Edina Dózsa - megjelent cikkei

Ahogy a gyerekek növekszenek, egyre több furcsa szokást fedezhetünk fel rajtuk. Vannak egészen hétköznapiak, mint például a körömrágás, vagy hogy a kezüket fülükbe dugják, majd megszagolják az ujjacskáikat, és így tovább - de az orrpiszkálás tűnik a legnépszerűbbnek mind közül.

A közös étkezések öröménél talán csak az azt megelőző főzés élvezete lehet nagyobb, ha együtt csináljuk a gyerekekkel. Nem ajánlom, hogy ilyen esetben a recept alapos követését és a minél precízebb munkát tűzzétek ki célul, mert a társas főzésnek nem ez az elsődleges célja. Azonban minden korosztálynak lehet a saját képességéhez és érdeklődéséhez illeszkedő feladatot adni és élvezni az együtt töltött időt.

A mi óvodánk már május 4-én kinyitott, azonban nekünk meg sem fordult a fejünkben, hogy a kijárási korlátozás közepén, karantént megszegve beadjuk a fiunkat. Mindketten otthonról dolgozunk, két kisgyerekkel, mégis inkább összeszorítottuk a fogunkat és alkalmazkodtunk az új helyzethez.

Furcsa időszakot élünk, össze vagyunk zárva azokkal, akik többnyire a legtöbbet jelentik nekünk a világon, mégis időről-időre világgá mennénk kicsit, hogy erőt nyerjünk. Ha ez az amúgy sem könnyű időszak még egy dühös, erőszakos totyogóval is terhelt, na akkor gyakrabban emeljük tekintetünket az égre és kérünk megnyugvást fentről.

A kisgyerekes anyuka, aki három hétig reménytelenül próbálta a négy fal között lefoglalni óvodás gyermekét, végül lázadásra adta a fejét, és kimerészkedett az ajtón.

Mindenki egészséges, kiegyensúlyozott, jól fejlődő babát szeretne, aki nem mellékesen még okos is. Folyamatosan változik azonban az "okosság" definíciója.

Előbb-utóbb minden kisgyerek életében eljön a pillanat, amikor ádáz harcot kezd vívni pelenkacsere közben a szüleivel.

Most azonnal kérj bocsánatot! Skandáljuk naponta többször, ha kisgyerek van a családban. Pláne, ha több is van belőlük. A civakodás mindennapi, de vajon ez-e a legjobb mód arra, hogy elsimítsuk a problémákat? Elsimítjuk-e ezzel egyáltalán? Nem biztos.

Mindannyian hallottunk már rémisztő történeteket pokoli anyósokról, és vagy hálát adtunk az égnek, hogy a miénk nem ilyen, vagy folytattuk a beszélgetést a mi anyós sztorikkal.

Jobban figyelünk az egészségünkre, több gyakorlati tudást szeretnénk átadni a gyerekeknek, akik egyébként egyre környezettudatosabbak, és mindannyian kevesebb időt töltünk a képernyők előtt.

Tudod, hogy mit csinál a párod vasárnap esténként 11 után? A PornHub szerint nagy valószínűséggel pornót néz. Ez náluk a csúcsidő. A te férjed is rendszeres vendég a felnőtt tartalmak világában? Esetleg együtt nézitek?

Anya, apa mindketten dolgoznak. A családi költségvetés folyamatos stabilitása és a saját belső motivációnk is mind többünket sarkall arra, hogy egy, kettő, négy, vagy akár kilenc gyerek mellett is (nem mítosz, a családunkban van ilyen) munkát vállaljon mindkét szülő. Főállásban.

A terhesgondozás sokféle felkészítő tanfolyamainak talán egyik legelhanyagoltabb témája a szoptatás. Valahogy természetesnek tűnik, hogy majd kialakul, hisz elviekben a természet ellátott minden anyát a szoptatáshoz szükséges alapokkal. Aztán szülés után jön a valóság, és van, akinek tényleg úgy sikerül a szoptatás, mintha arra született volna - és vannak, akik bármennyire is küzdenek érte, nem tudják a csecsemőjüket anyatejjel táplálni. Ez ma minden harmadik anyuka problémája hazánkban.

67 éves vagyok, saját mércémmel mérve, épp eleget vártam arra, hogy 30 fölötti lányaim végre megajándékozzanak egy unokával. Szerencsére nincs okom panaszra, köszönet nekik, immár két gézengúz kisfiú nagymamája lehetek.

Szeretjük vagy sem, akarjuk, vagy sem, a digitális világ keresztbe-kasul átszövi az életünket. Nem csak a telefonunk lehet okos, vagy a tévénk, már a hűtő is meg tudja üzenni, hogy mit kell venni.