|
Bader GyörgyPszichológus, asztrológus, tanár, családállítópszichológus, Hellinger-féle családállító, asztrológus, Bach-virágterapeuta Elérhetőségeim: Cím: 7625 Pécs, Dr. Majorossy I. utca 36. Telefon: 06-30/940-67-89 E-mail: info@pramana.hu Honlap: http://www.pramana.hu/ |
Kérdezz-felelek
Tisztelt Bader György!
Ismét kérdezni szeretnék Öntől. Két éve, súlyos magánéleti válságok miatt beteg vagyok, állandó belső szervi gondokkal küzdök. Alig eszem. A kérdésem, hogy hogyan tudnám ezt jobban megélni, gondolom áldozatvállalással (6/12. ház) illetve aktuálisan várható-e javulás. A dilemmám, hogy a bennem levő dolgokat, ismereteket kifejezzem-e vagy még inkább el kéne rejteni és érlelni ezeket a konfliktusok miatt.
Köszönöm
Veronika
Kedves Veronika,
a fenti dilemmára az a sablon-megoldás, hogy egy dinamikusan változó folyamatban vállalja fel és nyilvánítja meg magát egyre teljesebben, egészen addig, amíg meg nem szűnnek a tünetek.
Kicsit konkrétabban: amint egyre több ismeretet szerez és ezzel párhuzamosan egyre teljesebben ismeri meg saját magát is, úgy ezzel szinkronban egyre intenzívebben érdemes felvállalnia a saját impulzusait és kifejeznie a belső tartalmakat.
Ehhez általában segítővel végzett belső munka éppúgy hasznos szokott lenni, mint ahogy természetgyógyásszal/dietetikussal/gasztroenterológussal folytatott konzultáció is sokat segíthet.
És ha jól azonosítottam be Önt a keresztneve alapján, akkor a legfőbb kérdés jelenleg az, hogy hány családrendszeri kötés oldását sikerült mostanra abszolválni, illetve talált-e egyéni segítőt, aki tudhat Önnek segíteni ebben a folyamatban; mert ha mindkettő halad a maga útján, akkor már csak türelemre lesz szüksége...
A (körülményekhez képest) legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
Kedves György, szeptember 29-én megszűnt a munkaviszonyom, mert nem fogadtam el a felajánlott új pozíciót. A főnöknőm nem kedvelt, ezért el kellett jönnöm, illetve úgy gondolom, hogy olyan munkakörben kell dolgoznom, ami a segítségre szoruló emberekhez közelebb visz, ezért a bizonytalant választottam. Elég racionális, határozott személy vagyok, de ugyanakkor erősen intuitív és szociális beállítottságú is. A horoszkópom alapján milyen munka való nekem, illetve képletem alapján tudna nekem iránymutatást adni? Köszönöttel, Judit /Budapest, 1977.04.09. 08:45 perc/
Kedves Judit,
talán tudja, hogy a horoszkóp egyik legfontosabb tényezője az Aszcendens, ami az Ön esetében a 08.45-ös időpont miatt annyira az Ikrek és Rák határán áll, hogy ezt előbb be kéne pontosíttatni egy asztrológus-kollégával ahhoz, hogy érvényes megállapításokat lehessen tenni (magam sajnos már évek óta nem tudok új egyéni ügyfeleket fogadni, ezért írtam a kollégákat).
Ami biztosan látszik így is, az azt mutatja, hogy igaz, amit önmagáról leírt, kiegészítve azzal, hogy nemcsak intuitív, hanem hiperérzékeny is, miközben nagyon erős az akarata is. Mindazonáltal - bármilyen irányba indulna is el - első lépésként mindenképpen azt javasolnám, hogy a saját lelke mélyén rejlő sérült kislánnyal való foglalkozásra szánjon időt, mert ennek hiányában hasonló akadályokat vonzhat be a külvilágból, mint amilyet a volt főnökasszonya is jelentett.
Ha esetleg elszánja magát egy ilyen munkára, akkor egyéni terápia, belső gyerek tanfolyam, pszichodráma éppúgy segíthetne, mint ahogy családállítás is.
Ismerkedünk egy férfival, első perctől olyan mintha mindig ismertem volna!
Vissza adta az életkedvem, vagy inkább olyan életkedvem van ami sosem volt!
Működhetne hosszú távon ha összejövünk!
Milyen férfi Ő mit kell róla tudnom!
Ő 64.10.26 Kecskemét
Én 85.08.02 13:30 Kecskemét
Üdv:Kérdező nő
Kedves kérdező,
ahhoz, hogy legalább hozzávetőleges képet lehessen alkotni az Önökben közreható erőkről, szükség lenne (mindkettejük esetében) a születési óra/percre, és a születés helyére.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
Bader György
ma, 07:23
Az Ő születési óra perce nincs meg nem tudjuk.
Köszönöm
mivel a párjának nincs meg a születési óra/percre, így sajnos elég kevés bizonyosan érvényes megállapítást tehetünk.
