Kelemen Hetti - megjelent cikkei

A Békásmegyeren élő Zsolti örökmozgó, rakoncátlan kisfiú. Ősszel lesz hét éves. Imádja mindenki, de a szülei szerint nem is lehet ez másképp. A minap az óvodából hazafelé menet egy állapotos nőre mutatva megkérdezte, miért olyan nagy a hasa. A választ újabb kérdés követte. - Anya, én a te hasadban voltam? Lassan érkezett a felelet, bár évek óta fogalmazták: - Téged a szívünkben hordtunk ki.

Sajnos sok elvált, gyermekét egyedül nevelő szülő nem tudja, mihez van joga, ha a másik fél nem tartja be kötelezettségét, nem járul hozzá az anyagiakhoz. Ez részben a bíróságok hibája is, mert javarészt "elfelejtenek" tájékoztatni arról, hova és milyen eséllyel lehet fordulni, ha csak részben, vagy egyáltalán nem jön a kötelezettől a megítélt gyerektartás.

Többnyire az anyánál marad a gyerek a válás után, az apából pedig hétvégi szülő lesz. Nyugat-európai mintára nálunk is terjedőben van a közös szülői felügyelet. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban?

Amikor anyu a középiskola után elhatározta, hogy ideje végre felnőnie, azonnal férjhez ment. Ez volt az egyetlen járható út. A mai fiatalok akár évekig is élhetnek együtt, mielőtt döntenének. Az együttélés, mint tendencia, világszerte terjed és ez nagyon fontos emberi igényt jelez.

Megbecsülni mások munkáját: "Ha mindenáron meg akarjátok ölni egymást a húgoddal, kint csináljátok. Most takarítottam fel."

Ma Magyarországon 2 380 000 gyermek él. Ebből 23 000 állami gondozásban. Tehát minden századik(!). 23 000 állami gondoskodás alatt álló gyermekből 8700 él nevelőszülőnél. Évi 20 gyermeket helyeznek ki nevelőszülőkhöz, ebből 20 kerül vissza Intézetbe...

Egy amerikai film hatására léptem fel egy közismert csevegőre, kíváncsi voltam, Magyarországon is ki vannak-e téve 10-12 éves kislányok az idősebb férfiak zaklatásának. Semmi mást nem tettem, csak Anett12 néven beléptem a virtuális szobák egyikébe és vártam...

Hátul is... A fogmosás tudományát tanítottam Bendegúznak. Lelkesen csutakolta hófehér tejfogait, mosolyogva néztem, milyen kis ügyetlen még. - Mosd meg hátul is!- szóltam rá pár perc múlva. - Jó, mosom!- csipogta és nekilátott... Buzgón kefélte a tarkóját.

Öt év házasság és három kisgyermek után úgy döntöttünk a férjemmel, hogy jobb lesz, ha külön utakon folytatjuk életünket. Az állandóvá vált veszekedések teljesen felőrölték azt az érzést, ami miatt egykor hűséget, türelmet és teljes odaadást ígértünk egymásnak. Soha nem gondoltam, hogy ez velem is megtörténhet, mégis úgy érzem, a lehető leghelyesebben cselekedtünk nemcsak magunk, hanem a gyerekek érdekében is.