezt őszintén fel meri tárni önnek.
A fia valószínűleg sokat gondolkodik, vívódik ezekkel a gondolatokkal. Fontos azonban tudniuk, hogy a homoszexualitás, biszexualitás nem döntés kérdése! Részben genetikai hajlam, részben pedig külső ingerek kérdése. Ha például egy homoerotikus látvány szexuális izgalmat okoz, és ez rögzül, akkor a fiatal erre "rákattanhat". A serdülőkorban a fiatalok rengeteget foglalkoznak ezzel a kérdéssel, vívódnak, bizonyítékokat gyűjtenek, hogy akkor most melyik nemhez vonzódnak. Tudom, hogy szülőként nagyon nehéz erről a témáról beszélgetni vele, de ha tudnának őszintén, nyitottan, elfogadó légkörben beszélgetni, sokat segíthetne a fia gyötrődésein, útkeresésében. Ha pedig látja, megérti gyermeke érzéseit, akkor könnyebbé válik az esetleges biszexualitás, homoszexualitás elfogadása is. Ha látjuk a címke alatti kínlódást, kétségeket, akkor oldódik bennünk az előítélet.
A szülőkben ilyenkor ezerféle érzés merül fel: aggodalom - mi lesz a gyerekemmel, mit fognak szólni mások? Csalódás - nem ezt vártam, nem ilyen gyereket akartam. Szorongás - mit rontottam el? Én okoztam? Előfordulhat, hogy a szülőnek is segítségre van szüksége abban, hogy hangosan gondolkodva egy segítő támogatásával végig tudja gondolni, ki merje mondani a kétségeit, érzéseit. Ha a kétségek, félelmek kimondhatóvá válnak, akkor könnyebb lesz az elfogadás is.
Nagyon sok erőt kívánok önnek ehhez a nehéz kérdéshez.

Üdvözlettel:

Jánosi Valéria
2017-01-29 08:11:49