Ezek közül a talán legfontosabb, hogy mindkettejüknek olyan a személyiség-szerkezete, hogy egyszerre vannak jelen nagyon intenzíven férfias és nőies energiák. Vagyis egyszerre van késztetésük kiáradónak és befogadónak lenni, dominánsnak és elfogadónak lenni, lágyan és keményen, érzelmesen és "agyból" működni/megnyilvánulni.
Ha ezen a két vonulaton rajta tartják a figyelmüket önmagukban és a másikban is, akkor az egy jó alap lehet a továbblépéshez.
A másik, ami bizonyosan tudható, hogy mindketten nagyon erősen vágynak az intenzitásra: intenzív vágy-megélésre és a lét-intenzitás átélésére. És ebből nagyon jó megélések is fakadhatnak; ugyanakkor érdemes szem előtt tartani, hogy ugyanez a működés könnyen végletességre is csábíthat (és egész biztos, hogy ilyenfajta működéseket mindketten megtapasztaltak már a korábbi kapcsolataikban).
Ha úgy gondolják, akkor ennek a vonulatnak itt: https://pramana.hu/index.php?id=34 is tudhatnak utána olvasni.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2023. 09. 04. 10:34
Ismerkedünk egy férfival, első perctől olyan mintha mindig ismertem volna!
Vissza adta az életkedvem, vagy inkább olyan életkedvem van ami sosem volt!
Működhetne hosszú távon ha összejövünk!
Milyen férfi Ő mit kell róla tudnom!
Ő 64.10.26
Én 85.08.02
Üdv:Klaudia
ahhoz, hogy legalább hozzávetőleges képet lehessen alkotni az Önökben közreható erőkről, szükség lenne (mindkettejük esetében) a születési óra/percre, és a születés helyére.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2023. 09. 03. 07:23
ha már többedszer fordul elő, hogy valaki (mint jelen esetben a férje) külső kapcsolatot létesít házasságban élve, akkor az általában azt szokta jelenteni, hogy komoly belső munka nélkül ebből a működésből - csak azért, mert fogadkozik - nem szokott tudni kilépni.
Ebből kifolyólag a kérdésére valahogy úgy hangozhatna a válasz, hogy amennyiben a férje készen állna akár párterápiára, akár önismereti munkára, akkor van esély; ha nem, akkor az ő részéről nagy valószínűséggel maradna az, ami eddig is volt (már csak azért is, mert az eddigi esetekből azt tanulta meg, hogy előbb-utóbb azért rendeződik valahogy a helyzet).
Hogy a férjének jelenleg van-e szerelmi kapcsolata, azt sajnos horoszkópból nem tudom megválaszolni. És természetesen lehet még boldog a férjével - ha sikerül az eddigi működést átalakítaniuk egy olyan kapcsolattá, amiben kölcsönösen meg tudnak bízni egymásban (ezért is írtam a párterápiát/önismereti munkát, mert amikor egy kapcsolat eljut abba a fázisba, mint ami a leveléből kicsendül, akkor ott megérett az idő a változtatásra).
Ami viszont elég tisztán látszik a horoszkópjukból az az, hogy nemcsak a férje vágyik a változatosságra, hanem Ön is; csak az Ön személyiség-szerkezete olyan, hogy erősebb Önben a megfelelésvágy és a bűntelennek/tisztának megmaradás vágya, semmint hogy megengedhette volna magának, hogy leérzékelje önmagában is a másra vágyást.
És ha végül nem sikerülne valamilyen belső munka segítségével beléptetni a kapcsolatukat egy újfajta működésbe (mert a férfiak döntő többsége sajnos nem szokott nyitott lenni az ilyenfajta segítség igénybevételére), akkor azt javaslom, hogy készítsen két listát: az elsőbe azt írja össze, hogy mit vesztene, ha kilép a házasságból, a másikba pedig azt, hogy mit nyerne ezzel a lépéssel. Aztán ha elkészült a két lista (érdemes több napon keresztül írogatni, és vissza-visszatérni hozzá, újragondolva az egyes tételeket), akkor adjon magának pár hetet, hogy ezek alapján eldönthesse, hogy mi is lenne az Ön számára legoptimálisabb döntés.
A (körülményekhez képest) legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2023. 06. 18. 19:08
Az a kérdésem Önhöz, hogy milyen más megélési módot tudnék találni a szélsőségesen éjszakai életvitelemre? (A XII. házam túlreprezentált.) Tudom, ilyen a spirituális és vallási terület is, sok mindennel foglalkoztam de mégsem javult a helyzet tartósan. Túlságosan önmagam körül forgok. Ezért lehetek magányos. Nem tudok nyitni a sok csalódás miatt.
1976 augusztus 1-én születtem Budapesten, reggel hat után anyukám szerint kb. 5, apukám szerint 19 perccel.
