pöszeség

Kedves Doktornő! A férjem angol és németországban élünk. 4,5 éves gyermekünknek mindhárom nyelvben ugyanazokkal a betükkel van problémája (s, sz, z, cs). Angol ovodába jár és magyarórája is van, németül csak néhány barátnőjével beszél (heti 2-3), így ezen a nyelven a leggyengébb. Nekem logikusnak tűnne, hogy magyarul vagy angolul tanítsa a logopédus, mert ezeken a nyelveken otthon tudnánk segíteni. Ellenben a logopédus (aki beszél angolul is) németül tanítja először, mondván ezen a nyelven kevesebb szót ismer, és könnyebben formálja a betüket, és amikor németül már megy, akkor korrigálja angolul. Nekem ezzel az a problémám, hogy amig nem tanítják angolul, addig senki sem tud otthon gyakorolni vele. Én nagy bizniszt is látok abban, hogy 4-5 óra kell egy betü megtanulására, de persze fogalmam sincs róla, hogyha a szülő és a környezet segít, mennyi időbe tellik egy látható javulás. Ön szerint jobb lenne egy angol vagy magyar logopédust keresnem a környezetemben, vagy a gyengébb nyelven való tanulás tényleg a lányom előnyére válhat? Köszönettel gyöngyi