Köszönöm válaszát!
Veronika
az Ön esetében a szokásosnál/átlagosnál kicsit sűrűbb, velősebb kihívás-halmazzal kéne megtanulnia boldogulni.
Épp ezért azt javasolnám, hogy kezdjen el egy olyan kollégával/kolléganővel egyéni pszichoterápiát, aki családállításban is jártas; első ránézésre is legalább 5-6 családrendszeri kötés hat közre a lelkében, és amíg ezek nincsenek feloldva, addig az egyébként hasznos és fontos, egyéb területeken elvégzett egyéni munka sem tudhat igazán jól hasznosulni (amint azt meg is tapasztalta).
Viszont önmagában a családlelki dolgok rendezése sem lenne elég, mert ezeken túlmenően, az egyéni személyiség-összerakottságából látszóan, több év (nem elírás!) önismereti munkára volna szüksége ahhoz, hogy megtalálhassa a kiteljesedés önmaga számára adekvát megélési módozatait.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
Bader György 2023. 04. 16. 07:34
Nagyon köszönöm még egyszer! Sokat segített!
Krisztián, Veszprém, 1988.12.31; 08:45
35-36 éves kora körül lesz egy olyan időminőség, amikor errefelé is elmehetnek a dolgok; de ezen kívül ugyanez az időminőség jelentheti azt is, hogy egy nagyon kézreálló kiteljesedési területet találva sikereket ér el, vagy azt, hogy új tanulmányokba fog, vagy rengeteg új embert ismer meg, és ez kerül az élete fókuszába - és még jó néhány verzió ezeken kívül is; akár egyedüli megélésként, akár bármely másikkal együtt, akár bármely másik kettővel, stb.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2022. 06. 23. 20:47
A kérdésem a párkapcsolati problémák felé irányul. Milyen blokkok állnak az utamba, hogy egy stabil, hosszú párkapcsolatot kialakítsak? Volt másfél éve egy hölgy az életembe, akivel nagyon jól kezdődött minden és hirtelen véget ért a dolog. Korábbi esetekből is tapasztaltam, hogy van bennem egy hátráltató akadály. Olyan mintha a saját magam ellensége lennék. Rágörcsölök és a semmiből előjönnek negatív gondolatok és visszautasítanak. Voltam családállításon és megtudtam, hogy méhen belül három ikertestvéremet is elveszítettem. Ezt édesanyám is megerősítette. (4 szívhangot hallottak ultrahangon, 4 nevet kellett megadnia). Lehet, hogy ezért a veszteségért saját magam teszem felelőssé tudat alatt? Ez a születési képletemben megnyilvánul? A születési képletem alapján lesz saját családom? És ha nem is garantált, de következtetni lehet rá, hogy kb hány éves koromban?
Köszönöm a válaszát!
Krisztián
Veszprém, 1988.12.31, 08:45
jól tette, hogy elküldte a születési adatait is, mert a horoszkópja segítségével elég pontosan körülhatárolhatóvá vált, hogy az Ön esetében milyen tényezők állhatnak annak a jelenségnek a hátterében, ami már többedszer fordult elő a kapcsolataiban.
És bár lélek-energetikailag nagyon pontosan látszik, hogy merrefelé kell keresgélni, sajnos - mivel a megélési/megjelenési szint nincs benne a horoszkópban, így -, a konkrét tényeket, történéseket Önnek kell majd felkutatnia (és azt gondolom, hogy ehhez érdemes lenne szakember segítségét is igénybe venni).
A horoszkópjából látszóan, az Ön esetében egy kicsit több akadályt kéne leküzdeni ahhoz, hogy stabil és harmonikus kapcsolatot tudhasson felépíteni (és a személyisége asztro-térképéből egyébként az is kiolvasható, hogy az erre irányuló vágya is jóval erősebb az átlagnál).
Két fő területen kéne elindulni rendet rakni: az egyik a gyerekkora, kiemelten pedig az édesanyjához fűződő kapcsolata (vagy épp annak a hiánya), a másik a családrendszeri kötések.
Az elsőt illetően az olvasható le a lélek-térképről, hogy az édesanyjához fűződő kapcsolata valamilyen módon megélve végletesen intenzív volt; ez lehetett egy olyan, rajongásig menő szeretet, aminek következtében esetleg nem is tudott róla leválni érzelmileg, de akár egy szélsőségesen negatív érzelmeket generáló gyerekkor is, aminek következtében rengeteg fájdalom és/vagy félelem rakódhatott el a gyereki lélekben (vagy mindkettő egyszerre).
Ezeknek a feltérképezésére és megdolgozására is hozzáértő kolléga segítségének az igénybevételét javasolnám; ha talál, akkor szerencsés lehetne olyan valaki, aki belső utazásokkal / imaginációval is dolgozik.
A másik terület pedig a családlélek kéne, hogy legyen, ugyanis az Ön esetében - a horoszkópjából látszóan - sajnos nem csak egy családrendszeri kötés hat közre (mint pl. az ikrei, akiket már szerencsésen megtalált), hanem több is.
Mostanra már tudhatóan a családrendszeri hatótényezőkkel úgy áll a helyzet, hogy van, akinél egy állítás is elegendő, aminek a segítségével bele tudhat gyógyulni az életbe, és vannak, akiknek az esetében több kötést is oldani kell ahhoz, hogy olyan életet tudhassanak élni, amilyenre vágynak.
Az Ön esetében úgy áll a helyzet, hogy legalább 4-5 különböző kötést, családrendszeri problémát kéne meglelni, majd utóbb feloldani ahhoz, hogy ezek aztán már ne akadályozzák a kapcsolataiban (ha gondolja, akkor a honlapomon a családállításról szóló résznél talál egy kérdőívet, aminek a segítségével feltérképezheti a családját e tekintetben).
Sajnálom, hogy ilyen rengeteg munkát "akasztottam a nyakába", de a mostanra már összefésült egyéni horoszkóp-megbeszélésekből és családállításokból elég megbízhatóan lehet minderre következtetni.
Kitartást, és a körülményekhez képest legjobbakat kívánva: Bader György 2022. 06. 23. 08:11
az Ön kérdése az asztrológia egy speciális fajtájának, a kérdő-asztrológiának a segítségével lenne megválaszolható, amivel viszont magam nem foglalkozom - sajnálom, hogy ily módon nem tudok segíteni.
Azt javaslom, hogy keressen az interneten egy kimondottan erre az ágra szakosodott kollégát/kolléganőt.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2021. 10. 25. 14:45
Család allításra párként, cslaádként is lehet menni vagy ez inkább egyéni dolog?
igen, a tapasztalatok alapján kimondottan segítő hatású szokott lenni az akár párként, akár komplett családként való részvétel az állításon.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2021. 06. 03. 15:27
Tisztelt Szakértő!
Születési hely, idő: Győr, 1964. 11. 16. 18:06
Korábban egyszer kérdeztem Öntől, és a válaszából kiderült, hogy valamilyen okból olyan férfiakat vonzok be az életembe, akik valamilyen módon eltűnnek onnan, vagy nem is választhatók. Megfogadtam a tanácsát, és dolgozni kezdtem ezen. Sikerült lezárni a sehova sem vezető kapcsolatot is.
Most néhány hete felbukkant valaki az életemben, egy teljesen új ismeretség. Még nem találkoztunk, de tervben van, 2 hét múlva jön létre a találkozó. Nagyon szimpatikus az illető, nagyon örülnék, ha sikerülne egy tartós, hosszú párkapcsolat ebből. Bizakodó vagyok, de azért eszmbe jut, hogy vajon sikerült-e maradéktalanul eltűntetni az életemből a korábbi nehézséget?
Erre szeretnék választ kapni Öntől, ha lehetséges, hogy Ő már maradni fog-e az életemben, készen állok-e erre az önmagammal végzett munka eredményeképpen?
Válaszát előre is köszönöm!
Gabi
Kedves Gabi,
a helyzet úgy áll, hogy valójában a horoszkópból nem lehet kiolvasni a megélési/megjelenési szintet; vagyis az energia-mintázatokat nagyon pontosan látjuk, de hogy ez konkrét esetben miként jelenik meg egy adott ember életében, azt nem.
Ezt legkönnyebben talán úgy lehetne szemléltetni, hogy ugyanazt a dallamot (rezgés-mintázat = zenei/asztrológiai) elő lehet adni ciszben, mollban, és dúrban is.
Az Ön esetében azért tudhattam viszonylag konkrét valószínűsíthető olvasatot adni a múltkori levele alapján, mert összevetettem a horoszkópjában látottakat az akkor leírtakkal, és így következtettem ki az Önre feltehetően jellemző megélési minőségét.
Mindezeket azért kellett leírnom, mert így már érthető lesz a válaszom: csak remélhetjük, hogy ez a kapcsolata már olyan lesz, amilyenre vágyik, merthogy ezt a horoszkópból nem lehet kiolvasni. Ha valóban minden lényeges összetevőjét megdolgozta önmagában a korábban közreható tényezőknek, akkor most már egy megváltozott energetikájú Gabi mellé vonzódott be a jelenlegi kapcsolat, és akkor már egy olyan Gabival kell, hogy szinkronban legyen az ő működése, aki nem az elködlő férfiakat vonzza be. Tehát ebben az értelemben "lakmuszként" is használhatja a kibontakozó jövőt: ha valóban sikerült a végére járni a "nem-választható-férfiakat-vonzok" működésnek, akkor a mostani kapcsolatban ez már nem fog megjelenni.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
"Akadt egy dologban segítőm. Belehabarodtam... Ilyen nem először fordult elő velem. Csak nem ilyen rövid idő alatt. A hangjáért is oda vagyok..., pedig egynemű velem. Mi erről a véleménye? Mi ennek az oka? És mivel lehet ebből kigyógyulni?
Köszönöm!
Kedves Kérdező,
ahhoz, hogy érdemben próbálhassam megválaszolni a kérdését, szükségem volna kiegészítő információkra:
- Ön melyik életszakaszban van (fiatal, középkorú, idős)?
- Feltételezem, de azért megkérdezem: nő, vagy férfi?
- Házas, vagy egyedülálló?
- Járt-e már családállításon?
- Milyen területen dolgozik?"
Tisztelt Bader úr!
Középkorú vagyok. Egyedülálló, háztartásbeli nő (kibocsátó családban). Nem jártam családállításon.
Köszönön
Kedves Kérdező,
az érzései hátterében lévő okok több területről is származhatnak:
lehetnek meg nem élt vágyak, lehet egy illuzórikus vágykép eredménye, lehet akár egy magzatkori ikervesztés következménye is, és ezeken kívül is van még néhány lehetőség.
Mindemellett nem is biztos, hogy az a valóban helyénvaló kérdés, hogy miként lehet ebből kigyógyulni, merthogy akár az is elképzelhető, hogy egy eddig csak csíra formájában rejtőzködő vágy bukkant fel Önben akkor, amikor egy azonos nemű személy iránt kezdett el vonzalmat érezni.
Ez utóbbit illetően úgy tűnik, hogy valójában egy csúszkával ellátott dimenzióval lehetne szemléltetni a személyiségben működő vágyakat, amelynek az egyik végén az "ellenkező neműek iránti vonzalom" van, a másikon pedig az "azonos neműek iránti vonzalom". Ha ennek a képzeletbeli dimenziónak valaki pont a közepén lenne, akkor ő lenne a tipikus biszexuális; az egyik végén lévő a tipikus heteroszexuális, a másik végén levők pedig a leszbikusok/homoszexuálisok.
Ezt azért részleteztem ki egy kicsit, hogy ne riadjon meg végletesen az Önben felbukkant vágy miatt; sok emberben rejtőzhetnek akár évtizedekig is lappangó vágyak, például akkor, ha valaki a fenti dimenzióban nem az egyértelműen csak az ellenkező neműekhez vonzódók közé tartozik valójában, hanem valahol kicsit odébb van benne a képzeletbeli csúszka.
És - nemcsak ezért - mindenképpen azt javasolnám, hogy beszélgessen el többször az érzéseiről valakivel, akiben megbízik - azért, hogy kimondva a dolgokat szembesülhessen a gondolataival, a lélek-tartalmakkal. Ha van ilyen barátja, akkor vele, ha szakembert keresne fel, akkor vele, de lehet, hogy a legjobb az lenne, ha egyszerre tudná csinálni a kettőt.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
Akadt egy dologban segítőm. Belehabarodtam... Ilyen nem először fordult elő velem. Csak nem ilyen rövid idő alatt. A hangjáért is oda vagyok..., pedig egynemű velem. Mi erről a véleménye? Mi ennek az oka? És mivel lehet ebből kigyógyulni?
Köszönöm!
ahhoz, hogy érdemben próbálhassam megválaszolni a kérdését, szükségem volna kiegészítő információkra:
- Ön melyik életszakaszban van (fiatal, középkorú, idős)?
- Feltételezem, de azért megkérdezem: nő, vagy férfi?
- Házas, vagy egyedülálló?
- Járt-e már családállításon?
- Milyen területen dolgozik?
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2020. 01. 12. 07:10
Ha nappal erőtlen vagyok nagyon, majd össze esem, és estére változik a helyzet, hogy felélénkülök, és van, h. éjjel fönt tudnék lenni, mert erőre kaptam, az a depresszióra jellemző, vajon? Arra szedek gyógyszert, és azt olvastam, hogy a depressziósnak fel van borulva a napi ritmusa.
Ön szerint?
Köszönöm Válaszát
a leírt jelenség több oknál fogva is előállhat, a legkevésbé valószínű ezek közül a depresszió.
Azt tanácsolnám, hogy szép sorban
- menjen el először egy kineziológushoz ezzel a problémával, hogy az esetlegesen a háttérben álló energetikai problémára oldást csinálhassanak
- majd menjen el egy asztrológushoz, mivel az Ikrek és/vagy Merkúr-jellegű személyiség elég gyakran bír hasonló működéssel, így szerencsés lehet vele átbeszélni ennek az energiának az alternatív megélési lehetőségeit
- végül menjen el egy pszichoterapeuta kollégához, hogy a lelki oldalt is átdolgozhassák.
Ha esetleg talál olyan segítőt, aki egyszerre mindhárom a fentiek közül, vagy bármely kettő, akkor azzal persze időt/energiát/pénzt spórolhat.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2019. 12. 21. 07:17
az a kérésem, hogy legyen kedves leírni azokat a tüneteket - a rémálmokon kívül -, amik alapján a két orvos kolléga személyiségzavarosnak, illetve depressziósnak diagnosztizálta Önt, mert ezek nélkül nem lehetséges megítélni a helyzetet."
Tisztelt Bader Úr,
köszönöm Válaszát! Akkor nem tudom, mire tudunk jutni, mert velem nem közöltek semmiféle tünetekre vonatkozó diagnosztizálást, sajnos, pedig kíváncsi vagyok magamra, szeretnék segítőt.
KÖszönöm, hogy foglalkozott velem.
ebben az esetben talán azt lehetne tenni, hogy keres magának egy olyan pszichiátert/pszichoterapeutát, akiben meg tud bízni, és kikéri az ő véleményét az Önnel való személyes találkozást követően, hogy mit gondol ezekről a diagnózisokról.
Merthogy önmagában a baleseti traumát követő rémálom az egy nem túl ritkán előforduló jelenség; de lehet, hogy az Ön esetében ez pluszban aktivált még valamilyen lélek-tartalmat, ami addig is ott rejtőzött Önben, csak szunnyadó állapotban.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2019. 11. 29. 20:06
Azt szeretném kérdezni, hogy mi a különbség a személyiségzavar és a depresszió közt, vagy miért lehet őket összekeverni? Egy orvos véleménye, inkább azt írom: vesszőparipája a személyiségzavar, vagyis, hogy személyiségzavaros vagyok, a másik orvos véleménye meg, hogy depressziós vagyok. Azt tudom, hogy baleseti-műtétek után rémálmaim lettek, azóta antidepresszívumot szedek rá.
Válaszát előre is köszönöm!
az a kérésem, hogy legyen kedves leírni azokat a tüneteket - a rémálmokon kívül -, amik alapján a két orvos kolléga személyiségzavarosnak, illetve depressziósnak diagnosztizálta Önt, mert ezek nélkül nem lehetséges megítélni a helyzetet.
Üdvözlettel:
Bader György 2019. 11. 29. 07:22
Szeretnék elmenni a (sokadik) érettségi találkozónkra. A volt osztálytermünkben szoktunk gyülekezni, ott el szoktuk mondani/meghallgatni, kivel, mi történt, milyen az élete. Azután szokott lenni a vacsora, az vmilyen vendéglátó-helyen. Oda már nem szoktam menni. Most is csak a volt iskolánkba mennék el, meghallhatni, kivel, mi van, ki, milyen lett... Viszont ezzel bajom van. Én, h. nem megyek vacsorára, így annak árát nem kellett kifizetnem. Viszont a szervezők mindig ugyanazok szoktak lenni, mindig ugyanúgy/hasonlóan csinálják az egészet, mert mások egyáltalán nem vállalják, nem csinálják meg az o.találkozót. Tehát a szervezők a lehető legköltségesebb módon csinálják. Az ofinak veszenk drága bort, de azt gravíroztatják is, feleségének virágkosarat, és még sok volt szaktanárunkat is meghívnak (akik fülük botját nem mozgatják, hogy eljöjjelek), de az osztálytársaktól beszedik a nekik szánt ajándékokra a pénzt. Akkor két o.társam már halott, és azoknak a sírjára koszorúra is adjunk be pénzt... Szerintem ez nem helyes. Én fizetni nem akarok, viszont kíváncsi vagyok arra, mi van az osztálytársakkal.
Én (régen) nem tudtam hol legépelni vmit, és bementem a volt iskolámba. A volt ofim kijelentette: nem írhatsz ám itt ingyen!... És ezeket ajándékoztuk a 4 év alatt, nem tudom, hányszor. Normálisak voltunk? A szüleim meg nagyon kemény munkával, és kemény spórolással érték el, hogy volt akkor szükséges dolgokra pénz! Szkóval én nem akarok semmit fizetni azért mert .... ilyenek a szervezők, és milyenek a tanárok?... Azt szeretném Öntől kérdezni, hogy/mit mondjak, ha sor kerül az o.találkozóra hívásomra?
Mert akármit mondok, még más pletyka lesz esetleg belőle, kihúzó leszek, és nagyhatalmú volt tanáraim fülébe megy valamiK! Mit tanácsol? Arra is gondoltam, nem foglalkozom az o.találkozóval (10 éve az osztály negyede nem is ment el rá, akkor voltam utoljára), de akkor meg az volt, (amikor nem mentem el), hogy utána az egyik szervező csak nézett rám, amikor az utcán látott, és talán nem is fogadta a köszönésem. Ha nem jössz el, nem vagy osztálytárs, nem is ismerlek...
Válaszát előre is köszönöm
Aliz
úgy tűnik számomra, hogy a következő lehetőségek közül választhat:
- nem megy el, és vállalja a kihúzás ódiumát, meg a pletyka veszélyét
- szól a szervezőknek és/vagy a többieknek is, hogy nem biztos, hogy kéne koszorúra, ajándékokra, stb. befizetni pénzt
- elmegy, nem szól semmit és kifizeti az ajándékokat
- elmegy, kifizeti az ajándékokat és meglepi magát egy vacsorával, amit még soha nem tett meg.
Ha esetleg megkockáztatja a harmadik lehetőséget, akkor előtte mindenképpen javasolnék megcsinálni egy mini-rituálét: pár percre befelé fordulva köszönje meg a szüleinek mindazokat az erőfeszítéseket, amiket azért tettek, hogy biztosítsák Önnek a tanulási lehetőséget, és kérje az áldásukat arra, hogy itt és most jól érezhesse magát a saját életében.
További javaslat, hogy akár elmegy, akár nem, lássa önmagát egyszerre egy volt osztály tagjaként ÉS önálló emberként, aki halad a saját életútján.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2019. 09. 17. 07:59
Kedves György!
Nagyon szépen köszönöm a gyors és korrekt válaszát! Mindenképp útmutatást adott, hogy merre induljak el. És meg is teszem. Bár sajnálattal vettem, hogy nagyon messze lakom, mert szeretettem volna Önnel folytatni a terápiát.
Annyit még szeretnék kérdezni, hogy az a jelenlegi van/nincs kapcsolat, aki szintén az életemből eltűnő férfiakat testesíti meg, mert, hogy valójában"nem választható". Szóval, hogy csak most, ebben a helyzetemben nem választható, és miután dolgoztam magamon, válaszható lesz, és talán megmarad az életemben, mint áhított társ, mint a párom? Vagy Ő már soha nem lesz válaszható? És valaki másnak kell jönnie, aki betölti ezt az űrt az életemben?
Remélem nem veszem nagyon igénybe a türelmét az újabb kérdésemmel! De ez számomra nagyon fontos!!!
Nagy-nagy köszönettel: Gabi
Kedves Gabi,
mivel mindig szinkronban vonzzuk be egymást, így ha Ön "kiépíti" magából azt a részt, amelyik nem-választható férfit vonzott be ÉS ő is rendbe rakja saját magában ugyanezt a részét, akkor kerülnének abba a potenciális helyzetbe, amiből akár kapcsolat is lehet; az Ön munkája önmagával ehhez egyedül nem elég, kellene az övé is.
A Gabi által elvégzendő munka, amiről eldöntötte, hogy nekiáll, arra lesz elég, hogy Ön választható férfit vonzzon be - aki lehet ő is, ha addigra eljut ő is oda, hogy egy reálisan megélhető kapcsolat egyik fele tudjon lenni.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel:
Azért fordulok Önhöz, mert nagyon szomorú vagyok, és szeretnék választ kapni, hogyan tovább?
Megírom a születésem adatait is, esetleg szükség lehet rájuk:
Győr, 1964. 11. 16. 18:06
Arról van szó, hogy már fiatal koromban is sokszor éreztem azt, hogy dolgok, amikre vágyom, nagyon soká érkeznek az életembe. Persze lehet ez viszonylagos is, hiszen amit elképzelek, azt azonnal vagy nagyon hamarosan szeretném, de ahhoz képest évek, mire teljesül.
Igaz, hogy 22 évesen férjhez mentem, de 20 éves koromig várnom kellett az első kapcsolatra, pedig annyira szerettem volna tiniként is szerelmes lenni. Aztán az esküvő után azonnal szerettem volna gyereket, de csak 5 év után lehettem édesanya. (A nővérem és unokanővérem pár hét különbséggel mentek férjhez hozzám képest, nekik azonnal sikerült, csak nekem nem)
A főiskolára sem azonnal sikerült bejutnom, csak a következő évben.
Az önálló otthonra is 6 évet vártam az esküvő után.
Aztán 10 éve meghalt a férjem, igaz, közel 3 évig eszembe sem jutott volna új párt keresni, de azután 3 évvel találtam csak rá az új páromra, aki 1 év után meghalt.
Azóta megint eltelt 3 év, de nem sikerül sehogy sem társat találnom. A tipikus probléma, hogy aki nekem tetszik, annak én nem, akinek meg én tetszenék, az nekem nem...Illetve van valaki, akivel másfél éve kapcsolatban vagyok levelezés szintjén (összesen 2X találkoztunk), különböző problémák miatt nem lett belőle párkapcsolat. De el sem enged, ragaszkodik hozzám, azt mondja őszinte és mély barátságot érez irántam, amiből szerinte idővel több is lehet... de ez bizonytalan. Talán tényleg Ő lesz, csak erre is várnom kell? Vagy rossz úton járok?
Sokszor próbálom nyugtatni magam, hogy talán az az akadály, hogy túlságosan rápörgök a dologra (mindig ezt csinálom), és állandóan azon kattogok, sokszor sírok, belefulladok az önsajnálatba....
Igaz, visszagondolva mindig meglett amit szerettem volna, talán majd most is, de kétségbe vagyok esve, hogy az idő megy, fiatalabb nem leszek, elvesznek értékes évek...
Szeretném kérdezni, hogy valóban van-e a sorsomban egy ilyen hátráltató tényező? Vagy csak én érzem így?
Aztán, hogy mindkét páromat úgy veszítettem el, hogy meghaltak, ez is az én életem meghatározó eleme volt?
Végül, hogy találhatok-e még párt? Élhetek-e még boldog párkapcsolatban úgy, hogy Őt nem kell elveszítenem, mint a korábbi társaimat?
Elnézést a sok kérdésért, de talán összefüggésben vannak egymással.
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel: Gabi
igen, jól sejti, tényleg összefüggésben állnak ezek a tényezők.
Először is, valóban van a sorsába építve egy fékező erő, ami valójában egy Önben rejlő én-rész, én-összetevő: ő a Szigorú Törvény-őr, aki nem engedi, hogy egy bizonyos belső kiérleltségi szint alatt valósuljanak meg a dolgok a külvilágban. A folyamat célja is ez: a belső várakozás alatt a Gabiban lezajló folyamatok segítségével megérni a megvágyott dologra.
A párjainak a halála viszont más rugóra működik, jóllehet ugyanezen energiával (Szaturnusz) áll kapcsolatban (ezért érezte jól az összefüggést).
A horoszkópjából látszó - ha teljesen pontosan nem is, de behatároltan azért kiolvasható - módon úgy tűnik, hogy több családrendszeri kötés is közrehatott az Ön lelkében az ügyben, hogy kétszer is olyan férfit vonzott be, aki meghalt a Gabi mellett.
Mármost, még ha feltételezzük is, hogy Ön az egyéni működése szintjén rendjén-való módon elgyászolta a két volt kapcsolatát (ha esetleg nem, akkor ezzel még külön teendő lehet), akkor is célszerű lenne elmenni egy családállításra, hogy a Gabi lelkében eredendően is ott volt (és nem tudjuk, hogy pontosan melyik felmenőjéhez/felmenőihez tartozó) "elvesztett partner/eltűnt-elködlött férfi" gátló hatása (ami persze egyáltalán nem volt tudatosulva Önben) egy állítás segítségével fel legyen oldva.
Úgy tűnik, hogy ez lenne az előfeltétele annak, hogy következőre már ne egy valamiképpen-a-Gabi-életéből-eltűnő férfit vonzzon be (és ebbe a kategóriába tartozik még a jelenlegi van/nincs kapcsolat is, merthogy valójában "nem választható").
A jelenlegi szomorúsága pedig nagy valószínűséggel a Törvény Őrének azon belső ténykedése miatt van, mert Ő szeretné rábírni a Gabit, hogy foglalkozzon a veszteségeivel, fájdalmaival, félelmeivel.
Ha direktben nekilát ennek a munkának, akkor a Szaturnusz már békén fogja hagyni, és elindulhat lassan kifelé a barlangból - a Fény irányába...
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2019. 06. 17. 14:42
azt szeretném megtudni, hogy mi a neve ennek a jelenségnek, mitől szokott kialakulni, és milyen személyiségű emberre jellemző? (Saját magam miatt érdekel.) Leírom: hirtelen teljes átélésszerűen jut eszembe egy-egy régen megtörtén/érzett emlék. Tehát, mondjuk itthon teszek-veszek, vagy akár megyek az úton, és eszembe jut, h. mondjuk 20 évvel ezelőtt, amikor Sz. városában voltam, és vártam a vonatra, mit éreztem akkor, hogy éreztem magam, (ott ült egy néger pali, stb.), vagy máskor akármilyen más régi emlék/élmény, érzelem-szintjén.
Előre is köszönöm
Aliz
a jelenség, amit leírt, leginkább az erős Rák jellegű én-résszel, én-összetevővel rendelkező emberek esetében szokott jellemző lenni (kisebb mértékben a Skorpió és/vagy Halak jellegű személyiségeknél is előfordulhat). Ez az én-rész, szerep-személyiség a horoszkópban sokféle módon jelenhet meg: lehet, hogy adott embernek a Napja, vagy a Holdja, vagy az Aszcendense áll valamelyikben a fenti három lélekerő közül vagy valamilyen fontos fényszög-kapcsolat jelzi mindezt.
Amíg ezek az emlék-felújulások nem zavarják meg a mindennapi tevékenységét, addig fogadja el őket nyugodtan, mint egy Önre jellemző személyiség-működést.
Ha úgy ítéli meg, hogy ez túl gyakran fordul elő - és emiatt túl sokszor réved a múltba -, vagy akadályozzák abban, hogy a szükséges mértékig oda tudjon figyelni az aktuális jelenére, akkor lehet érdemes valamilyen önismereti módszerrel mélyebbre ásni ez ügyben.
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Bader György 2019. 05. 29. 07:54